Mennyire innovatív a magyar?

A Hungarian Conservative „Revealing the Facts” (a tények feltárása) címmel tízrészes cikksorozatot indított a magyar gazdaság és társadalom elmúlt másfél évtizedéről, s tegnap, szombaton megjelent az innovációról szóló 9. rész.

Tény, hogy 2010-ig a magyar gazdaság az olcsó bérekkel kívánt versenyezni, számos összeszerelő üzemet működtetve - írják a szerzők, Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt a Mandiner újságírója.

A 2008-as válság idején azonban ezek az üzemek tovább költöztek a még olcsóbb bérű országokba, ami rámutatott, hogy ez a modell nem tartható fenn. Helyette az elmúlt évtizedben a magas hozzáadott értéket előállító, innovatív területeket, a high-tech szférát állította a fókuszba a gazdaságpolitika, ezen a téren igyekezve beruházásokat vonzani.

Ennek eredményeként ma már tényleg sokkal „okosabb” a magyar gazdaság, mint valaha.

A szerzők továbbá megállapítják azt is, hogy ahhoz, hogy még hatékonyabban tudjuk kihasználni a gazdasági előnyöket, például a képzett munkaerőt és a kreativitást, a szigetszerű megoldások további oldására és a szinergiák erősítésére van szükség. A szakmai elemzések rámutatnak arra, hogy az ökoszisztémán belül az egyes szereplők – például az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások – közötti kapcsolatok fejlesztése a következő időszak első számú kihívása.

Fontos szerepet kell vállalnia a közszférának is e platformépítő munkából, a koordinációból és az ökoszisztéma szervezéséből, mert nemzetközileg is jelentős innovációk csak ott jöhetnek létre, ahol a lokális ökoszisztéma is erős, támogató, ahol a vállalkozók vagy éppen a kutatók nincsenek egyedül az ötleteikkel. Ebben fontos szerep jut az innovációs környezetet építő államnak.

Egy uniós felmérés azt mutatja, hogy a startupok együttműködő partnerei közül a közszféra szerepe az ötödik legjelentősebb sikertényező a más kkv-kkal, a nagyvállalatokkal, az egyetemekkel és a másik startupokkal való együttműködés után.

A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók száma és aránya az összes képzési terület közül az informatikában és a természettudományok területén nőtt legjobban az utóbbi tizenöt évben, tehát nagyszámú képzett,

jó kompetenciákkal rendelkező műszaki szakembert lehet találni Magyarországon.

Hazánkban ráadásul high-tech szférában – a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén – dolgozók aránya az ötödik legnagyobb Európában 6,4 százalékos értékkel. Ezen belül a csúcstechnológiai iparban dolgozó nők aránya a Írországgal holtversenyben a legmagasabb az unióban, 2,7%.

2017-től a foglalkoztatottak számának jelentős növekedésénél nagyobb mértékben nőtt a high-tech szférában dolgozók száma, s így az arányuk is. Ebben az időben ugrottunk az uniós élbolyba. Az unió átlagának növekedése a Covid járvány hatására felgyorsult ugyan, de az előnyünket még ezekben az években is tudtuk növelni.

Míg 2017-ben 0,9 százalékponttal voltunk az unió átlaga felett, addig 2021-re 1,6 százalékpontra nőtt az előnyünk, ahogy ezt a grafikon is mutatja. Ezidő alatt harmadával nőtt, elérte a 300 ezer főt az ágazatban dolgozók létszáma.

Megállapították a szerzők, hogy a high-tech szférának nemcsak a foglalkoztatási súlya jelentős, hanem a külkereskedelmi aránya még nagyobb. 2022-ben az importunk 16%-át, az exportunknak pedig 14,8%-át adta a high-tech szféra.

Az importbeli aránya az unióban az ötödik legnagyobb, csupán Málta, Írország, Hollandia és Csehország előzött meg bennünket, az exportbeli arány pedig a hetedik legnagyobb, az előbbiek mellett még Franciaország és Belgium áll előttünk.

Bemutatták azt is, hogy a magyar gazdaság a leginkább innovatív gazdasági tevékenységekben bővül a legnagyobb mértékben. 2022-ben a tíz főnél nagyobb magyarországi vállalkozások 30,6 százaléka alkalmaz információs technológiai szakembert, ami a hatodik legnagyobb arány az unióban és a kimagaslónak számít a világon is.

Adatokkal bizonyították, hogy az infokommunikációs végzettségűek 76,7%-a 2022-ben 35 évesnél fiatalabb, ami az 5. legnagyobb arány az Európai Unióban. Tehát az informatika folyamatos terjedése jelentősen hozzájárult a fiatalok foglalkoztatásbővüléséhez.

A magyar talentumra büszkék vagyunk, azt tartjuk magunkról, hogy minden problémára találunk megoldást, s a külföldiektől is ezt halljuk. Lassan érdemes volna hát elhinnünk, hogy Magyarország az innováció élmezőnyébe tartozhat. A tradícióink szilárd alapot és hátteret biztosítanak a most születő találmányoknak is.

– zárja a sorozat e részét a Hungarian Conservative.

A cikk szerzői: Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, Varga Mátyás Zsolt a Mandiner újságírója.

A címlapi és borítókép forrása: Hungarian Conservatives.