Mennyien nem tudják majd fizetni a hitelüket a jövő év elejétől?

A Reuters hírügynökség összesítése alapján Európa legnagyobb bankjai több mint 360 milliárd euró hitelre adtak fizetési haladékot vagy egyéb, a koronavírus-járvány időszakával összefüggő, törlesztést-könnyítő lehetőséget. Az intézkedések több millió magánszemélyt és vállalatot érintettek.

Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb hulláma a válságnak és mennyien lesznek képesek folytatni a hitelek törlesztését.

A tét nem kicsi. A felmérésben résztvevő hét legnagyobb európai bank második negyedév végi számai alapján a moratórium alá eső hitelek mennyisége körülbelül 15-szöröse a veszteségek fedezésére tartalékolt összegeknek.

De mi a helyzet Magyarországon, hogyan készülnek a bizonytalan helyzetre a hazai pénzintézetek?

Erste Bank

Az Erste Bank a prudens banki gyakorlatnak megfelelően 2020 első félévében megképezte a járvány várható negatív hatásainak kezeléséhez szükséges tartalékot. A pénzügyi eszközök értékvesztése 22 milliárd forinttal rontotta a pénzintézet teljesítményét. 

A problémás, késve vagy nem törlesztett hitelek aránya minden várakozás szerint emelkedni fog, de hogy milyen mértékben, azt nem lehet pontosan előre látni jelen pillanatban a fizetési moratórium miatt.

Az Erste Bank követi a pandémia alakulását: más a helyzet, ha folytatódik a kilábalás, illetve akkor, ha megtorpan a gazdaság a „V” felfelé vezető szárán. Ez nagyban befolyásolja az ügyfelek pénzügyi helyzetét illetve teljesítőképességét. A bank arra számít, hogy mindkét esetben lesznek nehéz helyzetbe került ügyfelek, akiknek segítségre lesz szükségük. 

Az Erste Bank már most készül arra, hogy a moratórium lejárta után célzott, proaktív segítséget nyújtson ezeknek az ügyfeleknek még mielőtt nem-teljesítővé válnak.

CIB Bank

A COVID-19 járványhelyzettel együtt járó válság miatti plusz céltartalékképzést a CIB Bank fokozatosan érvényesíti, összhangban céltartalékképzési modelljeivel és a gazdasági helyzettel. Ennek teljes volumenére a becsléseik azt mutatják, hogy a szükséges céltartalékképzés az elmúlt éveket meghaladó lesz, viszont a CIB Bank profitabilitását nem fogja veszélyeztetni.

A válság a különböző iparágakra különbözőképpen hat, ezért mind a vállalati, mind a lakossági portfólióknál alapvető kérdés, hogy az egyes bankoknak milyen a kitettségük az egyes iparágakban. A CIB Bank a vállalati portfóliójának részletes átvizsgálása után alapvetően nem vár jelentős emelkedést a nemteljesítő hitelállományban.

A lakossági portfóliónál az átvizsgálás eredménye alapján szintén arra számít a bank, hogy bár növekedni fog a nemteljesítő ráta, ez a megemelkedett nemteljesítőhitel-arány is még mind operációs, mind pénzügyi szempontból kezelhető mértéket fog jelenteni.

A CIB Banknál rendelkezésére állnak a különböző állományok hatékony kezelésére szolgáló termékek és eszközök. Alapvetően több fajta átstrukturálási lehetőséget kínál a bank ügyfeleinek átmeneti likviditási nehézségeik megoldására. Sőt, a válság által jobban érintett ügyfeleiket még a moratórium lejárta előtt proaktívan is megkeresik, hogy minél hamarabb tájékoztassák őket azokról a lehetőségekről, amelyekkel a moratórium után élhetnek.

Takarékbank

A törlesztési moratórium idején nincs mód annak egzakt értékelésére, hogy miként alakul az egyes értékvesztési fokozatokban (Stage-ekben) lévő hitelportfolió. Emiatt néhány alapvető makrogazdasági változó előrejelzésén, mint külső paramétereken alapuló kockázati modell segítségével határozza meg a Takarékbank a várhatóan elégséges céltartalék mértékét.

Jelenlegi számításaik és a törlesztési moratóriumra érvényben lévő szabályozás alapján biztonságos nagyságú céltartalékot képzett a Takarékbank, amelynek nagy részét már 2020-ra vonatkozóan elszámolja, egy valamivel kisebb részt pedig 2021 első negyedévében állít majd be a könyveinkbe.

A már említett makrogazdasági előrejelzések mentén nem számít a bank érdemi romlásra sem a lakossági, sem a vállalati hitelállományának minőségében, így a nem-teljesítő hitelállomány rátában csak kisebb emelkedést várnak.

Ennek az a fő oka, hogy a Takarék Csoport lakossági ügyfélkörében felülreprezentált a stabil munkahellyel (például állami, önkormányzati alkalmazott), valamint kurrens szakmákban dolgozó (például agrárium, FMCG kereskedelem, építőipar) alkalmazotti kör, ahol a válság hatása nem szántott annyira mélyen. Az ilyen szakmával rendelkezők a munkáltatójuk likviditási problémája esetén is gyorsan tudtak máshol elhelyezkedni.

A Takarékbank vállalati ügyfelei között pedig alulreprezentáltak a válság hatásait leginkább megszenvedő ágazatokhoz tartozók (rendezvény- és konferenciaszervezés, külföldi látogatókra kihegyezett fővárosi vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás).

Az ügyfelek nagy részénél kisebb megszakítással ugyan, de lényegében helyreállt a normál üzletmenet, ezért nem számítanak a banknál érdemi romlásra sem törlesztési képességükben, sem törlesztési hajlandóságukban.

A Takarékbank mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek esetében készül olyan megoldásokkal, amelyek a törlesztési moratórium lejárta után esetlegesen fellépő fizetési nehézség során átmeneti könnyítéssel szolgálnak. Ugyanakkor leginkább a preventív akciókban bízik a bank, így már idén rendszeres kapcsolatban állnak azon ügyfeleikkel, akik esetlegesen érintettek lehetnek fizetési nehézségekben.