Mely országok tértek át a latin betűs írásmódra? 

Római örökség

Az első kultúrák, civilizációk viszonylag elszigetelten alakultak ki, ami sokféle írásmód létrejöttét eredményezte. Európában az első komoly kultúra a görög volt, de miután a latin nép lett a kontinens a Római Birodalom létrehozója, az általuk használt, a görögön alapuló, de attól mégiscsak eltérő írásmód terjedt el Európában. Miután a felbomló Római Birodalom kulturális örökségét, és így írásmódját is elsősorban katolikus egyház vitte tovább, a kereszténységet felvevő korábbi barbár népek írásmódja is ez lett.

Bizánci hatás

A Birodalom keleti fele közben tovább élt, de egy idő után már szinte kizárólag a görög kultúra érvényesült benne, a Bizánci Birodalom egyfajta Nagy-Görögország lett, amelyben értelemszerűen a görög nyelv és írás érvényesült. Az egyházszakadásra is sor került, így létrejött az önálló görögkeleti kereszténység, ami döntő lett az írás terjesztése szempontjából is. Hogy a helyzet kissé bonyolódjon, Cirill és Metód a görög írásmód alapján megalkották a cirill ábécét a szláv népek számára, így a bizánci kereszténységet választó szláv népek írásmódja ez lett.

Európában így háromféle, de egymással rokon jellegű írásmód alakult ki a középkorban, a görög kultúra pedig döntő volt a Közel-Keleten. A 7. századi arab terjeszkedés és a muszlim térhódítása azonban kiszorította a Közel-Keletről a görög írásmódot, és az arabok által elfoglalt, belakott területeken elterjedt az arab írás, máig is ez a domináns a területen.

Elterjesztették a gyarmatosítók

Eddig tehát a latin írásmód csak Európa nagyobb részére terjedt ki, azonban miután a fejlődés pont itt lett a leggyorsabb, a világ gyarmatosítása is innen indult ki. Az amerikai kontinens egésze és Afrika túlnyomó része így latin írású lett, akárcsak Ausztrália és az Óceániai szigetvilág. Ázsiában gyarmati hatásra Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-Szigeteken terjedt el, majd Vietnám is átállt rá, Indiában és Pakisztánban pedig az angol, mint hivatalos nyelv által az egyik elfogadott írásmód lett.

Atatürk példája

Innentől kezdve nyilvánvalóan a latin írásmód lett globálisan a legelterjedtebb, ezért a modernizálásba kezdő országok gyakran döntöttek úgy az elmúlt bő 100 évben, hogy átállnak rá. A klasszikus példa Törökország, ahol Kemál Atatürk célja az volt, hogy

a korábbi középkori birodalmat modern, nyugatias országgá alakítsa,

így 1928-ban az arab írásmódot a latinra cserélte. Albánia korábban, még a török uralom 1912-es megszűnésekor tette ezt meg.

Poszt-szovjet térség

A Szovjetunió felbomlását követően sok nem szláv posztszovjet ország döntött a cirillről latinra való átállás mellett, mint Üzbegisztán, Türkmenisztán, Moldova, Azerbajdzsán, és természetesen a Balti-államok (Örményországnak és Grúziának saját, ősi írása van), Kazahsztánban pedig épp zajlik a folyamat.

Ukrajna a legutóbbi időkig ősi kultúrája, nemzeti identitása részének tartotta a cirill írást, de most az oroszokkal való háborús konfliktus hatására távolodnának formálisan mindentől, ami orosz, így vetődött fel a latinra való átállás gondolata.

Balkán

A volt Jugoszlávia korábban teljesen cirill területein részleges átállás indult meg még az egykori államszövetség hatásársa, aminek következtében Szerbiában, Boszniában, Macedóniában és Montenegróban vegyes használják a latint és a cirillt. A Bakánon Bulgária az egyetlebn ország, ahol nem merülhet fel kétség a cirill írás kizárólagosságát illetően.

Kakukktojás

Érdekes kivétel Izrael, ahol az ország bő 70 éve jött létre, de itt pont ellenkező folyamat zajlott. Az új ország identitásához szigorúan hozzátartozott a nem sokkal korábban megújított és élővé alakított ősi nyelv, és a hozzátartozó írásmód is, aminek érdekessége, hasonlóan az arabhoz, hogy jobbról balra kell olvasni.

A digitális kor

A számítógép, majd a mobiltelefon megjelenés komoly kihívást jelentett a kérdésben, mára azonban megoldották, hogy a legtöbb ténylegesen is használt írásmódra egyszerűen át lehessen állítani az eszközt. A nemzetközi kommunikációban mindazonáltal elkerülhetetlen a latin írásmód ismerete, így az emberiség túlnyomó többsége kénytelen megtanulni azt, akkor is, ha országában másik írásmód a hivatalos.

Az interneten eleve az oldalak 60,6 százaléka angol nyelvű, miután mára egyértelműen ez lett a nemzetközi kommunikáció elsődleges nyelve. Érdekes módon a

második helyen az orosz nyelvű oldalak állnak 8,3 százalékkal,

így a cirill súlya sem elhanyagolható. A nem latin betűs írásmódok közül a perzsa 3,3 százalékot tesz ki, a japán 2,1 százalékot, a kínai mindössze 1,4-et, az arab 1,1-et. Összeadva a latin betűs oldalak teljes aránya 80, míg a más írásmódúak aránya 20 százalék.

Ami az oldalak látogatottságát illeti: az angol nyelvű oldalak az összes megtekintés 25,9 százalékát adják, utána jönnek a kínai oldalak 19,4 százalékkal, majd a spanyol nyelvűek 7,9 százalékkal.

A nem latin betűs oldalak látogatottsága nagyjából a teljes forgalom harmadát teszi ki.