Miért drágább a magyar szamóca, mint a külföldi?

A piacokon, az áruházak polcain, sőt most már teherautókról, alkalmi bódékból is árulják a magyar földiepret. Míg a láncok esetében biztosak lehetünk benne, a piacokon, de főleg az út menti árusoknál legfeljebb remélhetjük, hogy amit úgy hirdetnek, az tényleg valamelyik magyar termelőtől származik.

Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke sem tud biztos tippet arra, hogyan győződhetnénk meg teljes bizonyossággal a vásárolt gyümölcs eredetéről.

Elvileg ugyan a rekeszen, amiből árulják, fel kell tüntetni a termék származását, és akár előbbre is lennénk, ha tudjuk: Magyarországon hagyományosan 60x40 centiméteres fa rekeszbe szedik a szamócát, és a nagybani piacokon is ebben forgalmazzák. Ilyenben látni az epret jellemzően az árusoknál is, de

sajnos a helyzet az, hogy az import epret is át lehet rakni a fa rekeszbe, és rájuk lehet akasztani egy címkét. Az sem akadályozza meg az ügyeskedőket, hogy számlával kell tudniuk igazolni az áru származását, hiszen elég, ha egy kisebb tételnyit vásárolnak abból, amit hirdetnek, és azzal a számlával napokig árulhatnak akár máshonnan származó földiepret is.

Az, hogy ilyesmi előfordul, egészen biztos, de hogy mennyire jellemző, senki sem tudja megmondani – teszi hozzá Kelemen Péter.

A szakember szerint, ha biztosra akarunk menni, akkor vagy közvetlenül a termelőtől, akár kisebb piacokon, akár online, esetleg Szedd magad akció keretében, vagy nagyáruházban vásárolunk földiepret.

Korábban már a külleme, illata alapján meg lehetett különböztetni a magyar és az import szamócát, az előbbi jellemzően kisebb, de aromásabb és ízletesebb volt. A külföldi fajták innovációja nyomán azonban az idehaza termőkhöz nagyon hasonló szamócát hoznak be a két legfontosabb importpiacunkról: Görögországból és Spanyolországból.

Az városi legenda, hogy az import földiepret vagy más gyümölcsöt még teljesen éretlenül szedik le, és a szállítás során érik be – magyarázza Kelemen Péter. Csupán arról van szó, hogy az érés egy kezdeti időszakában szüretelik, amikor még kemény és szállítható.

A szállítási költségek ellenére is olcsóbb azonban a spanyol és a görög földieper, mint a magyar: a Budapesti Nagybani Piacon jelenleg 1000-1200 forint az előbbi, míg 2000-2400 forint az utóbbi I. osztályú gyümölcs kilója.

A kétszeres árkülönbséget Kelemen Péter több tényezővel magyarázza. Egyrészt azzal, hogy a lényegesen kedvezőbb dél-európai klíma, a termesztett fajták közötti különbség és a fejlettebb kertészeti technológia miatt lényegesen magasabb hozamokat takarítanak be hektáronként. A másik ok, ami befolyásolja az árat, az a hazai szamócakínálat viszonylagos szűkössége:

Magyarországon összességében 800 és 1000 hektár között lehet a teljes szamóca termőfelület, és 10-15 ezer tonna lehet az éves termésmennyiség. A görög és a spanyol termés hektárban és mennyiségben is ennek a többszöröse.

Az idei szamócaszezon egyébként már hetekkel ezelőtt megkezdődött: március végén, április elején már érni kezdett a fűtött fóliasátrakban termesztett gyümölcs, ami mostanra nagyjából le is csengett. Most már inkább a fűtetlen, úgynevezett hideg fóliából származó szamócákat árulják, illetve kezd beérni a szabad földi szamóca is.  

Van tehát magyar földieper, akkor is, ha a szabadföldi termelés az időjárás miatt jelentősen le van maradva. A szezon emiatt viszont kicsit ki fog tolódni , és míg normál esetben június 20-ával lecseng, most akár a jövő hónap végéig is lehet majd kapni magyar földiepret – mondta Kelemen Péter.  

A FruitVeB alelnöke hozzátette: az idei termés mennyiségében elmarad az ideálistól, de nem feltétlenül a tavaszi, hanem még az előző őszi fényszegény és csapadékos idő miatt. A földieper-palántákat ugyanis augusztusban-szeptemberben ültetik el, és ősszel alakulnak ki a virágkezdemények, amelyekből azután jó eséllyel a gyümölcs lesz.