Mennyibe kerül a szülőnek egyetemre küldeni a gyermekét?

Itt az ősz, itt az iskolakezdés. Sokat hallani az általános iskolás, vagy a gimnazista gyermek iskoláztatása kapcsán a szülőnél felmerülő költségekről, de jóval kevesebb szó esik arról, mennyibe kerül egy egyetemistát segíteni a szülőnek,

illetve milyen költségekkel kell annak az egyetemistának számolni, aki magát tartja fenn.

Egyetemre menni nem kötelező

Itt persze közbe kell szúrni, hogy

nyilván egyetemre menni nem kötelező, és nem is mindig szükséges,

hiszen egy szakács, vagy egy bútorasztalos is (és sorolhatnánk a különböző szakmákat), ha jól végzi a munkáját legalább annyira becsülendő, értékes tagja a társadalomnak, mint egy diplomás és gyakran olyan szaktudással rendelkeznek amit kívülállóként nem is sejtenénk, de ettől függetlenül mégis

érdemes áttekinteni az egyetemre járás költségoldalát, 

hiszen évről évre rengeteg fiatal tanul tovább az érettségi után.

Megkérdeztünk hallgatókat

Ahhoz, hogy átfogóbb képet kaptunk többféle szakról is

megkérdeztünk egyetemistákat, milyen költségek merülnek fel egyetemi éveik során,

illetve utánanéztünk a tandíjaknak, és albérlet áraknak. Az általunk megkérdezett hallgatók nem képeznek reprezentatív mintát, viszont viszonyítási alapul szolgálhatnak.

A legolcsóbb verzió

Ezen az úton elindulva érdemes többféle élethelyzetet megvizsgálni. Az első és egyben

a legegyszerűbb, ha egy fiatal egy olyan városban él, ahol van egyetem és azon van olyan szak amire járni szeretne, és fel is veszik oda államilag támogatott helyre.

Ha feltételezzük, hogy a tanulás idejére így a szülői fészekben marad, abban az esetben nyilván viszonylag minimális pluszköltségek jelentkeznek csak az egyetem miatt, hiszen a lakhatás, étkezés megoldott otthon, és nincs tandíj.

Az eszközök, könyvek se olcsók

Ebben az esetben a tankönyvek, a rengeteg nyomtatás – fénymásolás, az írószerek és az informatikai eszközök jelentette kiadások generálhatnak nagyobb költségeket.

Ezek a tételek egyébként különböző mértékben, de gyakorlatilag minden egyetemistát érintenek,

mindegy, hogy hova járnak, hol laknak, ki tartja el őket.

El is jutottunk tehát az első tételhez a képzeletbeli listánkon: a tankönyvekhez. Itt nagyon nagy a szórás az egyetemek között.

Van, ahol minimális a tankönyv költség, de van, ahol brutális összegek mehetnek el rá.

Itt mindenféle rosszmájúság nélkül érdemes megjegyezni, hogy vannak egyetemek, amelyeknél gyakran az oktatók a saját maguk által írt könyvből oktatnak, amit az egyetem saját kiadója ad ki, ezeket gyakorlatilag mindig kötelező megvenni, és mindig a legújabb kiadást, hiszen a tudományág változásaival párhuzamosan módosítanak a könyveken. Sajnos ezek

a könyvek gyakran nem olcsók, és a diákhitel az egyetlen olyan forrás, ami ebben segíthet a nehezebb anyagi helyzetű diákoknak.

Itt persze felhívnám a figyelmet, hogy ezek mögött a könyvek mögött gyakran elképesztő munka és szakmai tudás van, amit ténylegesen honorálni kell anyagilag, és az ezeket a könyveket író szakemberek megérdemlik, hogy ebből jövedelemre tegyenek szert, ráadásul nagy bajban lennénk, ha senki nem készítene tankönyveket, de valahogy mégis jó lenne

a diákok szempontjából ezt a helyzetet élhetőbbé tenni például jelentősebb kölcsönözhető (ne csak 1-2 példány) könyvtári állomány fenntartásával.

De hogy konkrét összegekről is beszéljünk, érdemes először a végleteket áttekinteni. Nem állítható teljes biztonsággal, de a tankönyv költségek talán az orvosi, fogorvosi, állatorvosi egyetemeken a legmagasabbak.

Általános orvosin vagy fogorvosin például egy Sobotta anatómia atlasz, ami gyakorlatilag kötelező alapdarab, akár 40 ezer forintba is kerülhet.

Ezzel együtt az első szemeszter tankönyv költségei akár 80-100 ezer forintra is rúghatnak ezeken a szakokon. Itt pozitív példaként érdemes megemlíteni, hogy a Semmelweis Egyetem számos tankönyvet online elérhetővé tett, ami komoly segítség lehet a hallgatók számára.

Vannak persze olyan egyetemi képzések is, ahol minimális összeget visznek el a könyvek. Alapvetően ilyenek a különböző pedagógus képzések, a bölcsész szakok egy jelentős része is, de egyetem és oktató függően gyakran a mérnöki szakok és egyes állam, vagy társadalomtudományi szakok sem igazán tankönyvigényesek.

Van olyan, ahol egy félévre akár maximum 10-20 ezerből kijönnek, vagy akár még kevesebből is.

Persze van egyfajta középút is. Jogászképzésen például 30 – 40 ezrek is elmehetnek félévente könyvekre.

Az összes hazai egyetemi szakot végig venni persze képtelenség egy újságcikkben, de ez némi képet adhat a tankönyv költségekről.

Ezután érdemes szót ejteni az írószerekről. Alapvetően erre kevesebbet kell költeni, mint mondjuk egy általános iskolás gyermek esetében.

A legtöbb egyetem a legolcsóbb akár néhány tíz forintba kerülő füzettel és néhány darab 2-300 forintos tollal végig csinálható.

Persze vannak speciális esetek, például mérnöki karokon kellhetnek plusz eszközök, illetve

a pedagógus képzésen is akár tízezres nagyságrendre rúghat, amit egy pedagógus hallgatónak különböző festékekre, papírokra, temperákra kell költeni

egy évben, ugyanis ezekből az egyetemek legtöbbször semmit nem biztosítanak, viszont jó pár oktató érzi úgy, hogy képzőművészt kell nevelni a leendő pedagógusokból.

Érdekes módon több általunk megkérdezett egyetemista a nyomtatási költségeket is megemlítette, mint jelentősebb felmerülő anyagi terhet.

Sok szakon, jellemzően pont azokon, ahol kevesebbet kell tankönyvre költeni, rengeteg anyagot kell a diákoknak maguknak kinyomtatni,

egyrészt, hogy könnyen magukkal tudják vinni az egyetemre, másrészt mert sokan nem szeretnek, vagy egyenesen nem tudnak számítógépről tanulni.

A nyomtatás legköltséghatékonyabb és legkényelmesebb módja, ha valaki tud magának otthonra venni egy lézernyomtatót. Egy ilyen eszköz ugyanis hosszú élettartama, és takarékossága miatt alapvetően lassan, de megtérül, viszont viszonylag magas, minimum 30-40 ezres egyszeri költséggel jár a megvételük, amit nem mindenki engedhet meg magának. Ezután úgy kell számolni, hogy kb. 2-3000 oldalanként kell venni egy 8-15 ezer forint értékű tonert, illetve 500 darab nyomtatópapír körülbelül 1500 forintból jön ki.

Ha valakinek azonban nem áll rendelkezésére saját nyomtató, akkor marad a nyomtatószalon.

Ezeken a helyeken egy oldal 10 és 40 forint között mozog, viszont csak a drágább egységek vannak például hétvégén is nyitva. Itt azért érdemes kiemelni, hogy egy olcsó nyomtatószalonban 1000 oldal kinyomtatása 10 ezer forint, míg otthon egy jó lézernyomtatóval akár 7 ezer forintból is kihozható. Ebből egyébként az látható, hogy kb. 10 ezer oldal kinyomtatása esetén térül meg a saját lézernyomtató vásárlása, tehát

főképp a kényelem miatt éri meg megvenni, ha valaki nincs eleresztve pénzzel akkor végig lehet csinálni az egyetemet nyomtató nélkül.

Tintasugaras nyomtatóban felesleges gondolkodni, ugyanis bár az eszköz maga olcsó, de nagyon rossz vele a költséghatékonysága a nyomtatásnak.

Itt jutunk el az utolsó eszközköltséghez, méghozzá az informatikai eszközökhöz. Jó esetben lehet hogy már valakinek van számítógépe és semmit nem kell venni, csak mondjuk egy pár ezer forintos webkamerát, viszont az is előfordulhat, hogy az illetőnek nincs számítógépe. Ebben az esetben

még online oktatás nélkül is gyakorlatilag elkerülhetetlen hogy vegyen egy laptopot, ami ha tényleg a minimumot vesszük új géppel számolva nem nagyon jön ki 100 ezer forint alatt,

egy komolyabb eszköz azonban 150-160 ezer forintnál kezdődik. Ha valaki nem újat, hanem használtat vesz, a jobbak ott is 40-50 ezer forint környékén mozognak.

Itt újabb kellemes és pozitív dolgot szeretnék közbeszúrni. Korábban az irodai szoftverek megvétele is súlyos terheket róhatott a hallgatókra és szüleikre, azonban

ma Magyarországon minden hallgató, tanuló és tanár ingyen letöltheti a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium Tisztaszoftver programjának köszönhetően a szükséges programokat

az erre a célra létrehozott állami honlapról.

Ez volt az egyetemi költségeknek az a része, ami mindenkit érint, vannak azonban olyan költségek amik bár nem merülnek fel mindenkinél, de sokaknál jelentkeznek.

Nagy a szórás a tandíjak terén

Az egyik ilyen a tandíj. Ennél a résznél fontos megjegyezni, hogy ha szétnézünk a fejlett világban, azt láthatjuk, hogy

hazánkban viszonylag alacsonyak a tandíjak és alapvetően jelentős az állami ösztöndíjas helyek aránya,

de ha mégis ki kell fizetni, az bizony fájhat a magyar pénztárcának. A tandíj kifizetésére egyébként a diák hitel 1 keretében nagyon komoly támogatást kapnak az érintett diákok, ugyanis az említett kölcsön kamatmentes.

Konkrét árakat illetően egy kis táblázatot állítottunk össze a teljeskörűség igénye nélkül:

Az adatok forrása: felvi.hu; az adatok a 2021-es általános felvételi eljárás alapján lettek kigyűjtve

Látható tehát, hogy ugyan nagy a szórás, de még az olcsóbb helyeken is komoly költségeket jelenthet, ha valaki fizetős szakra jár.

A mumus: lakhatás

Végül elérkeztünk egy olyan dologhoz, ami elsősorban a vidéki fiatalok életét nehezíti meg, méghozzá a lakhatáshoz. Ennek viszonylag

szerencsés és olcsó megoldása, ha valaki bekerül kollégiumba,

ne adj isten még ott is kap kedvezményeket, azonban jó páran kényszerülnek albérletbe. Nemrég a növekedés.hu is körbejárta az ingatlanpiaci trendeket. Ebből az látszik, hogy

a nagyobb egyetemvárosokban 100 ezer forint havidíj alatt nem igazán lehet albérletet kivenni és ehhez jön a rezsi, mint pluszköltség.

A legdrágább természetesen a főváros. Az ingatlan.com szerint 2021 augusztusában Budapesten még a legolcsóbb környéken is átlagosan 120 ezer forint a bérleti díj, a legjobb részeken azonban majdnem 190 ezer forintig is felkúsznak az átlag bérleti díjak.

Ennél csak kicsit jobb a helyzet vidéken. Példaként Székesfehérváron és Debrecenben 110 ezer forint átlagosan kivenni egy lakást egy hónapra. Veszprém még ennél is drágább, átlag 120 ezer forint a havi bérleti díj.

Valamivel olcsóbb Szeged, ahol 100 ezer, Eger, ahol 95 ezer, és Pécs, ahol 90 ezer forint egy hónap.

Ezekbe a költségekbe a rezsit még nem számoltuk bele, ami akár 30 ezret is kóstálhat egy hónapban. Illetve egyszeri bekerülési költségként mindenképp megjelenik 2 havi bérleti díjnak megfelelő kaució.

Nem olcsó tehát lakást kivenni. Akinek van pénze saját lakást venni egyetemista gyerekének még lehet, hogy valamennyi hitelt felvéve is megéri befektetnie.

Rossz órarend és az étkezés

A lakhatás mellett egyébként érdemes még egy egyetemistákat sújtó speciális költséget megemlíteni. Ez pedig az étkezés. Nyilván mindenki eszik, nem az benne a különleges, hanem annak módja.

Az általunk kapott visszajelzések alapján az étkezések megoldása, nem egyszerű és nem olcsó a hallgatóknak,

ha az illető nem éri be egy kis pékáruval egész nap. A probléma alapvetően abból fakad, hogy az egyetemisták órarendje nem olyan, mint mondjuk egy gimnazistáé. Ez alatt azt kell érteni, hogy gyakran be kell menni az első órára 8:00-ra de a következő óra csak 11 környékén kezdődik.

Van, hogy 2 órás üresjáratok szakítják meg a napot, és így gyakori, hogy egy hallgató reggeltől akár este 7-ig, 8-ig az egyetemen kell legyen, 

hiszen annyi idő általában nincs, hogy haza is tudjon menni (főleg nem Budapesten), hacsak nem lakik nagyon közel, és nyilván nem lehet étlen – szomjan. Ennek amúgy sok oka van. Egyrészt több oktató dolgozik az egyetem mellett és mondjuk csak este érnek rá, másrészt gyakran nem túl rugalmasak az órarend összeállításánál az egyetemek és nem jellemző, hogy figyelembe vennék a hallgatókat. Ebből kifolyólag

az illető diák kénytelen valahol az egyetem közelében enni valamilyen kifőzdében.

Ezeken a helyeken a fővárosban akár 1500-2000 forint is lehet a napi menü, míg vidéken ugyanez 1000-1500 forint.

Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond

Mindent összevetve valószínűleg igaz a mondás, kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Egy egyetemista, ha a szülei tartják el, és csak a tanulásra kell koncentráljon, komoly pénzekbe kerülhet az ősöknek, viszont az sem egyszerű, ha valaki magát tartja el.

A leggyakoribb egyébként, hogy segítenek a szülők, de a hallgatók is vállalnak mellette diákmunkát.

Itt egyébként szórakozásról, ruháról, hazajárás költségeiről nem beszéltünk, hanem tényleg csak a legszükségesebbekről, de már ezek alapján is látható, hogy egy-egy egyetemi félév akár súlyos százezreket vagy extrém esetben akár milliókat is elvihet. Mégis meg kell jegyezni, a magyar továbbtanulni vágyó fiatalok világviszonylatban nincsenek rossz helyzetben, mert

többféle állami segítséget is igénybe vehetnek, nagyon kedvezményesek a diákhitelek, és nemrég a tanulmányi ösztöndíjak keretösszegét is jelentősen megemelték,

olyannyira, hogy annak hatását valóban érzik a benne részesülő fiatalok.