Miért omlott össze a török líra? 

Elemzések2021. nov. 25.Fellegi Tamás

Az elmúlt éveken nem először történt, hogy a török líra zuhanórepülésbe váltott, most azonban különösen nagy volt a gyengülés mértéke, mielőtt korrekció kezdődött volna. Érdekesség, hogy néhány éve még hazai spekulánsok egyik kedvence a líra volt.

Gyorsuló zuhanás

A török fizetőeszközből nyáron még 10-et kellett adni egy euróért, míg most a legrosszabb ponton 15 líra volt az euró. A dollárhoz képest még rosszabb a helyzet, ennek oka azonban a dollár euróhoz képesti erősödése.

A gyengülés több szakaszban zajlott: a 10 és 11 euró közti szakaszt egy hónap alatt tette meg a líra szeptember végén és október első felében. Ez a gyengülés folytatódott november közepéig, amikor szabadesésbe váltott a líra. Az eurónkénti 11,30-as értékről az árfolyam hat kereskedési nap alatt 15-re módosult.

Euró/török líra, 3 hónap. Forrás: stooq.com

Hiperinfláció után stabilizáció

A folyamat megértéséhez érdemes megvizsgálni hosszabb távon is, mi volt a líra sorsa. A 80-as és 90-es években permanens hiperinfláció jellemezte a török gazdaságot, szakadatlan leértékelődéssel. Végül 2001-et követően stabilizációt hajtottak végre, melynek során kiegyensúlyozták az államháztartást és a kereskedelmi mérleget.

Ennek eredményeképp az árfolyam pár év alatt stalizálódott eurónként 2 millió líra körül, ekkor levágtak 6 nullát a pénzből, így az új lírából 2-t kellett adni az euróért. Ez árfolyam sokáig fennmaradt, a 2008-as válságnak sem volt hatása, csak 2011 után kezdődött lassú leértékelődés.

Eközben szépen fejlődött a gazdaság: jelentős GDP növekedés zajlott és az euróban számított bérek is gyorsan emelkedtek.

Ikerdeficit

A kormány politikája ismét fellazult: a gazdaság ugyan gyorsan növekedett, de túlfűtötté vált, költségvetési hiány keletkezett és egyúttal a fizetési mérleg is hiánnyal küzdött, így létrejött az ikerdeficit. 2013-ban már érdemben gyengült a líra, de ekkor kamatemelésekkel próbálta megvédeni az árfolyamot, kezdetben sikerrel. 2014-ben enyhén erősödött a líra, ekkor kezdtek alapok és magánszemélyek egyaránt a lírára spekulálni:

arra számítottak, hogy tovább erősödik, és még az euróhoz képesti kamattöbbletet is meg lehet nyerni.

Kezdetben ez is hozott némi nyereséget, azonban volt egy komoly probléma: a gazdaságpolitika nem vált fenntarthatóan egyensúlyivá, az ikerdeficit ismét növekdett, ráadásul ekkor történt, hogy Törökország lelőtt egy Szíriából a területére igen rövid időre berepült orosz vadászrepülőt, ami hónapokra megmérgezte a két ország viszonyát, melynek sorám Oroszország szankciókat is életbe léptetett, ami fájdalmas volt a török gazdaságnak.

Sok éves gyengülés

Ennek következtében az árfolyam újra gyengülni kezdett, és a folyamatot immár erősítette, hogy a sok líra melletti spekulatív pozíciót az egyre növekvő veszteség miatt zárni kellett, ami további lírakínálatot, így árfolyamgyengülést eredményezett.

Euró/török líra, 10 év. Forrás: stooq.com

A gyengülés 2017-ben, amikot már 4 líra volt az euró, felgyorsult, és lényegében azóta is tart, annyi érdekességgel, hogy amikor valami miatt a mostanihoz hasonlóan összeomlik az árfolyam, akkor következik egy jelentős korrekció, amiu után azonban a gyengülés tovább folytatódik.

Amint a grafikonon is látszik, 2018-ban volt egy ilyen eset, ekkor az euró kevesebb mint 6 líráról 8-ig ugrott föl, ekkor a török jegybank kamatot emelt és kisebb kiigazításokra is sort került, így az árfolyam visszatért a 6 eurós szintig.

A gyengülés aztán újra megindult, a 8 eurót tavaly törte át végleg az árfolyam, majd a 10 eurós szintnél jött újabb korrekció.

Olaj a tűzre

A mostani hirtelen gyengülésnek volt egy konkrét kiváltó oka: nevezetesen az, hogy miközben a világban megjelent az infláció, és a jegybankok többsége szigorításba kezdett, kamatemelési ciklusok indultak, a török jegybank ennek pont ellenkezőjét tette: elkezdte csökkenteni a kamatokat, mégpedig a török elnök szándékainak megfelelően, vagyis a jegybank függetlensége sérült, nem tudta az indokolt monetáris politikát folytatni.

Az első lépésre szeptember 19-én került sor: ekkor 19-ről 18 százalékra csökkentették az alapkamatot. Pontosan ekkor indult meg a líra gyengülése, majd október 21-én újabb, még nagyobb vágás következett: 18-ról 18 százalékra.

A gyengülés folytatódott, és ilyen helyzetben egy jegybank minden szokott tenni, csak további kamatvágást eszközölni nem, ennek ellenére november 18-án újra sor került a vágásra, melynek során 15 százalékra módosult a kamat. Ekkor következett be a jelenlegi teljes összeomlás, miután mindenki zárhatta líra melletti pozícióját, látva a politikai hatásra irracionálissá vált monetáris lépéseket, és így nem kevés kényszerlikvidálásra is sor kerülhetett.

Mindemellett vélhetően

a lakosság és a vállalatok bizalma is megszűnt a líra iránt, és igyekeztek megszabadulni tőle, tovább gyengítve az árfolyamot.

Infláció, negatív reálkamat

Hogy a továbbiakban mi történik, az nem kis részben az a további jegybanki lépéseken múlik. A következő kamatdöntő ülés december 16-án lesz. Közben az infláció is 20 százalék fölé emelkedett és egyelőre nem látszik a tetőzés, így a jegybanki kamatcsökkentési ciklus ebből a szempontból is irracionálisnak tűnik, pláne, hogy így egyre inkább a negatív tartományba kerül a reálkamat. A gazdasági növekedés ugyan vélhetően idén kétszámjegyű lesz, ez azonban

az ennél magasabb infláció és valutaleértkelődés miatt reálértékben csökkenést jelent.