Miben tartja az MNB a tartalékait?

A jegybankok devizatartaléka alatt az idegen devizában tartott, külföldiekkel szemben fennálló követeléseket, pénzügyi eszközöket értjük.

A devizatartalék gerincét a kötvények és pénzpiaci eszközök, úgymint kincstárjegyek, számlapénz és rövid lejáratú betétek képezik.

A legtöbb jegybank esetében a devizatartalék teszi ki a nemzetközi tartalékok döntő részét. A nemzetközi tartalékokba statisztikailag a devizatartalék mellett az arany, és a Nemzetközi Valutaalappal szembeni követelések is beletartoznak.

Magyar Nemzeti Bank

Az MNB az elmúlt időszakban nyolc deviza portfólióban kezelte a devizatartalékot.

A portfóliókban szereplő devizanemek között az euró, az amerikai dollár, a japán jen, az angol font, az ausztrál dollár, a kínai renminbi, a lengyel zloty és a cseh korona volt megtalálható.

A hazai devizatartalék döntő hányadát ugyanakkor kockázatmentes euró portfólió teszi ki.

E portfólióba magas minősítésű állampapírok, államok által garantált értékpapírok és nemzetközi intézmények kibocsátásai kerülhetnek. Emellett helyet kaphatnak a portfóliókban a magas minősítésű vállalati és banki papírok.

A tartalékportfóliók stratégiai átlagos hátralévő futamideje a korábbi évekhez hasonlóan 1 év körül alakult.

2012 év végétől, külső vagyonkezelőnek és letétkezelőnek adott mandátum formájában az amerikai ügynökségi jelzáloglevelek is részét képezik az MNB befektetési stratégiájának.

A Magyar Nemzeti Bank árfolyamkitettséget alapvetően euróban vállal. Más devizák esetében a devizaárfolyamkockázatot derivatív ügyletekkel lefedezi.

Tartalékok szintje

2021 harmadik negyedévének végén az MNB nemzetközi tartalékainak nagysága 38,3 milliárd euro volt.

Ez 7,5 milliárd euro növekedést jelent a 2021. június végi 30,8 milliárd eurós értékhez képest.

Az MNB jelentése alapján a tartalékokat leginkább növelő tétel az Államadósság Kezelő Központ által szeptemberben kibocsátott 1 milliárd euro, valamint 2 és 2,25 milliárd amerikai dollár névértékű kötvények voltak.

Emellett jelentős emelkedést okozott az IMF által augusztusban végrehajtott közel 1,9 milliárd (SDR) allokáció és az Európai Bizottságtól érkezett mintegy 840 millió euro összegű nettó transzfer, avagy utalás.

Elegendő?

Az MNB jócskán eleget tett a jegybankok által követett Guidotti-Greenspan szabálynak. Sőt, hazánkban az elmúlt időszakban a jegybanki tartalékok szintje több mint 10 milliárd euróval meghaladta a rövid külső adósság szintjét.

Az MNB emellett nemzetközi kétoldalú (swap és repo) megállapodásokból álló védőhálót alakított ki. Ennek fényében rövid időn belül akár további 10 milliárd euróval növelhető a devizalikviditás Magyarországon.

Nőnek a kockázatok

A magasabb globális inflációs környezet hatására világszerte megemelkedhet a kamatkörnyezet. Ennek tükrében a tartalék-portfóliókon veszteség keletkezhet.

Egy esetleges hozamemelkedés ugyanis rövidtávon a meglévő kötvények leértékelődését okozná.

A tartalék rövid futamideje miatt középtávon ennek hatása az eredményre azonban már pozitív, mivel a lejáró tartalékelemek újrabefektetése magasabb hozamszinten valósul meg.

Miért tartalékolnak a jegybankok?

A Magyar Nemzeti Bank egyik legfontosabb feladata az ország devizatartalékainak kezelése. Az MNB több funkció ellátása céljából tart devizatartalékot, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

– piaci szereplők elvárásainak megfelelő tartalékszint biztosítása,

– állam tranzakciós devizaigényének kiszolgálása,

– devizalikviditás biztosítása a bankrendszer számára,

– monetáris és árfolyam-politika támogatása, illetőleg a devizapiaci intervenciós kapacitás biztosítása.

Aranytartalék

Az MNB aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte 2021 első negyedévében. A nemzetközi rangsorban ezzel Magyarország a 36., a kelet-közép-európai régióban pedig a 3. helyre ugrott.

Az MNB indoklása alapján az aranytartalék nemzetstratégiai jelentőségű, illetve egy potenciális válsághelyzetben jelentős bizalomerősítő hatású. Emiatt az arany kiemelkedik a tartalékeszközök közül.

Ezt az érvelést alátámasztja, hogy a világ jegybankjai a múlt évben is tovább növelték az aranykészletüket, mely 31 éves csúcsra emelkedett. A központi bankok összesen 36 ezer tonna aranyat birtokolnak, amely a valaha kitermelt arany egyötöde.