Milyen befektetés lehet a tőzsde új egyesült nagyvállalata?

Elemzések2019. jún 17.Fellegi Tamás

Most már minden akadály elhárult az Opus és a Konzum fúziója elől, júliusban már az egyesült cég részvényeivel kereskedhetnek a befektetők. Vajon milyen lehetőséget kínál majd a BÉT ötödik legnagyobb cége a befektetőknek?

Konzum vagy Waberer's?

Egy tőzsdei cég kapcsán, bármi is legyen vele kapcsolatban  hír, a befektetők arra kíváncsiak, hogy milyen lehetőséget rejteget a cég: a sokszorosára emelkedik az árfolyam, mint korábban az épp most beolvadó Konzum esetében, vagy töredékére esik, mint ahogy ez a Waberer’s papírjával történt? Az ilyen szélsőséges mozgások persze ritkák, a legtöbbször ennél jóval kisebb mozgásokra, viszont stabilabb befektetésre számíthatunk, különösen nagyobb cégek esetén.

Egyesült erő

Az új cég tulajdonképpen nem lesz sokkal nagyobb, mint a két összeolvadó közül a nagyobbik: az Opus piaci kapitalizációja most 220 milliárd forint körül van, a Konzumé 66 milliárd, így az egyesült cég mostani árfolyamok alapján 286 milliárd lenne. Ennél már volt több az Opus értéke külön is, amikor jóval magasabb volt az árfolyama (most 405 forint, de volt már 700 fölött is).

A lényeg azonban nem az egyesülésből való kapitalizáció növekedés, hanem az, hogy a két cég erői egyesülnek, költségei csökkennek, lehetőségei növekednek. Ha ezeket figyelembe vesszük, már valóban komolyabb teljesítményre lehet képes az egyesült vállalat, mint ha önálló maradna a két cég. Az egyesülés annyiból is logikus, hogy mindkét társaság holding jellegű, és a főtulajdonos is megegyezik.

A Telekom nyomában

Nos, az új cég méretét mostani árfolyamok mellett már ismerjük, ezt érdemes összehasonlítani a nála nagyobb cégekkel. Az új Opus a ma blue chipeknek nevezett négy legnagyobb cég után következik majd méretében, a fő kérdés az lesz, hogy be is kerül-e majd a blue chip kategóriába, sőt, még fontosabb kérdés, hogy esetleg értéke utol is éri-e valamelyikükét.

A négy legnagyobb cég tőzsdei kapitalizációja: az OTP 3400 milliárd forint, a Mol 2700 milliárd, a Richter 950 milliárd, a Telekom pedig 435 milliárd. Hozzájuk hasonlíthatjuk az új Opust a maga 286 milliárdjával: látszik, hogy az OTP és a Mol egy nagyságrenddel nagyobb, a Richter több mint háromszorosa, a Telekom viszont csak másfélszerese, vele már egész jól összemérhető a cég.

Kicsi a közkézhányad

Amit még érdemes megvizsgálni, hogy melyik cégben mekkora a közkézhányad, vagyis a tőzsdén ténylegesen megjelenő részvények aránya, és ezek mennyit képviselnek a cég értékéből. Nos, az OTP közkézhányada 73 százalék, ez 2500 milliárd forint, a Molé csak 53 százalék, ami 1450 milliárd forint, viszont jelentős sajátrészvény-állomány is van a cégnél. A Richter közkézhányada magas, 75 százalék, ennek értéke 710 milliárd forint, a Telekomé közel 41 százalék, ez mindössze 177 milliárd forint.

A jelenlegi Opusban csak 28, a Konzumban 35,5 százalék az adat, az egyesült cégben ez 30 százalék lesz, ami 83 milliárd forint. Ez kicsit kevesebb, mint a fele a Telekom, 11,5 százaléka a Richter, 6 százaléka a Mol és mindössze 3,5 százaléka az OTP adatának. Ebből az látszik, hogy viszonylag kevés lesz a szabadon elérhető új Opus papír a nagyobbakhoz képest, így kicsi lehet a likviditás. Ez persze változhat, ha esetleg a nagytulajdonosok eladnak (persze a többséget vélhetően megtartva), így a közkézhányad megemelkedhet.

Árfolyam és adatok

A legfontosabb kérdés az, hogy mi történhet az árfolyammal. Nézzük először a két papír múltbeli alakulását: mindkettő rendkívül alacsonyan indult, majd amikor Mészáros Lőrinc megjelent bennük, mint jelentős hányaddal rendelkező befektető, és megkezdte a cégek vagyonnal való feltöltését, páratlan emelkedés következett:

a Konzum 70-szeresére, az Opus 25-szörösére emelkedett. A tetőzés után azonban, amit óhatatlanul az ekkora emelkedés által generált eufória kifulladását jelezte, csökkenni kezdett a papírok ára, és ez a folyamat már jó másfél éve tart.

Konzum, három év. Tavalelőtt 70-szeres emelkedés

Ez a csökkenő trend azonban tekinthető a megelőző óriási emelkedés korrekciójának, a piac próbálta beárazni a nagyra nőtt cégeket. Az új cégről azt tudjuk, hogy 350 milliárd forint lesz a saját tőke (a jelenlegi kapitalizáció ennek 80 százaléka, vagyis egy részvényre nézve a P/BV érték 0,8). A teljes árbevétel a társaságok adatai szerint 254 milliárd forint, a P/S mutató így 1,12. Ezek nem magas adatok, így nem lesz drága a papír, persze könnyebben akkor lehet majd megítélni a helyzetet, ha már látjuk a teljes idei évi adatokat, ahol már lényeges szerepe lesz az adózott eredménynek is.

Opus, egy év

Stabil növekedés

Tételezzük fel, hogy a papír fundamentálisan reális értéken indul, így a hosszabb távú árfolyam alakulás attól függ, mennyire tud a cég növekedni, emellett mekkora osztalékot fizet. A növekedésre az elsődleges lehetőség holding cég esetében a terjeszkedés: további cégek vásárlása, főleg külföldön (kifektetési politika). Egy szinten túl a két óriás, az OTP és a Mol is így növekedett tovább (jóllehet ők egy-egy konkrét iparágban vannak jelen).

Ha ez megvalósul, és a vásárolt cégek, megvalósított beruházások termőre fordulnak, kiegyensúlyozott növekedést mutathat majd a cég, ahogy ez hosszú távon a két említett esetben is megvalósult.

Arra már nem számíthatunk, hogy a cég eredménye és így az árfolyam gyorsan a többszörösére ugorjon, hisz ehhez már túl nagy a cégméret, ez a szakasz már lezárult.

Azonban ha tartós lesz a növekedési pálya, éves szinten kétszámjegyű, akár 20 százalékos növekedési ütem már összejöhet, ami középtávon már vonzó befektetést jelent.

Osztalék

Ha pedig a növekedés kifullad egy adott szinten, de nagy már a nyereségtermelő képesség, a cég megkezdheti a nyereség osztalékként való kifizetését, és a Telekomhoz hasonló osztalékpapírrá, a tőzsdei szakzsargonban fejőstehénné alakulhat, kedvező osztalékhozammal. A stratégiai irány a főtulajdonosok döntésétől függ, a jelenlegi kommunikáció szerint az akvizíciók általi növekedést célozzák.