Mi nem érezzük, de Európában nagyon elszálltak a rezsidíjak 

Mióta földgázt forgalmaznak Romániában, soha nem volt még ilyen magas az energiahordozó ára a független energetikai szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület szerint.

A Román Árutőzsdén végrehajtott legutóbbi tranzakciók során ezer köbméter gáz ára 450 dollár volt. Ez a nagykereskedelmi ár, nem pedig a fogyasztói ár, amit a háztartások fizetnek - írta meg augusztusban a Maszol.ro portál. A drasztikus áremelkedést nem úszták meg a fogyasztók sem.

A hónap végén az erdélyi lap már arról közölt gyűjtést, hogy egy dél-bihari szolgáltató, a Salgaz által októbertől beveztendő tarifa több mint duplája az egy évvel korábbinak. 2020 októberében a Salgaz kliensei 125,06 lej/MWh áron kapták a gázt, míg a 2021. október 21-től érvényes ár 0,29961 lej/kWh, illetve 299,61 lej/MWh áfával együtt, a drágulás tehát 140 százalékos.

Ugyancsak drágított az E.ON, a német vállalatnál tavaly nyáron 79 lejbe került egy MWh, idén pedig 145 lejbe, a különbség kerek 80 százalék. 

A szlovákok januártól kapják a nyakukba az áremelést

Szlovákiában az energiaárak látványos világpiaci szárnyalását hamarosan a rezsiköltségeken is megérezhetik a fogyasztók - mutat rá a pozsonyi Új Szó.

A lap szerint a gázszolgáltatás díja jövőre 15-18 százalékkal nőhet, így akik például gázzal is fűtenek, azoknak a kiadásai éves szinten akár 100 eurónál (36 ezer forint) is nagyobb összeggel nőhetnek.

Idézik Richard Sulík gazdasági minisztert is, aki szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy januártól a háztartási elektromos energia ára is kilowattóránként (kWh) 1,5–1,7 centtel drágulhat, így egy átlagos, havi 200 kWh-s fogyasztással rendelkező háztartás éves szinten 36–41 euróval fizetne többet az áramszolgáltatóknak.

Már nálunk a legolcsóbb a lakossági ár

Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a magyar rezsidíjakhoz képest hogyan alakulnak az európai árak, válaszukból kiderült, hogy

a földgáz ára az európai piacokon egy év alatt 400 százalékkal, míg a villamosenergia ára 80-100 százalékkal nőtt, és Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára. 

- Jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára, a lakossági fogyasztók esetében Budapesten egy kilowattóra áram ára 10 euró, Bécsben ennek több mint kétszeresét, Berlinben pedig majdnem három és félszeresét kell fizetni.

A gáz egységára a magyar fővárosban 2,87 euró, Bécsben háromszor ennyit, Berlinben több mint dupláját fizetik a fogyasztók, míg Svédországban nyolcszor ennyit kell fizetni a gázért - fogalmazott az ITM.

 Hozzátették, Európában - Portugálián kívül - Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol az elmúlt két évben is csökkent a lakossági gáz- és áramár,

hazánk egyike annak a hat tagállamnak, akik 2010 és 2020 között minimum 40%-kal tudták csökkenteni a lakossági energiaszegénységet.

Ez annak köszönhető, hogy a kormány megvalósította a rezsicsökkentést, és időben rögzítette a lakossági energiaárakat, így havonta 32 ezer forint marad a magyar családoknál.

Fizessenek a háztartások?

- Az európai rezsiválságban Brüsszel felelőssége egyértelmű. A klímavédelem címszava alatt Brüsszel erőltette az európai hagyományos energiatermelés leépítését. Közben az energiaexportáló országok beruházásai is elmaradtak.

Az úgynevezett, Európai Uniós Kibocsátás – Kereskedelmi Rendszert (ETS) pedig ki akarják terjeszteni a közúti közlekedésre, azaz az autókra és az épületekre, azaz a családi házakra és lakásokra is. Brüsszel a szennyező multinacionális vállalatok helyett a családokkal akarja megfizettetni a klímavédelem árát.

Ez elfogadhatatlan, a családokat hagyják békén. A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés megvédése mellett - értékelt a minisztérium. 

Nem vágja haza a családi kasszát a rezsi Magyaroroszágon

Végül néhány adat a számok kedvelőinek: 2010-ben, vagyis a rezsicsökkentés előtt az átlagos rezsiköltség 50 000 forint volt, ami az akkori 60 236 forintos nettó minimálbér szinte teljes egészét felemésztette, de a 137 820 forintos nettó átlagbérhez képest is jelentős összeg volt.

Ezzel szemben tavaly 40 000 forint volt az átlagos rezsiköltség, ami még a felét sem érte el a nettó minimálbérnek, ami 111 321 forint volt, míg a nettó átlagbér 289 408 forint volt.

Így az sem meglepő, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szeptemberi adatai szerint még vásárlóerő-paritással számolva is a második legolcsóbb árat fizetjük a gázért, és az áram tekintetében is a középmezőny alján vagyunk.

A MEKH azt is megvizsgálta, hogy egy kétkeresős háztartás átlagos áram- és gázfogyasztása mekkora részét teszi ki a nettó fizetésüknek, és arra jutottak, hogy nálunk mindössze az együttes nettó jövedelemnek csupán 2,7 százaléka megy el az áram és gázszámlára havonta.