Miért az angol lett a világnyelv?

Helyi szinten

Érdekes kérdés, hogy az idők során miért lett olyan sok különböző nyelv a világon, melyek közül egyesek rokonságban állnak egymással, így valamennyire kölcsönösen is érthetők, a többség azonban annyira eltér, hogy ha beszélői kommunikálni akarnak egymással, akkor vagy az egyiküknek kell tudni a másik nyelvét, vagy mindkettőjüknek egy közös harmadik nyelvet.

A probléma természetesen akkortól felmerült, amikor az emberiség elkülönülten fejlődő csoportjai külön nyelveket kezdtek beszélni, de ezek a csoportok alig érintkeztek egymással. Egy idő után azonban létrejöttek a világ első államai, ezek terjeszkedtek is, sőt távolabbi népekkel kereskedtek. Ekkor már le kellett győzni a nyelvi problémát, de még csak helyi, mondhatnánk régiós szinten.

Görög és latin

Az első komoly, nagy szerepet betöltő nyelv a görög lett, miután Nagy Sándor meghódította a Közel-Keletet, Mezopotámiát, Perzsiát, Közép-Ázsia egy részét, Egyiptomot és az akkori India egy részét. A birodalom nem élte túl Nagy Sándort, érdekes módon azonban a görög nyelv és kultúra elterjedt a terület jelentős részén, és évszázadokig fennmaradt, sok helyen egész a későbbi Bizánci Birodalom bukásáig.

A görög mellett a kialakuló Római Birodalom a latin nyelvet terjesztette el, amit egy idő után a birodalom neve alapján rómainak neveztek inkább (lingua romana). A három kontinensre kiterjedő birodalom egész területének lakossága átvette a nyelvet, kivéve a görög részeket és egy-két távoli, hegyi részt (baszkok, albánok). A birodalomba betörő germán és egyéb törzsek gyakran egyezkedtek Rómával, ehhez azonban nekik is meg kellett tanulni a latint. A görög és a latin viszonylagos elterjedésének és fennmaradásának az is oka lett, hogy mindkettőben komoly írásbeliség alakult ki, a latinban olyannyira, hogy ma is ezt használja a világ nagyobb része.

Nem élő nyelv

Komoly változást jelentett a Római Birodalom felbomlása, amikor a birodalom területét nyugaton germán, keleten szláv népek árasztották el. A korábbi birodalom nyugati területére került népek átvették a római nyelvet, egyidejűleg megindult azok szétválása több újlatin nyelvvé. Az írott nyelv viszont a klasszikus latin maradt, amit az egyház őrzött meg, tette a középkorban nem csak a vallás, hanem a tudomány, a politika, sőt a közigazgatás nyelvévé is (a középkorban nálunk is túlnyomórészt latin volt az írásbeliség).

Ligua franka

A latin így megőrizte szerepét, de csak egy vékony réteg számára, akik írni tudtak. A keresztes hadjáratok megindulásakor azonban szükség volt egy nyelvre, amit a tarka, soknemzetiségű sereg használni tudott. Miután a legtöbb résztvevő francia volt, ennek a nyelvnek lett a legnagyobb a hatása, de nem úgy, hogy azt a többiek megtanulták, hanem úgy, hogy a hadjáratok során, valamint a létrehozott keresztes államokban és főleg a Földközi-tenger keleti medencéjében, ahol így élénk kereskedelem alakult ki, létrejött egy keveréknyelv, ami a francia mellett számos más nyelvből átvett szavakat, ennek elnevezése lett a lingua franka, azaz frank nyelv (az európaiakat összességében frankoknak nevezték a keresztes háború elején).

Francia

Közben a tényleges francia nyelv szerepe is növekedni kezdett, miután a kontinensen Franciaország lett az első igazi nemzetállam, nagy hatalommal és befolyással, ráadásul a normann hódítás által a nyelvet 1066-tól Anglia déli részére is átterjesztették. A francia így Európán belül fokozatosan a nemzetközi diplomácia nyelve lett, és ez a szerep egészen sokáig, a múlt század elejéig-közepéig kitartott. Nem is olyan rég még a magyar útlevélben is franciául írták bele a magyar mellett az adatokat.

Gyarmati nyelvek

Mindeddig azonban még mindig nem beszélhetünk világnyelvről, amire jó darabig nem is volt szükség, hisz Amerika és Afrika nagy része ismeretlen volt, Ázsia távoli részeire is csak kevesen jutottak el a Selyemúton. Gyors közlekedési eszközök és telekommunikáció egyész a 19. század közepéig nem léteztek, így az emberiség nagy része nem jutott messzire lakhelyéről, más nyelvű emberekkel nemigen találkozott.

Az első érdemi változás Afrika portugál körülhajózása, majd Amerika felfedezése hozta. Megindult az európai hatalmak részéről a gyarmatosítás, ezzel néhány nyelv kiemelt szerepet kapott. Az amerikai kontinens nyelve az angol, a spanyol és a portugál lett, egy kevés franciával kiegészítve. Afrikába és megindult először a portugál, majd az angol és francia behatolás, a későbbiekben az utóbbi kettő lett a döntő. Így a világban a spanyol, a francia és az angol szerepe megnövekedett, de egyik sem jutott kizárólagos szerephez.

Az angol előretörése

Döntő változást hozott az ipari forradalom, amely létrehozta először a nem állati erőre alapuló szárazföldi közlekedést (vasút), majd megalkotta a távközlést. A nagy távolságok könnyen megtehetővé váltak, és lassan az egész világon bárhová lehetett először morzeüzenetet küldeni, később a telefon révén már beszélni is a távoli területeken élőkkel. A közös nyelv szerepe hirtelen felértékelődött, és ekkor kezdett az angol szerepe növekedni, miután Angliából indult ki az ipari forradalom és Amerikában folytatódott. Értelemszerűen a sok új találmány angol leírással indult útjára, jóllehet ezeket lefordították a nemzetközi nyelvekre.

Egy újabb találmány, a repülés még inkább szükségessé tette a közös nyelv megtalálását, hisz a gépek számára nem léteztek országhatárok, a légiirányítást viszont meg kellett szervezni, ott már eleve az angol lett. Mindazonáltal egész a második világháború végéig nem volt jelentős változás abban, hogy Európában a francia volt a fő diplomáciai nyelv, a világban a francia, az angol és a spanyol egyaránt.

És világhódítása

A második világháború után azonban létrejött a kétpólusú világrend, a nyugati világot Amerika uralta mind politikailag, mind gazdaságilag. Az amerikai típusú „világrendhez” Európa nyugati fele és Japán gyorsan hozzászokott, népeik lelkesen tanulták az angolt, mint idegen nyelvet, ráadásul eredményesen. Gyorsult a multinacionális cégek terjedése, ezeknél ekkor már eleve az angol lett a kommunikáció eszköze.

Térségünkben ugyanezt az orosszal kísérelték meg, teljes kudarccal. A rendszerváltás után aztán csatlakoztunk a nyugati világhoz, így az angol rögtön nálunk is átvette a nemzetközi nyelv szerepét. Ami a világ más részeit illeti: a volt angol gyarmatokon eleve elterjedt az angol, a volt francia gyarmatok már nehezebben alkalmazkodnak a helyzethez, és Latin-Amerika országaiban is nehezen fogadják el a mai világnyelvet. Mindazonáltal, aki a turizmusból él vagy a külfölddel kereskedik, illetve multi cégnél dolgozik, ezekben a régiókban sem kerülheti meg az angol használatát.

Könnyű megtanulni

Annak azonban, hogy az angol ilyen könnyen elterjedt jórészt az elmúlt 70 évben, van még egy oka. Az angol a legtöbb nyelvhez képest sokkal nagyobb változáson esett át az idők során. A mai germán nyelvekhez, de különösen a hollandhoz hasonló óangol a normann hódtás után rengeteg francia szót vett át, miközben a korai nyelvújítók sok latin kifejezést is beépítettek a nyelvbe. Ettől persze az még nem lenne könnyű, de az idők során a nép rendkívül praktikusan elkezdett elhagyni rengeteg olyan nyelvtani elemet, amelyre nem igazán volt szükség.

Megszűnt az igeragozás, nincs már neme a főneveknek, sőt nem is kell ragozni őket, ahogy a mellékneveket sem. Mindemellett ráadásul a tegezés-magázás is megszűnt, a magázásból lett a mai egyetlen használt forma. Így lényegében minden más nyelvhez képest rendkívüli mértékben leegyszerűsödött a nyelv, könnyen tanulhatóvá vált. Maradt benne persze pár nehézség, mint az igeidők, vagy a legtöbb nyelvhez képest nehéz kiejtés, ráadásul ezek a nemzetközi érintkezésben kevéssé lényegesek.

Hogy miért pont az angolok egyszerűsítették le a nyelvüket, még mielőtt az világhódító útjára lépett volna a gyarmatosításkor, az rejtély, de az is tény, hogy az első ipari forradalmat is ők hozták össze. Valamit tudtak, amit a többi nép nem, praktikusak voltak, előrébb jártak, a sors fintora, hogy most történelmük egyik legnagyobb válságát élik.