Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Megérkeztek a márciusi építőipari adatok – Kiderült, mit okozott a járvány első hónapja

Elemzések2020. máj. 14.HP

A koronavírus-járvány hatásai még csak mérsékelten jelentkeztek a hazai építőiparban 2020 márciusában. Az Innovációs és Technológiai minisztérium tájékoztatása alapján az építőipar számára is el van különítve egy 65 milliárd forint értékű forrás, mellyel a kormány főként a kis és közepes vállalkozások munkaerőmegtartó és innovációs képességét kívánja támogatni.

2020 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 0,3 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal csökkent.

A koronavírus-járvány hatásai márciusban még csak enyhén éreztették a hatásukat. Számos külföldi munkavállaló hazatért a korlátozó intézkedések előtt, ami alapvetően szűkíti az építőipari kapacitásokat.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a februárihoz mérten 5,2 százalékkal mérséklődött. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 8,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az építőipari termelés 2020 első három hónapjában összességében 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, azaz a hazai építőipar lényegében stagnált az első negyedévben.

Forrás: KSH

A márciusi 3,4 százalékos mérséklődés kapcsán azonban meg kell jegyezni, hogy tavaly márciusban közel 70 százalékkal emelkedett az építőipar teljesítménye. A magasabb bázis önmagában visszafogja a növekedés lendületét.

EU átlag feletti növekedés

Uniós összevetésben még mindig jók hazánk mutatói. A 2010-es év átlagához képest a tagországokban összesen átlagban 4,6 százalékkal volt magasabb az ágazat teljesítménye 2020 februárjában a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján, míg nálunk ez az érték 70,0 százalék.

Gazdaságvédelmi akcióterv

Boros Anita Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért felelős államtitkár elmondása alapján a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései, úgymint a hitel- és tőkeprogramok, a kiemelt ágazatok támogatása és a munkavédelmi intézkedések egyaránt segítik az építőipari teljesítményt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása alapján az építőipar számára is el van különítve egy 65 milliárd forint értékű forrás, mellyel a kormány főként a kis és közepes vállalkozások munkaerőmegtartó és innovációs képességét kívánja támogatni.

A döntéshozók az építőipar érdekképviseleti szervek bevonásával alakítják ki a fenti összeg felhasználásának részleteit.

Tevékenységek

Ha az építőipari termelést a tevékenységek oldaláról, azaz az építőipari ágazatok szerint nézzük, akkor azt látni, hogy az épületek építése (lakó- és nem lakóépület) 4,0 százalékkal, az egyéb építmények (közmű, út, vasút, híd, alagút, vízi létesítmények) építése 13,7 százalékkal csökkent, míg a speciális szaképítést igénylő építőipari tevékenységek köre (szakipari munkák, építési terület előkészítése) 2,6 százalékkal nőtt 2020 márciusában éves alapon.

Szerződésállomány

A megkötött új szerződések volumene 9,9 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 31,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 18,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

Lakásépítéseket támogató intézkedések

A Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. 2015-ben az egész év alatt 7612 lakás épült. 2018-ban 17681-re, 2019-ben 21127-re nőtt a használatba vett lakások száma, mely utóbbi 19,5 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

2020 első negyedévében 4775 új lakás épült, mely 30 százalékos növekedést jelent 2019 első negyedévéhez képest. Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29 százalékkal többet, mint 2019 első negyedévében.

Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38 százalékkal.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 1,5 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre nőtt 2019 első negyedévéhez viszonyítva.