Mikor és hol tetőzhet az infláció Magyarországon?

A megkérdezett elemzők szerint megközelítőleg 5-6 százalékon tetőzhet az év vége felé az infláció Magyarországon. Jövő nyárra ismét visszasüllyedhet a fogyasztói árindex 3-4 százalék közé, azonban továbbra is megmaradnak a felfelé mutató kockázatok.

A támogató költségvetési politika, a dinamikus átlagbéremelkedés, a közel 20 százalékos minimálbér-emelés, az ellátási láncok akadozása és az extrém magas energiaárak egyaránt bizonytalanságot okoznak az árdinamika szempontjából.

Nem elhanyagolható annak a kockázata, hogy magasabb inflációs várakozások alakulnak ki, melyek beragadnak a jelenlegi vagy az afeletti szinteken.

A Magyar Nemzeti Bank ennek fényében folytathatja a kamatemelési ciklust. Az alapkamat az év végére 2,1 százalékra emelkedhet. Az esetleges további kamatemelésekre vonatkozó célzást a decemberi ülésén tehet majd a jegybank. A pénzpolitika szigorodása várhatóan ezt követően is folytatódhat.

Erste Bank

A negyedik negyedévben ismét felfelé hajtják az inflációt az emelkedő olajárak, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás – mutatott rá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Novemberben így a teljes inflációs index akár a 6 százalékot is elérheti, míg decemberre 5,6 százalékra várja Nyeste az éves indexet. 

Jövőre az olajár emelkedés és a jövedékiadó-emelés hatásának kifutása miatt a bázishatás támogatóvá válik, így az éves index januártól számottevően lassulhat. Nyárra a 3 százalékos középtávú cél közelébe mérséklődhet az éves inflációs mutató.

Ugyanakkor az igen expanzív fiskális politika, a hazai bérdinamika alakulása, az esetlegesen tartósan is fennmaradó kínálatoldali problémák, illetve az extrém magas energiaárak miatt maradnak a felfelé mutató inflációs kockázatok.

Különösen az energiaárak alakulása kerül egyre inkább a figyelem fókuszába az európai gázválságnak köszönhetően. Az adminisztratív ármeghatározás miatt a gáz és az áram drágulása nem jelenik meg közvetlenül a fogyasztói árakban, ám közvetetten, az emelkedő termelési költségeken keresztül hathat azokra is. Az átgyűrűző hatások azonban nagyon nehezen számszerűsíthetőek.

Bizonytalan maradt, hogy az inflációs cél elérése után – amit nagyban segítenek majd technikai hatások is - sikerül-e tartósan is 3 százalékon tartani az árak éves növekedésének ütemét.

Ezt nagyban segítené, ha a termelési láncok jelenlegi anomáliái enyhülnének és forintárfolyam erősebb szinten stabilizálódna.

Önmagában a mostani energiaár-krízis miatt nem vár az Erste Bank vezető elemzője változást a monetáris politikákban.

Christine Lagarde, az EKB elnöke éppen a napokban jelezte, hogy az ellátási nehézségek árakra való hatása szerintük átmeneti, amit nem kell túlreagálni. Nem biztos, hogy mindenki egyetért ezzel, de az általában véve igaz, hogy az ilyen típusú sokkokat a monetáris politika eszközei nem igazán tudják kezelni.

Ami a magyar jegybankot illeti, ők már jó ideje szigorító üzemmódban működnek – mutatott rá Nyeste Orsolya. A szeptemberi kamatdöntő ülésen kiderült, hogy maradnak a havi kamatemelő lépések.

Az Erste Bank irányadó rátára vonatkozó előrejelzése 2,1 százalék az év végére vonatkozóan.

A jövő évet illetően azonban továbbra is nagy a bizonytalanság. Az infláció 2022 első félévére várt lassulása már nem feltétlenül tenné szükségessé a havi szintű „permanens” kamatemeléseket. Sok minden függ viszont a fejlett és régiós jegybankok esetleges szigorító lépéseitől, azoknak ütemezésétől, és természetesen attól, hogy az MNB addig megvalósuló lépései mennyire tudják a forintárfolyamot tartósan is erősebb szinten stabilizálni.

A heti kötvényvásárlások további visszavágása kapcsán fontos látni, hogy ennél az eszköznél a forintkötvénypiac stabilitásnak fenntartása is fontos célja az MNB-nek, különösen a jelenlegi turbulens környezetben. Így alapvetően továbbra is csak lassú jegybanki kivonulást vár Nyeste Orsolya az eszközből.

Danube Capital, az MKB Csoport tagja

A Danube Capital szakértői csapata a friss, szeptember végén készített inflációs előrejelzéseiben már figyelembe vette az energiapiacon kibontakozó eseményeket – mondta el Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese.

Az energiaárak megugrása mögött döntően azok a folyamatok húzódnak meg, amelyek a koronavírus-járvány után más szegmensekben, termékekben is jelentkeztek. Ilyen például a chiphiány, a konténerhiány vagy az építőanyaghiány.

A globális jegybankok kommunikációja mindeddig arra irányult, hogy ezek a tényezők átmenetinek tekinthető. Ám pont ebben a környezetben a legnagyobb a kockázata annak, hogy magasabb inflációs várakozások alakulnak ki és beragadnak a jelenlegi vagy afeletti szinteken.

Éppen ezért úgy gondolja Kuti Ákos, hogy a globális és regionális jegybankok döntéseit alapvetően az inflációs pálya letörése határozza meg. Az egyes jegybanki döntések (például Fed, EKB) mögött felfedezhetők viszont olyan szándékok is, amelyek a járvány utáni gazdasági talpra állás támogatását is fontosnak tekintik. Ez a kettősség rövid távon a pénz- és tőkepiaci turbulenciákban mutatkozik meg, míg hosszabb távon magasabb állampapír-piaci hozamokhoz és alacsonyabb tőkepiaci értékeltségi szintekhez vezethet.

Ez idehaza is kockázatot jelent, ám Kuti Ákos véleménye szerint az MNB a döntéseit ezen tényezők figyelembevételével hozta és hozza meg.

A hazai inflációs mutató Kuti várakozásai szerint szeptembertől 5 százalék felett állhat, ezzel együtt az idei évben 4,8 százalékos átlagos infláció várható.

2022 elején fokozatosan lassulhat az infláció, mely a bázishatásokból eredően a jövő év második negyedévében térhet vissza 4 százalék alá. Ezt a kamatemelési ciklus is támogathatja.

Ugyanakkor jelentős, felfelé mutató inflációs kockázatok is mutatkoznak, fennmaradhat a 4 százalékhoz közeli árnyomás.

Ilyen kockázat például az eddiginél élénkebb energiaár-emelkedés, a várható szja-visszatérítés és közel 20 százalékos minimálbér-emelés, illetve az inflációs várakozások növekedése.

Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba. 2022-ben 3,9 százalékon alakulhat éves átlagban a hazai infláció.

Az MKB Elemzési Központ várakozása szerint 2021 végéig az MNB 15 bázispontos alapkamat-emeléseket hajt végre az előttünk álló hónapokban, így az alapkamat az év végén 2,1 százalékon állhat.

2022 első hónapjaiban 10 bázispontokkal folytatódik a kamatemelési ciklus. Az első negyedév végére 2,4 százalékos lesz az alapkamat – mondta el a Danube Capital vezérigazgató-helyettese.

Tovább folytatódik decembertől az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetése is. A megvásárolt állampapírok nagy volumenű értékesítése azonban nem várható a következő években.

A Danube Capital friss inflációs várakozása itt olvasható. Az MKB Elemzési Központ friss hozamokra és árfolyamokra vonatkozó előrejelzése pedig itt érhető el.