Mi történik, ha teljesen összeomlik az ország áramellátása?

A 21. században egy fejlett országban valóban elvárható a folyamatos áramszolgáltatás, de azért nem árt tudni, hogy emögött rengeteg munka, összehangolási feladat van. 

Nem olyan egyszerű a kínálatot (áramtermelést) a kereslethez (áramfogyasztáshoz) igazítani. Gondoljunk csak bele, hogy Magyarország legfontosabb alaperőművét, a folyamatosan termelő Paksi Atomerőművet nem könnyű csak úgy ki-és bekapcsolgatni. 

A naperőművek és a szélerőművek pedig időjárásfüggőek, ha nincs szél, ha nem süt a nap, akkor nem termelnek. Pedig éppen akkor használunk országosan is több energiát, amikor télen a hidegben fűtünk, vagy amikor a sötétben felkapcsoljuk a lámpákat.

Kiegyenlítjük, importálunk

A hazai rendszer irányítói és a sokféle erőmű (atom, szén, gáz, biomassza, víz, szél) mindenesetre valahogyan megoldják ezt. 

Amikor nagyobb a felhasználás, akkor többet mennek a rugalmas erőművek, amelyeket könnyű újraindítani (gázt például éjjel is égethetünk).

És ha véletlenül egy rövid időre még így is rendszerszintű hiány alakul ki, akkor – mivel a környező országokkal össze van kötve az áramrendszerünk – kivehetünk áramot a szomszédok rendszeréből, igaz, azt gyorsan (15 percen belül) vissza is kell pótolnunk.

A teljes leállás

Van azonban egy extra fogalom, az úgynevezett blackout, ami az angol áramszünet kifejezésből, a „sötétség" szóból származik, vagyis a rendszerszintű áramellátási leállást jelent.

Sajnos nem is olyan ritka jelenség, az elmúlt hónapban is volt ilyen Indonézia fővárosában, vagy a Dorian hurrikán miatt az Egyesült Államokban, a Bahamákon és Kanadában.

Sok oka lehet, de a leggyakoribb

• az emberi mulasztás,
• az extrém természeti jelenség, vagyis a viharok,
• a szükséges karbantartások elmaradása.

A csúcstartók

Egy blackout méretét a nemzetközi szakirodalom kétféleképpen határozza meg, vagy aszerint, hogy hány embert érint az áramszünet, vagy egy szorzattal, hány ember, hány óráig marad áram nélkül.

A világ legnagyobb blackoutjai népes ázsiai államokban, Indiában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában történnek, de a hazai hírekbe inkább a legfejlettebb államok, elsősorban az USA „nagy sötétségei” kerülnek be.

Magyarországon az elmúlt két évtizedben, 2006 novemberében volt a legnagyobb áramszünet, amit nem mi okoztuk, gyakorlatilag fél Európa lebénult.

Furcsa oka volt a nagy balhénak, Németországban az Ems folyón egy hajó áthaladása miatt lekapcsoltak egy nagyfeszültségű vezetéket, de ezúttal valamiért ebből a teljesen rutinműveletből nagy galiba lett, és vagy 15 országban elszállt az áram.

Római riadalom

Korábban emlékezetes eset volt, amikor 2003. szeptember 27-én Olaszország, Franciaország és Svájc egy része borult sötétségbe. Bár az óriási vihar okozta áramszünet hajnali 3-kor indult, de mégis komoly riadalmat okozott, például Rómában, mert a városban éppen Nuit Blanche (fehér éjszaka) elnevezésű éjszakai fesztivált tartottak, sokan botorkáltak a vaksötétben az utcákon.

Az amerikai hálózathoz az olasznak nyilván semmi köze, de érdekesség, hogy éppen ugyanebben az évben, igaz még augusztusban az Egyesült Államok és Kanada rendszerét is lecsapta egy blackout.

Mindkét esetben fokozatosan állt helyre a rendszer, de 50-60 millió ember maradt áram nélkül, a szerencsésebbek csak pár óráig, de volt, aki napokig.

Ázsiai esetek

A legnagyobb népességet azonban nem ezek az esetek érték el, hanem egy 2012 júliusi indiai eset, akkor 28 indiai államban 62 millió ember maradt áram nélkül, és igazán pontosan az okokat sem sikerült tisztázni.

A másik kimutatás szerint, amikor kimaradás-órákban számolunk, vagyis azt nézzük, hogy hány embert, hány óráig érint a blackout, egy fülöp-szigeteki kimaradás a csúcstartó. 

Ha 10 millió ember 10 óráig áram nélkül marad, az egy 100 millió órás blackout. A történelem legnagyobb kimaradása idején 6,3 milliárd órányi áramhasználat maradt ki.

Ritka, de előfordul

A fejlett országokban azért elég ritka az ekkora áramszünet, de minél komplexebb, minél inkább automatizált, minél inkább egymásra épülő egy áramrendszer,, annál inkább nagy bajt okozhat néhány nem-várt esemény együttes bekövetkezése, valamilyen láncreakció. 

Soha ne történjen ilyen itthon, de mi van, ha leáll az ország teljes áramellátása? Szinten minden erőmű működéséhez áram kell, vagyis nem is olyan egyszerű visszatáplálni a rendszert. A fő feladat ilyenkor az, hogy valahogy induljon be Paks, a legnagyobb erőművünk.

Black Start

A blackout ellentéte a blackstart, vagyis a visszaindítás. Minden országban vannak „Black Start” erőművek, vagyis olyan energiatermelő egységek, amelyek képesek az alaperőműveket visszatáplálni, és ezen keresztül felállítani a teljes energetikai rendszert.

Nálunk a Black Start erőművek (Litér, Sajószöged, Lőrinci, Százhalombatta) olyan gyors indítású, gázturbinás erőművek, amelyek folyamatosan készenlétben vannak, s ha kell, pár perc alatt egy dízelgenerátorral, külső áramfelvétel nélkül beindítják a rendszert.

A rendszerkritikus Black Start erőművek nem lehetnek megújuló alapúak. Az ilyen erőműveket úgy kell felszerelni, hogy az elindításukhoz semmilyen más külső eszköz, más energiaforrás ne kelljen. Mindig készen állnak, ha komoly baj lenne, akkor vagy külön-külön, vagy összefogva, arra fókuszálnak, hogy Paks újra termeljen, és ha ez sikerült, a Black Start már tulajdonképpen sikerült.