Ezen a héten fontos adatok érkeznek az ipari termelésről és az inflációról. Szeptemberben ismét 5 százalék feletti lehetett az infláció.
Szerdán a hazai ipari szektor augusztusi teljesítményét közlik
Az idei évet átmeneti visszaeséssel kezdte a hazai ipar, melyet korrekció követett februárban és még dinamikusabb bővülés márciusban (16,5%). A koronavírus okozta alacsony bázisszint miatt áprilisban és májusban is kiugró, 58,9%-os, valamint 38,8%-os növekedést láthattunk (év/év alapon).
Júniusban és júliusban a bővülés üteme év/év alapon visszafogottabb volt, 22%-os, valamint 8%-os növekedést regisztráltak. Az alágak tekintetében változatos kép bontakozott ki júliusban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a járműgyártás esetében éves összehasonlításban visszaesett a termelés volumene rendre 4%-kal, valamint 6,7%-kal.
Kiemelendő, hogy a járműgyártás az ipar teljesítményét jelentősen visszafogja figyelemmel arra, hogy az alág részesedése a feldolgozóiparon belül 23,3%. A kedvezőtlen teljesítmény mögött a júliusi gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend bevezetése áll. A hazai járműgyártók közül a kecskeméti Mercedes-gyár július 26. és augusztus 22-e között állította le a termelést, melyet követően egy hét működés után ismételten leállásra kényszerült a gyár.
A járműgyártás termelését várakozásaink szerint augusztusban és szeptemberben is visszaesés fogja jellemezni éves szinten, mivel az esztergomi Suzuki-gyár is két hetes leállást jelentett be szeptemberben a chip-hiány következtében. A globális probléma súlyát jól mutatja, hogy az Opel arra kényszerült, hogy az év végéig leállítsa a termelést a németországi Eisenachban működő gyárban. A jelenlegi várakozások szerint a chip-hiány majd csak a 2022. évben fog mérséklődni, így addig jelentős bizonytalanság jellemzi majd a piacot.
A chip-hiány továbbá nemcsak a járműgyártást, hanem az elektronikai termékek gyártását is negatívan érinti.
Havi alapon számítva az ipar teljesítménye már a második hónapja mutat visszaesést, júniusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májushoz képest 0,3%-kal csökkent, míg júliusban a csökkenés mértéke 0,5% volt havi alapon. Figyelemmel arra, hogy a visszaesés immáron két egymást követő hónapja tart, így várakozásaink szerint a visszaesés veszélye a következő hónapokban is fennállhat.
Szintén szerdán érkeznek az augusztusi kiskereskedelmi adatok
A KSH október 6-án, szerdán publikálja a kiskereskedelmi szektor augusztusi volumenének alakulását.
Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány hazai kitörésének első hónapjaiban súlyos beszakadást láthattunk a kiskereskedelmi forgalom adataiban. A kezdeti sokk után, a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan a nyári és őszi hónapokban már havi szinten emelkedést tapasztalhattunk, bár éves összevetésben továbbra is csökkenést mértek az értékesített volumenben. Ez alól kizárólag 2020. június és július volt kivétel, ugyanis a kiskereskedelmi forgalom volumene ebben a két hónapban meghaladta az előző év azonos időszaki (2019. június, illetve július) adatokat.
A 2020-as alacsony bázisnak köszönhetően idén április óta éves alapon rendre növekedést láthattunk az utóbbi hónapokban: májusban és júniusban 5,8%-kal, júliusban 3,0%-kal nőtt a kiskereskedelem volumene az előző év azonos időszakához képest (mindhárom adat naptárhatástól tisztított). Azonban a szektor teljesítménye havi alapon az utóbbi hónapokban először lelassult, majd stagnálóvá vált. Ezáltal megtört a tavaly nyáron és ősszel látott kilábalási lendület, így a kiskereskedelmi szektor továbbra is távol van a 2020. februári, járvány előtti értékesítési adataitól.
A szerdai adatközlés alkalmával az előző hónapokhoz hasonlóan augusztusban is növekedésre lehet számítani éves összehasonlításban. Azonban a szektor a járvány előtti szintre való teljes helyreállása továbbra is várat magára, ezért nem várható, hogy az utóbbi időszakban látott havi alapú stagnáló tendencia megváltozzon.
Pénteken a szeptemberi inflációs adatokra derül fény
Augusztusban 4,9%-ra gyorsult a hazai infláció a júliusi 4,6%-ról (év/év alapon mérve). Idén április óta az infláció az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett jár. Az MNB június óta kamatemelési ciklust folytat, többszöri alapkamat-emelést követően jelenleg 1,65%-on jár az irányadó ráta. Az MNB jelzése alapján tovább folytatódhat a monetáris szigorítás, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (3%) stabilizálódnak. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie[1].
Október 8-án, pénteken ismerhetjük meg a szeptemberi inflációs adatokat. Várakozásunk szerint az infláció év/év alapon mérve szeptemberben 5,6%-ra gyorsult az augusztusi 4,9%-ról.
A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás egyre erősebb. Szeptemberben 3,4%-ra gyorsult az éves szinten mért eurózónás infláció (augusztus: 3%), ill. havi viszonylatban is jelentős szinten, 0,5%-on állt a mutató. Továbbá az üzemanyagárak havi alapon – vagyis augusztusról szeptemberre – jelentős emelkedést mutattak, mely szintén felfelé hajtotta a hazai inflációt. Az infláció gyorsulását szeptemberben egy technikai tényező, az ún. bázishatás is hajtotta (tavaly szeptemberben havi szinten csökkentek a fogyasztói árak, így alacsony bázis alakult ki).
Mindezeken felül szeptemberben az élelmiszerárak további emelkedését valószínűsítjük. Hasonlóan a korábbi hónapokban tapasztaltakhoz az étolaj ára esetében emelkedést várunk, mely mögött a repce kedvezőtlen terméshozama áll. Felfelé hajtja továbbá az étolaj árát a repce iránti növekvő ipari kereslet is.
A liszt, valamint a sütőipari termékek esetében is áremelkedést prognosztizálunk. Bár a búza idei évi hozamai nem voltak kedvezőtlenek, éves összehasonlításban a termésátlag 11%-kal, 5,9 tonna/hektárra emelkedett. Ugyanakkor minőség tekintetében a termés elmaradt a várakozásoktól, a vártnál kevesebb lett az étkezési búza. Az állati eredetű termékek esetében is fenntartjuk korábbi álláspontunkat, mely szerint az árak havi alapon tovább emelkednek. Az áremelkedés mögött az inputanyagok, takarmányok, valamint az energiaáraknak és a munkaerő költségnek az emelkedése húzódik meg.
Előretekintve, szeptemberben átléphette ismét az 5%-ot a hazai infláció és az év további hónapjaiban is 5% felett maradhat (megközelítve a 6%-ot). Ezzel együtt az idei évben 4,8%-os átlagos inflációt várunk 2020-hoz képest friss előrejelzéseink szerint. 2022 elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők (pl. bázishatás, dohánytermékek jövedéki adójának többszöri emelése, gazdasági nyitást követő kereslet-kínálati anomáliák) kiesnek a mutatóból.
Kizárólag technikai alapon - bázishatásokból eredően - az infláció jövő év második negyedévében térhet vissza az MNB toleranciasávjába (2-4%). Ezt a kamatemelési ciklus is támogathatja a jövő év második felétől.
Ugyanakkor jelentős, felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell a jövő évben is szembenéznünk. A magas, 4%-hoz közeli árnyomás jövőre is fennmaradhat. Ennek mozgatórugói a várható dinamikus GDP-növekedés, a várható szja-visszatérítés a családosok számára, a várható közel 20%-os minimálbér-emelés és feszes munkaerőpiac miatti nemzetgazdasági béremelkedés, ill. a nyomukban járó fogyasztásbővülés, továbbá az élénk élelmiszerár-növekedés.
Ezenkívül az elmúlt hónapokban nagymértékben növekedtek az inflációs várakozások, mely tartósan is magas szinten tarthatja az árnyomást idehaza.
Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba. 2022-ben 3,9%-on alakulhat éves átlagban a hazai infláció a Danube Capital friss előrejelzései szerint, mely 2023-ban 3,7%-ra lassulhat.
[1] A monetáris politika az egyes csatornákon keresztül érvényesülő teljes hatása késve jelentkezik a makrogazdasági változókban. Az inflációra gyakorolt hatás erőssége és időbeli lefutása továbbá függ attól, hogy milyen típusú sokk idézte elő az infláció céltól való eltérését. A Monetáris Tanács a kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az infláció elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulására tekintettel hozza meg (forrás: MNB).
