Hogyan vált Dél-Korea mindössze 50 év alatt a világ egyik legszegényebb országából a világ leginnovatívabb és egyik leggazdagabb országává?
50 évvel ezelőtt Dél-Korea a világ legszegényebb országai közé tartozott. Ma a világ legnagyobb városi gazdaságával, és 12. legnagyobb nemzeti össztermékével rendelkezik. Az 1960-as években az egy főre eső GDP kisebb volt, mint Haitiban, ma pedig a világ leginnovatívabb országa. Ázsia legizgalmasabb és egyben legkülönlegesebb országa. Mi a koreai megújulás titka? Cikksorozatunk első részében már végigvettük 36 pontban, hogy mi lehet ennek a kis ázsiai országnak a sikertörténete, most következzen további 28 pont.
II. rész
A Koreai újhullám – fúziók, életstílus és egyediség
Koreai fúziók – a gasztronómiai új hullám – a minőség forradalma
A koreai gasztronómiai hullám elérte a konyha és az ételek világát is. A világ számtalan nagyvárosában sorra nyílnak a hagyományos koreai ételeket felszolgáló éttermek, New York, Párizs leghíresebb séfjeit ejtették ámulatba a koreai ízek. Az amerikai éttermek koreai séfjei előszeretettel kombinálják a koreai ízeket az amerikai kedvencekkel, így született meg a bibimbap burger.
37. Az első Michlein csillagos étterem Szöulban 2016-ban jelent meg, és 5 év alatt 32 db Michlein csillag született csak Szöulban. 2021-ben már 23 db egycsillagos, 7 db 2 csillagos és 2 db 3 csillagos étteremmel rendelkezett.
Forrás: Shutterstock
Rendkívül fontos a street food piacok szerepe Szöul központjában
A magyar gasztronómiához hasonlóan mindenhez paprikát használnak, legfontosabb ételük az erjesztett kínai kelből készült kimchi. Az erjesztéssel készülő kimchi már időszámításunk előtt 1000 évvel is a helyi gasztronómia része volt: ma több mint 200 fajtája létezik és globális népszerűségnek örvend.
38. A koreai konyhaművészet különleges aromákat és ízeket hordoz. A zöldségekben gazdag ételek vitaminban gazdag, alacsony kalóriájú ételek.
Az alapételek között a rizs, a fokhagyma, az újhagyma, a koreai chili paszta, a szójaszósz, a gyömbér és a szezámolaj is megtalálható.
39. Érdekesség: a BBQ is Koreában született.
40. Esténként Szöul sétálóutcája a legizgalmasabb és a legjobb "Street food" piaccá alakul át, és a belvárosban az utcán is kitűnő minőségi és egészséges ételeket kóstolhatunk.
41. Ahogy Hooni Kim, egy elismert koreai-amerikai séf is vallja:
"Számomra az étel sokkal többet jelent. Az összes séf úgy beszél az ételről, mint egy nőről, akibe szerelmes. (...) Nézni, hallgatni egy dolog, érinteni, ízlelni azonban egy teljesen másik. Az ételen keresztül meg tudod kóstolni, hogy milyen Korea lelke. Akármennyire is globalizálódik a koreai zene és film, az étel az igazi út ahhoz, hogy megoszthassuk másokkal Korea szellemét és kultúráját."
Street food piacok Szöul belvárosában
Forrás: Shutterstock
Élj sokáig egészségesen, mint egy dél-koreai
42. Dél-Korea lehet az első a világon, ahol 2030-ra az várható átlagos élettartam meghaladja a 90 esztendőt.
Ez azt jelenti, hogy 90 százalék esély van rá, hogy a nők 87 évnél többet élhetnek, és 57 százalék esély, hogy 90 évnél tovább élhetnek. A férfiak esetében a 80 éves kor elérése 95 százalék lesz.
43. Az elmúlt 20 évben rendkívül nagy mértékben növekedett a születéskor várható élettartam, de az ország büszkélkedhet a legnagyobb átlagmagasság-növekedéssel is, és itt a legalacsonyabb az emberek testtömeg indexe.
Az egészséges élet 6 titka a koreaiak szerint:
Az első titok a koreai étrend a kimchi és tofu, valamint a sok zöldség. Dél-Koreában található a második legkevesebb elhízott személy az OECD tagállamok sorában – csak Japán teljesít jobban ezen viszonylatban. A második az éltető víz: a természetes forrásvizek, a népszerű koreai szauna a "jjimjilbangok" valamint az országban található gyógyfürdők. A harmadik titok a koreai orvoslás, amely több mint 5000 évre vezethető vissza és 703 őshonos gyógynövényt alkalmaznak benne. Emellett fontos szerepük van a koreai gyógynövény-készítményeknek, a "hanyak"-nak. A negyedik a keleti orvoslás, amely a "csi" (azaz életenergia) egyensúlyát igyekszik megteremteni a testben. Az ötödik a fejlett és ingyenes egészségügy, és a kiváló egészségügyi szolgáltatások. A hatodik titok pedig az orvosi turizmus.
A magánegészségügy 20-30 százalékkal olcsóbb az európai és az amerikai szolgáltatóknál és olcsóbb mint Japánban és Kínában, ezért az orvosi turizmus rendkívül jövedelmező.
Az ország elsősorban a bőrápolás és plasztikai sebészet, valamint olyan magas színvonalú kutatásoknak és csúcstechnológiai létesítményeknek köszönhető, ahol a komoly betegségeket is hatékonyan kezelnek, mint a rák, az érrendszeri megbetegedések, a gerincbántalmak, a koszorúér- és csípő protézis műtétek és szervátültetések.
Dél-Korea a zöld megújulásban hisz
Forrás: Shutterstock
K-Beauty – Miért fontos és jövedelmező a szépségipar?
44. A koreai szépségideál a belső szépség jelentőségét hangsúlyozza és a tiszta, egészéges megjelenés fontosságát helyezi előtérve. A bőr ápolásának fontossága már gyermekkorban megkezdődik nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is.
2011-ben vezették be a BB krémeket (blemish balm) vagyis a hibajavító balzsamokat, valamint az arcmaszkokat. 2014-ben Dél-Korea több szépségipari terméket exportált mint importált. Az iparágnak abban az évben 59 százalékkal nőtt az értéke, 2019-ben pedig Korea a szépségápolási piac a világ 10 legnagyobb szépségápolási piaca közé tartozik, amelynek értéke 13,1 milliárd dollár. Ebből az arcápolás a legnagyobb kategória mintegy 7,2 milliárd dollárral.
45. A nagy globális cégek Dél-Koreába viszik tesztelni a termékeiket. Ha ugyanis Szöulban jól szerepel egy termék, akkor máshol is jól fog.
46. Korábban világszerte Franciaországot tekintették az első számú szépségipari nagyhatalomnak, de most mindenki Koreára tekint. A koreai társadalom szépség és fiatal-orientált. Például a bőr ápolása nem a sminkelésben jelenik meg, hanem a ragyogásban. A koreai szépségipar innovatív, kiváló minőségű és természetes alapanyagokat használ.
47. Itt van a plasztikai műtétek fővárosa, csak a Gangnam negyedben - az ország szépségövezetében - néhány négyzetkilomérnyi területen nagyjából 400 hely található.
Dél-Korea a szépségipar országa
Forrás: Shutterstock
Öltözz úgy, mint egy koreai
48. A koreaiak nem a nyugatot majmolják, hanem létrehozták a saját stílusukat, kreatívok és ez a divaton is jól látszik. A bevásárló utcák tele vannak olyan üzletekkel, ahol helyi márkákat árusítanak. De ugyanez jellemző a kortárs művészetre is.
49. A koreai művészet is meglovagolta a koreai újhullámot. A monokróm festészet koreai változata, a Dansaekhwa új irányzatot indított el: Szöulban több mint 100 művészeti galéria és múzeum található.
Dél-Korea, mint kulturális szuperhatalom: "Hallyu"
A Koreai új hullám – A Hallyu összetevői
"Az emberek kreativitásánál többre van szükség – tudatos és hosszú távú tervezésre"
Euny Hong koreai-amerikai újságíró a "The Birth of Korean Cool" című művében arra kereste a választ, hogy miként vált Korea úgynevezett kulturális szuperhatalommá. A Hallyu (Wave/Flow of Korea) az ezredforduló környékén terjedt el. Konkrét lépéseket tettek a koreai kultúra nemzetközi megismertetése érdekében, amelynek előzménye az olimpiai játékok megrendezése volt. Dél-Korea az 1970-es évek végéhez közeledve például egyre komolyabban gondolkodta a nyári olimpiai játékok megszervezését, majd el is nyerték az 1988-as játékok rendezési jogát - legyőzve ezzel Japánt.
50. Az 1988-as olimpia nemcsak gazdasági eredményeket produkált, hanem Dél-Korea színre lépését is a világ előtt.
Miért ne lehetne külföldi helyett koreai filmeket nézni és koreai zenéket hallgatni?
A nemzeti kulturális iparág fellendítésének szükségességéről a koreaiak úgy érveltek, hogy összehasonlították az 1993-as Jurassic Park és a Hyundai bevételeit: az eredmények azt mutatták, hogy a film nyeresége nagyobb volt, mint egy és fél millió eladott jármű értéke. A folyamat természetesen ennél bonyolultabb, de az 1990-es évek vége többek között a média, a szórakoztatóipar és a filmipar fellendítéséről szólt más kulturális iparágak mellett.
51. A koreaiak önmagukat adták, a saját értékeiket képviselve, és persze azt is kínálták, amit a világ látni szeretett volna...
A K-pop irányzat az 1990-es években született, 1992-ben alakultak meg az első K-pop bandák. A 2000-es években a K-pop branddé vált a zeneiparban, és egyben olyan kulturális jelenséggé is vált, hogy saját divatot és stílusirányzatot is megteremtett.
52. A K-pop hatására világszerte óriási mértékben megnövekedett az érdeklődés a koreai nyelv iránt: az első években 30 új koreai intézetet nyitottak meg Dél-Kelet-Ázsiában és Dél-Amerikában.
A Szöul egyik kerületéről szóló "Gangnam Style" című szám volt az első, amely elérte a 2 milliárd nézettséget a Youtube felületén. A BTS "Dynamite" című zenei videóklipet tekintették meg a legtöbben a világon 24 óra leforgása alatt, összesen 101 millióan.
Mind-mind a koreai alkotókészség egy-egy pillanatát ábrázolják:
53. A koreaiak tökéletes harmóniát teremtettek az ősi civilizációs elemek és a legmodernebb technológiai vívmányok összekapcsolásával. Ezen felül sikerült olyan üzeneteket, koreográfiát, divatot, személyiséget, stílust, öltözéket, színeket és életmódot ábrázolni, mely egyszerűen kíváncsivá és érdeklődővé teszi az embereket.
Ahogy Euny Hong is fogalmaz: a kultúra exportja nem csak önmagát illetően sikeres. Azokat ugyanis, akiket meghódít a kultúra egyik eleme, sokkal fogékonyabbá válnak a koreai hűtők, televíziók és autók iránt is, ezeken keresztül próbálják megélni a koreai álmot, és ezzel egyidőben a koreai gazdaság fellendítésében is részt vesznek.
54. Dél-Korea zsenialitása épp abból adódik, hogy képes volt megteremteni a koreai álom koncepcióját.
"Nem gondolnám, hogy más nemzetek nem rendelkeznének hasonló adottságokkal... a különbség, hogy a koreaiak képesek voltak mindezt elénk tárni!"
Használjuk ki a saját adottságainkat, és bízzunk magunkban, hogy sikerülni fog!
Dél-Korea - a tradíció és a modernitás fúziós ötvözete
Forrás: Shuterstock
K-Film – A siker folytatódik
A koreai mozi 2019-ben ünnepelte a 100. évfordulóját.
55. Pong Dzsunho Élősködők című filmje 2020-ban Oscar díjat is nyert négy kategóriában, és elhozta a legjobb film díját is.
Ez volt az első koreai film, amelyet Oscar díjara jelöltek, és nyert is. Persze más alkotások, mint az Oldboy, a Kim du Duk: Tavasz-nyár-ősz-tél című filmje, a "Szolgálólány" is népszerűek voltak a nemzetközi művészmozik kínálatában, és a Netflix, az HBO, vagy épp a hazai Cinego moziplatformjában külön blokk van a koreai sorozatoknak. Ezek mellett a koreai drámák és televízió-sorozatok is rendkívül népszerűek különösen a régi történelmi, kosztümös filmsorozatok.
56. Dél-Koreában 2008 és 2012 között kreatív és kulturális iparágak értéke a 24 milliárd dollárról 46 milliárd dollárrá nőtt, a divat és koreai populáris kultúrának köszönhetően. A kulturális ipar jelentős mértékben hozzájárul a gazdasághoz az export és munkahelyteremtés szempontjából, és a jövő ígéretes gazdasági ágazataként nagy növekedési potenciálja van.
57. A koreai hullám elterjedése Ázsia legsikeresebb kulturexportjának egyike: a koreai populáris kultúra elemei világviszonylatban is elismertek.
Dél-Korea egy olyan ország, amely egyrészt sokat merített az amerikai kultúrából, másrészt maga is rendkívül innovatív módon járult hozzá új dolgok létrehozásáért, ám mégsem tudott teljesen elszakadni a múlttól. A "The Birth of Korean Cool" könyv azt mutatja meg számunkra, hogy miként volt képes egy nemzet meghódítani a világot a populáris kultúrán keresztül, illetve hogyan hatott ez a folyamat a nemzetre magára.
A koreai cool születése egyfajta szükségszerűségből történt: az ország évtizedeken keresztül építkezett, ám az 1997-es ázsiai pénzügyi válság hatalmas visszaesést jelentett Dél-Korea számára. A veszteségek, illetve a magas adósságok miatt Dél-Korea úgy döntött, hogy csak a gazdaság klasszikus keretei közül való kitörés hozhat változást: ennek egyik formája pedig a szórakoztatás, a kreatív iparágak és a kulturális iparágak voltak. A dél-koreaiak nem is gondoltak arra, hogy a tengerentúlra eljuttassák a produktumaikat: "Ki lett volna ugyanis kíváncsi a koreai zenékre és filmekre?"
Az elsődleges cél a regionális terjeszkedés volt, ami azonban meglepő eredményeket produkált, mivel egyfajta addikciót eredményezett a külföldi nézőkben. Az ezt követő időszakban történő globális terjeszkedés sem a véletlen műve:
58. Sokak hitével ellentétben a populáris kultúra elemei nem organikus fejlődés által jutottak el a különböző országokba, hanem professzionális, előre eltervezett és rendkívül költséges PR kampányok által.
59. Változások következtek be a hozzáállást illetően is: a diákokra egyszerű tanulók helyett a jövő vállalkozóiként kezdtek tekinteni, a külföldi befektetőket és befolyást nem ellenségnek, hanem hatalmas potenciálnak látták, ahogy arra is ráeszméltek, hogy a technológiai vívmányokon keresztül képesek a leginkább helyet találni a globális közegben.
De mi is tartozik a koreai hullámhoz? A klasszikus definíció szerint minden olyan terület, amely Dél-Korea globálisan is népszerűvé váló imázsához hozzájárult, így a koreai zenék, filmek, televíziós sorozatok, ruhák, ételek, ahogy a hagyományos és modern kultúra különböző elemei is.
Dél-Korea, mint sportnagyhatalom
Ahogy láttuk korábban, az olimpia megrendezése volt az, amely lehetőséget teremtett, hogy Dél- Korea felkerüljön a térképre. A 24. nyári olimpiai játékoknak Szöul adott otthont 1988-ban. Később a 2002-es FIFA koreai-japán világbajnokság megszervezésében is sikeresen helyt állt, és a nemzeti labdarúgó csapata az elődöntőig jutott a negyedik helyet megszerezve. 2011-ben az atlétikai világbajnokságot, és a 2018-as pyenongchangi tél olimpiát is Dél-Koreában szervezték meg.
60. Közben pedig Dél-Korea sportnagyhatalommá vált. A sportnagyhatalommá válásának legfontosabb tényezői az ország lakosságának sportszeretete és a tehetséggondozás volt.
Megépítették az infrastruktúrát hozzá, és léteznek olyan sportlétesítmények, amelyek kizárólag a nemzetközi tornákon (olimpiai játékok) induló sportolók számára vannak fenntartva. Ma mintegy 4 millió ember fut rendszeresen. A nagyvárosok közelében húzódó helyek és hegyek pedig a hegymászás és a túrázás számára könnyen elérhetővé válik. A 2012-es londoni olimpián Dél Korea az ötödik legsikeresebb nemzetként szerepelt. 13 aranyérmet szereztek és olyan sportágakból szereztek érmeket, mint az íjászat, lövészet, vívás, taekwondo, dzsúdó, úszás és torna. A tornán belül a koreai aranyérem ugrásban volt az első olyan eredmény, amelyet tudományos alapon számoltak ki. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a Puskás Ferenc díjat 2009-ben alapította, és az a futballista kapja a világban, aki az év legszebb gólját lövi. 2020-ban Song Heung Min nyerte el, aki a Tottenham Hotspur dél-koreai játékosa.
A magyar és koreai kapcsolat – kelet-nyugati rokonság
61. Ha az íreket a "nyugat magyarjainak" hívják, akkor minden bizonnyal a koreaiak a "kelet magyarjai". A két nemzet sok mindenben hasonlít egymáshoz és láthatatlan kapocs van közöttük.
A koreai-magyar kapcsolatokban a magyarok ázsiai származása mind Kínában, mind Japánban, mind pedig Koreában kiemelt jelentőségő.
62. Az utóbbi időkben 94 olyan könyv jelent meg Koreában, amely részben vagy egészben Magyarország és Korea rokonságával foglalkozik.
A koreai nyelv a világ egyik legtudományosabb abc-je, a "Hangeul", olyan írásrendszer, amelyet 1443-ban alkottak meg, 14 alap mássalhangzót és 10 magánhangzót tartalmaz.
A koreai nyelv és a magyar nyelv típusa hasonló. Ragozó nyelv, mint a magyar és a szórend is hasonló.
Az ország nemzeti himnusza az "Aegukga", melynek jelentése a hazaszeretet dala. Zeneszerzője pedig Ahn Ik-Tae, aki Magyarországon végezte egyetemi tanulmányait a Zeneakadémián Kodály Zoltán növendékeként.
63. A koreai kultúra népszerűségét jelzi, hogy Magyarországon 112 olyan egyesület vagy csoport létezik, amelyeik Koreával foglalkozik. Magyaroroszágon van Koreai Kulturális Központ, ahogy Szöulban is Magyar Kulturális Intézet nyílt. Szöulban 2 Egyetemen is van magyar nyelvű tanszék.
A világzenei irányzatban (world music) Ben Mandelson, a Womex alapítója azt nyilatkozta, hogy jelenleg számára a koreai és magyar világzenékben van a legnagyobb potenciál. A két ország 2011-ben tört át a világzenei színtéren. Először Dél-Korea, majd Magyaroroszág nyitotta meg egymást követően a világzenei expót.
Zenei érdekesség az is, hogy a hatvanas években a koreai hullám első zenekara a Kim Sisters volt, az első ázsiai zenekar, akik meghódították Las Vegast, és világsztárok lettek az Egyesült Államokban és nemzeti hősök hazájukban. A zenekar történetéről 2017-ben egy dokumentumfilm készült "Fiatalkori álom a teaházban" címmel. A zenekar alapító tagja Mia Kim Budapesten él férjével.
64. 2019-ben már Dél-Korea vezette Magyarországon a külföldi befektetők listáját, elsősorban a földrajzi elhelyezkedés és a kedvező adózási környezet, a keleti nyitás politikája miatt is.
A keleti nyitás sikerét mutatja, hogy a 2019-es magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalat hajtotta végre, a dél-koreai, japán és kínai beruházók pedig az új munkahelyek sokaságát hozták létre. 2019-ben nyolc olyan beruházás érkezett az országba, amely elektromos akkumulátorok, illetve alkatrészeik gyártásában érdekelt. Az elektromos meghajtásra épülő autóipar vezetője egyértelműen Dél-Korea, az ottani vállalatok a világpiac vezetői az elektromos akkumulátorok gyártásában. Magyarország ezáltal egyértelműen az új autóipari korszak európai zászlóshajója lett, hiszen itt állítják majd elő az Európában piacra kerülő elektromos akkumulátorok jelentős részét.
Mit mutat számunkra a rokoni dél-koreai példa? 7 pontban foglaltuk össze:
1. Hagyomány és technológia – legyünk büszkék a múltunkra és a gyökereinkre, de előre kell tekintenünk a jövőben, dinamizmussal, mint azt a koreai rokonaik is teszik.
2. A család minden – a társadalom és a kultúránk alapja, ebből születhet a sikeres oktatás.
3. Oktatás és munka alapú gazdaság fontossága.
4. Erős nemzeti öntudat, és az, hogy bízzunk magunkban.
5. A földrajzi helyzet felértékelődőse: a regionális logisztikai szerepkörből van út a globális áttörés felé.
6. Határozzuk meg azokat a kitörési pontokat, amelyekben erősek vagyunk és koncentráljunk ezekre. (Technológia, okos városok, egészségipar, kreatív gazdaság.)
7. Fenntarthatóság és zöld jövő mindenek előtt – hosszú távon gondolkodni, és olyan iparágakban alkotni, amely a fenntartható jövőt biztosít magunk és a gyermekeink számára.
Mert Dél-Korea példája is azt mutatta:
"Ha Korea a múltban elkerülte és legyőzte démonjait, akkor fontos szereplő lehet a jövő sikereinek listáján is. Korea ugyanis a jövő. Üdvözlet a jövőben!"
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
