Hogyan lett Dél-Korea Ázsia legizgalmasabb és legkülönlegesebb országa?

I. rész
Miért éppen Dél-Korea?

1. Magyaroroszággal hasonló méretű ország

A 100 ezer négyzetkilóméternyi ország nem sokkal nagyobb, mint Magyaroroszág, lakosságszáma azonban több mint ötszöröse hazánkénak. Az ország 9 nagy tartományból áll, ezen belül pedig 8 különleges várost találunk, amely tartományi rangra emelkedtek: Szöul, Puszang, Incseion, Tegu, Tedzson, Kvandzsu, Szedzsong, és Ulszan. Dél-Koreában 9 darab egymillió főnél népesebb város van, az ország fővárosa Szöul pedig 10 millió fős főváros. Az ország lakosságának több mint 80 százaléka városokban él, minden ötödik személy pedig a fővárosban. 1960-ban még a lakosok 72 százaléka falvakban tartózkodott.

Éjszakai légifelvétel a Koreai-félszigetről

Forrás: Nasa

Dél-Korea térképe

Forrás: Shutterstock

Szöul, az örökké lüktető főváros – ahol számos élmény fogadja a látogatót, és egy pillanatra sem áll meg az élet.

2. A főváros és egyben Dél-Korea igazi titka a régi és az új kapcsolatában keresendő, ez mind a természet és a technológia, mind az építészetben jelen van.

3. A 333 megállóval rendelkező szöuli metróhálózat a legforgalmasabb a világon: évente közel 3 milliárd utazást bonyolítanak le rajta.

4. Szöul - Szingapúr mellett - Ázsia legfontosabb innovációs központja. A városnak nagy nemzetközi startup-versenye van és a gigantikus árbevételű csebolok nagy tételben karolják fel a jó kezdeményezéseket.

Szöul – hagyomány és modernitás

Forrás: Shutterstock

Forrás: Shutterstock

A várost négy hegy és nyolc nagy kapu veszi körbe, a Han-folyó szeli ketté. Szöul városrészei mind egyéni karakterekkel rendelkeznek. A Gangnam negyed a Han- folyótól délre található, ahol a Gangnam Style dal is született, az egyik legfelkapottabb városrész lett. Hongde Szöul másik felkapott területe, a Hongik Egyetemről kapta a nevét, hipszterek melegágya, a koreai underground élet zenei központja. Szintén érdekes az Insadong történelmi kerület, valamint Bukchon és Seochon városrésze, ahol a házak többsége még mindig nagymértékben őrzi az egykori kialakítás tradicionális építészeti nyomait, és a házak "ondol-bangs" módszerrel – padlófűtéssel fűtik a mai napig. Szöult egyszerre jellemzik a tradíció és az innováció, az ősi és az új, a természeti környezet és a modern metropolisz, a sajátos egyedi kulturális pezsgés.

5. A fővárossal összenövő Incheon városban található nemzetközi repülőteret a világ legjobb repülőterei között tartják számon a Szingapúri Changi repülőtere mellett. Itt található a világon a legnagyobb összefüggő bevásárlóközpont hálózat is.

Incheont és Szöult összekötő híd

Forrás: Shutterstock

6. A szomszédos Songdo-ban épült az első teljesen okos város a kormány és az LG támogatásával. Songdo okosváros kialakítását már az ezredforduló során elkezdték tervezni. Az okosvároshoz számos megvalósuló új projekt csatlakozik az évtized során.

Songdo – a világ első tervezett okosvárosa

Forrás: Shutterstock

Mi Dél-Korea, Ázsia legizgalmasabb és legdinamikusabb fejlődő nemzetének titka?

Természet – tisztelet – és jövőkép = a siker receptje

7. Dél-Korea sikereinek titka, a hagyományok megőrzésének és megújításának a különleges elegye. Az ősi tisztelet és az új fúziója. Ez ugyanúgy vonatkozik természettel való harmonikus együttélésre, a tradicionális ősi és a legújabb technológiák fúziójára, ahogy az építészetre is.

Az ország fellendülésnek kulcsa az állandó újításban és a kutatásra és a fejlesztésekre szánt folyamatos befektetésekben keresendő.

8. Dél-Korea a zöld gazdaság és fenntartható zöld gazdaság és szolgáltatásokban is a világelső. A hagyományos mezőgazdaságból olyan csúcstechnológiai iparágak felé mozdultak el, mint az autógyártás, az elektronika és a távközlés.

Forrás: Shutterstock

Harmóniában a természettel

A koreaiak, ha tehették, mindig a patak, folyó, tó közelébe építkeztek, hogy a víz elérhető közelségben legyen. Ősharmóniában vannak a természettel és a környezettel. Korea találta fel a padlófűtést, és bár a mai modern koreaiak 60 százaléka modern apartmanokban él, de ezek a lakások is mind rendelkeznek az ősi "ondol-rendszerrel" - a padlófűtéssel. A koreaiak rendkívül szeretnek a természetben lenni, kirándulni, túrázni, vagy épp kempingezni: hétvégén a családok kivonulnak a természetbe, hogy ott töltsék el együtt az időt.

9. A világ legsűrűbb légijárata is Dél-Koreában található Szöul, és Jeju szigetét köti össze napi 100 járattal.

Jeju különleges vulkanikus szigetét a koreaiak az "istenek szigetének" is nevezik, egyben Korea "Hawaii"-jaként is hívják. A sziget többféle növényfajtának ad otthont, mint bármelyik hegy a világon – a szigeten mintegy 1562 növényfajt számoltak össze a kutatóik.

Jeju: Az istenek szigete – Dél-Korea "Hawaii"-ja

Forrás: Shutterstock

10. Dél-Korea egy természetileg rendkívül gazdag ország, átlagos magassága tengerszint feletti 925 méter, míg területének 70 százaléka hegyvidék. A hivatalos adatok szerint 3358 sziget található Dél-Koreában.

Forrás: Shutterstock

Légy büszke az országodra és legyen jövőképed

11. A koreaiak nagyon büszkék a történelmükre, nem kényelmesednek el, hanem folyamatosan előre tekintenek.

Nézzük meg a koreai nemzeti zászlót. Fehér alapon, amely a tisztaságot jelképezi a jin-jang tökéletes egyensúlyában, az egymásba fonódó mágikus jelkép, mely körül az eget, a földet, a tüzet és a vizet szimbolizáló jósjelcsoportok jelenítik meg a zászló négy sarka felé tájolva. Az egész az egység és az egyensúly kombinációja.

Forrás: Shutterstock

12. Komolyabb természeti erőforrásokat nélkülöző országként Dél-Korea számára a dinamizmus tette lehetővé, hogy a világ egyik legszegényebb országából az egyik leggazdagabbá váljon.

A rendkívül gyors GDP bővülési pálya a kedvező földrajzi elhelyezkedés és a társadalmi kultúra mellett számos egyéb tényezővel is magyarázható.

13. A gazdasági transzformáció egyik kulcsa az exportszektor támogatása volt. Dél-Korea jelenleg benne van a világ TOP 10 exportáló országában.

Dél-Koreában a K+F ráfordítások ugrásszerűen emelkedtek az elmúlt évtizedekben, a német vagy az amerikai szintnek több mint másfélszerese. Szabadalmak száma Dél-Koreában a legmagasabb csak a Samsung évente több mint 7000 szabadalmat véd le.

Dél-Korea a világ leginnovatívabb országa 2021-ben

Forrás: Bloomberg Innovation Index

A család = minden. Ez a legfontosabb pillér, amire a dél-koreai kultúra épül

14. A koreai társadalomban a család nem csupán fontos, hanem a család minden!

A család a pillér, amire az egész koreai kultúra épül, amelyekből a hiedelmek és a normák erednek. Koreában minden negyedik embernek Kim a vezetékneve, és a fiatalok az ismerkedésnél a legfontosabb kérdés a vércsoport típusa.

Forrás: Shutterstock

Koreában nincs nemzeti vallás, hanem a kereszténység, a buddhizmus, a konfuciizmus és a sámánizmus megfér egymás mellett. Koreában a sámánizmus a mai napig jelen van, aminek az alapja a természetnek és az ősöknek való tiszteletadás. A kereszténység a 18. század végén jelent meg, többségük protestáns vagy római katolikus, a legmagasabb itt található Ázsiában. A vallásos lakosság 29 százaléka keresztény és 26 százaléka koreai buddhista.

Az idősek tisztelete és a tudatos észlelés = Nunchi

15. A koreaiak rendkívül büszkék a nemzetükre és tisztelettel beszélnek az országukról. Odafigyelnek egymásra, és az idősek tisztelete is kiemelkedően fontos. A koreaiak mindig is tisztelték a bölcsességet és a tudást.

Az oktatásnak is azért van kiemelt jelentősége, mert ezzel lehet kitűnni a társadalomban, és a tudásunkkal és a szorgalmunkkal vívhatjuk ki a többiek megbecsülését és tiszteletét. Mivel az idősek rendelkeznek a legnagyobb élettapasztalattal, ezért a koreaiak már kisgyerek korban megtanulják a feltétlen tiszteletet. Emellett a koreaiak rendkívül tisztelettudó nemzet.

Nem véletlen, hogy az egy legnépszerűbb kifejezésük, amelyből könyv is született a "nunchi" művészete. Nunchi, amely azt jelenti: megérzés, a körülöttünk lévő dolgok tudatos észlelése, beleértve, hogy mi magunk, hogyan illeszkedünk egy adott szituációba. A "nunchi" segítségével jobban fel tudjuk mérni egy másik ember hangulatát, és e szerint viselkedünk.

Az oktatás fontossága

A család mellett az oktatás fontossága is kiemelkedő.

16. Az oktatás és a siker között a mai napig fontos kulturális erőhatások vannak.

A gyerekek az iskola után az un. "haagwonokban", iskolai napközikben maradnak és a gimnazisták is sokszor 22 óráig tanulnak, naponta 12-16 órát töltenek tanulással, a dél-koreai diákok tanulnak a világon a legtöbbet. A szakképzés magasszintű és széles skálán mozog.

17. Számos felmérés szerint a dél-koreaiak a legjobb IQ-val rendelkező 5 nemzet egyikéhez tartoznak.

Az OECD "Nemzetközi Tanulmányok Értékelése" – a koreaiak nagyon jó eredményeket érnek el matematikából, és a természettudományokból. A kutatás kiemelt jelentőséggel bír, és rengeteg tehetséges embert foglalkoztat. A projekteket a nagyvállalatok, az egyetemek közösen valósítják meg.

Dél-Koreában 201 egyetem és 1209 Mester és Phd képző felsőoktatási intézmény található.

A kis létszámú technológiai egyetemek közül az Ulsanban taláható UNIST és a Pohang Egytemek a világ tíz legjobb egyeteme között szerepel a kategóriájában. A Szöuli Nemzeti Egyetem a világranglista 60. helyén, a KAIST a 96. helyen szerepel.

18. Dél-Koreában rendelkezik a 25 és 34 év közöttiek legnagyobb aránya felsőoktatási végzettséggel, a korcsoporthoz tartozó lakosság közel 70 százaléka.

Sok koreai diák tanul az Egyesült Államokban: mintegy 129 ezren, de emellett Japánban, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Malajziában és Új-Zélandon is, hogy megtanuljanak jól angolul, és a tudásukat utána saját hazájukba tudják kamatoztatni.

Munkaalapú gazdaság

A dél-koreaiak családközpontúak, tudás és munkaközpontúak.

Itt dolgoznak legtöbbet az emberek, a heti munkaórák száma 68 órában van maximalizálva. Évente több mint 500 órával dolgoznak többet, mint Európában.

19. Ma Dél-Korea számít a világ ötödik legnagyobb személygépkocsi-gyártójának.

Olyan márkák készülnek itt, mint a Hyundai, a KiA és a Renault. A gyártásban érdekelt vállalatok száma közel 5000, az iparban dolgozóké 350 ezer.

Az ország vezető elektronikai cége a Samsung, az Apple után a világ második legnagyobb telefongyártó techcég, tovább a világ legnagyobb mobiltelefon és televíziógyártójának számít. A Samsung Dél-Korea legnagyobb csebol vállalata.

A Samsung 1960-as évek elején még élelmiszeripari cég volt, de a kormányzati támogatás segítségével beléptek az elektronika piacra.

20. A Samsung ma a világ tíz legnagyobb brandje között szerepel.

Az országok legnagyobb brandjei 2017-ben és 2020-ban

Forrás: howmuch.net

Infrastruktúra fejlesztés és a csebolok jelentősége

Az 1960-as években a gazdaságot nem rendbe, hanem először is létre kellett hozni. Az alapvető infrastruktúra teljesen hiányzott, és a nulláról indult. Autópályák, közművek épültek acélipari csoportokat, és olajfinomítókat alapítottak.

21. A gazdasági felvirágzás motorjai azonban a helyi családi vállalatcsoportok, azaz a "csebol"-ok voltak.

A csebolok speciális a családi irányítás alatt álló giga vállalatok. Dél-Koreában vannak a kkv-k, a gerinctársaságok, azaz a középvállalatok és a csebolok, akik támogatták az autópálya fejlesztéseket, a városfelújításokat, és részt vesznek a gazdaságfejlesztésben. Ezek azok a hatalmas konglomerátumok, mint a Samsung, a Hyundai, az LG vagy az SK Group, amelyek rengeteg iparágban vannak egyszerre jelen: elektronikában, építőiparban, olajiparban, pénzügyekben például szinte mindannyian, de a többségnek autógyára is van.

22. A koreaiak elképesztően büszkék arra, hogy hazai márkákat fogyasztanak. Azért tanítják a szülők a gyerekeket, hogy olyan egyetemre kerüljenek, ahonnan egyenes út vezet a legnagyobb csebolokba.

A Samsung történetében az 1990-es években egy teljes átalakítás viszont – úgynevezett rebranding – valósult meg: ezt tette a Goldstar is, mely új neve LG lett, ahogy a Samsung is, mely bár nem változtatott a nevén, nagyon komoly cserét hajtott végre az üzleti vízió és struktúra terén. A Samsung lett Dél-Koreában "A Márka", így a koreai hullám kezdetét is sokan a Samsung átalakulásától számítják. Ez is jelzi, hogy sok esetben egyetlen vállalkozás vagy kezdeményezés döntheti el egy ország kortárs történetét: mégis, ez csak egy kiindulópont, így Dél-Koreának is számos erőfeszítést kellett tennie a további lépések kapcsán.

Regionális logisztikai elosztóközpontból globális hatalom, és innováció növekedési motorok beindítása

Forrás: Shutterstock

23. Az ország először arra törekedett, hogy Északkelet-Ázsia regionális logisztikai elosztóközpontja legyen, majd később pedig arra, hogy egy globális technológiai gazdasági rendszerré alakuljon át.

24. Dél-Korea világelső a GDP arányos K+F ráfordítások tekintetében, több mint 4,55 százalékát fordítja K+F-re. A kutatás-fejlesztésre fordított pénzösszegek 77 százalékát a hazai nagyvállalatok adják.

A Samsung Electronics globális vezető szerepet tölt be a K+F kiadások terén.

25. A negyedik ipari forradalomra való felkészülésként az ország megfogalmazta a "Innovációs Növekedési Motor" politikáját, amelyben meghatározták a növekedési motorok fő pilléreit, ezek:

Az intelligens infrastruktúra (big data és mesterséges intelligencia), okos és önvezető járművek és drónok, a konvergencia szolgáltatások (okos városok, virtuális valóság, személyre szabott egészségügy, precíziós gyógyszerek, intelligens robotok), valamint az ipari alapok, mint az innovatív új gyógyszerek, megújuló energia, intelligens félvezető eszközök.

26. Korea élen jár a digitalizáció, az informatikai szektor, valamint az elektromos és önvezető járművek fejlesztésben. A jövőben az ország a gyorsan bővülő bioegészségügyet (biotech) kívánja kulcsfontosságú szektorrá bővíteni.

27. Dél-Koreában dolgozik a legtöbb ipari robot 10.000 alkalmazottra való bontásban: a robotok száma már az ezerhez közelít arányaiban. Dél-Korea legnagyobb repülőterén robotok segítik az utazókat, válaszolnak a kérdéseikre, COVID idején pedig testhőmérsékletet is mérnek.

Dél-Koreában terjedt el legjobban az automatizáció, 10.000 munkahelyre 710 robot jut, ami jóval magasabb a világátlagnak számító 85-nél. 2019-ben kezdték tesztelni a vezető nélküli buszokat is. Az Incheon reptéren található információs robotok négy nyelven beszélnek, és a kávéházakban alkalmazott barista robotok naponta 300 csésze kávét készítenek el.

Robotok az incheoni repülőtéren

Forrás: Shutterstock

28. A gazdasági komplexitási rangsorban is harmadik Dél-Korea

Napjainkban 6000 hivatalos besorolású termék halad át a világ kikötőin, az országhatárokon árnyúló digitális termékek és szolgáltatások pedig tovább nehezítik a gazdasági tevékenység mérését. Minden exportorientált gazdaság elemei lebonthatók és számszerűsíthetők. A kapott kategóriákban minden termék szerepel, az ásványi nyersanyagoktól az integrált áramkörökig, s ezek mind hozzájárulnak az ország általános pontszámához. A mezőgazdasági és a kitermelő ipar általában kisebb pontszámmal szerepel a komplexitási skálán, ezzel szemben a gépgyártás sokkal összetettebb és a globális gazdaság számos aspektusához kapcsolódhat. A rangsor első tíz helyezettje: Japán, Svájc, Dél-Korea, Németország, Szingapúr, Csehország, Ausztria, Finnország, Svédország és Magyarország. A rangsor élén álló országok jellemzői az exportált termékek sokfélesége, valamint a kifinomult és egyedi export termékek száma.

Dél-Korea, a technológiai szupersztár

Forrás: Siliconmaps

Dél-Korea, a technológiai szupersztár

29. 2019-ben Dél-Korea a világon elsőként vezette be az egész országra kiterjedő 5G hálózatot.

Itt a leggyorsabb az internet az egész világon.

Négyszer gyorsabb, mint más országok átlagai a Speedtest Global Index számításai alapján. Az 5G internetsebességével egy filmet 1 másodperc alatt tölthetünk le.

30. Dél-Koreában született az első közösségi hálózat 1999-ben, valamint az első internetkávézó is a szöuli Hongik Egyetemmel szemben.

Ez volt a "PC Bang" azok a szobák, amelyek később az online videojátékok piacának robbanásszerű fejlődését vetítette elő az 90-es évek végén.

31. Az ország lakosságának 95,9 %-a tekintethő internethasználónak.

Az ország technológiai csúcsteljesítményei mögött részben az áll, hogy a koreaiak a szívük mélyen nagyon is szeretnének jobb és kényelmesebb életet teremteni a maguk számára,

és ez az ország történelmében már a 60-as években a gyors iparosodás korszakában a technológia kulcsszerepet játszott. A technológiai iparágak szárnyalása mögött tehát nemcsak világpiaci ambíciók állnak, hanem egyszerűen az a szándék, hogy a koreaiak életszínvonala jobb legyen.

32. Koreaiak az űriparban lépnek tovább

2020. januárjában a Koreai Űrkutatási Intézet bemutatta a saját gyártmányú űrrakétáját, amelyet a tervek szerint 2021-ben lőnek fel, a "Nuri" névre keresztelt rakéta, 1,5 tonnányi műholdat lesz képes a Föld körüli pályára helyezni, és jelenleg tesztelés alatt áll.

Zöld megújulás - Korea a hosszú távú fenntarthatóságban hisz

Sok ország próbálja összehozni a klímavédelmi célokat a koronavírus-járvány okozta recesszió kezelésével, de talán Dél-Koreában határozták meg a legegyértelműbben, hogyan képzelik a jövőt.

33. Az elkövetkező hat év folyamán egy 95 milliárd dolláros gazdasági élénkítő csomaggal, a Green New Deal-lel kívánják felpörgetni a gazdaságot. A gazdaságélénkítő intézkedések 1,9 millió új munkahely létrejöttét jelenthetik.

34. Az zöld megújulás jelentős része a koreai elektromos autók és hidrogénautók fejlesztésére, piaci térnyerésére fordítandó. A kormány emellett támogatja a villamosenergia-hálózat decentralizálását, a megújuló energiatermelés bővítését.

35. A közlekedés és az energetika mellett az otthoni munkavégzés kiterjesztéséhez és az orvosi távdiagnosztika fejlesztéséhez szükséges informatikai infrastruktúra is nagy szerepet kap az ország jövőjében.

A 2050-re tervezett CO2-semlegesség elérése érdekében az ország elindítja tengerentúli szénbányáinak felszámolását és karbonadó bevezetését is tervezik.

36. Dél-Korea igazi nagyhatalom az emissziómentes mobilitásban.

A Hyundai-Kia konszern elektromos és plug-in hibrid személyautói ár-érték arányban a legjobb modellek közé tartoznak a piacon. A cégcsoport a hidrogénalapú mobilitás egyik legrégebbi úttörője: a Honda és a Toyota mellett a Hyundai az európai gyártókat messze megelőzve készített hidrogénautót, pár napja pedig világelsőként szabályos kereskedelmi forgalomban értékesített hidrogénüzemű teherautókat, (Svájcba szállítottak tíz darab Hyundai Xcient kamiont.)

Forrás: Shutterstock

Az elektromos, illetve hidrogénalapú mobilitás fejlesztési eredményeit nem csak a közúti közlekedésben kívánják hasznosítani, hanem a hajózásban, vasúti szállításban, légi közlekedésben, katonai célú fejlesztésekben is.

A Green New Deal programban szerepel az is, hogy 2035-re teljesen kiszorítsák az országban a belsőégésű motoros járművek értékesítését, 2025-re pedig a főváros 7400 buszának már több mint a fele, legalább 4000 jármű károsanyag-kibocsátástól mentes, elektromos vagy hidrogéncellás gép legyen.

Dél-Korea sikertörténetének folytatása ITT olvasható.

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.