Mitől ilyen magas itthon a benzin ára?

Az üzemanyagárak elmúlt időszaki emelkedése láthatóan több tényező együttes következménye.

Az üzemanyagok adóterhelése minden régiós államban jelentős – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az adóterhelés több tételből áll össze - az áfa, illetve a jövedéki adó minden országban közös – ez utóbbi esetében az Európai Unió meghatároz egy minimumszintet is, amelyet hazánk csak az idén januári adóemelés óta teljesít.

Az áfaterhelés valóban Magyarországon a legmagasabb, 27 százalék, ám az általános forgalmi adó Horvátországban (amely tagállam az üzemanyagturizmus egyik célpontja) is huszonöt százalék, Szlovéniában pedig 22.A jövedéki adó tekintetében az Európai Bizottság adatbázisában állnak rendelkezésre adatok – ezt az aktuális devizaárfolyammal átszámolva egy liter benzin jövedéki adója hazánkban 152,55 forint, Ausztriában 190,3 forint, Bulgáriában 143,3 forint, Csehországban 201,5 forint, Horvátországban 180,1 forint (ez július 1-jétől emelkedett, de még nem tartalmazza az adatbázis a 10 forintos áremelkedést),  Lengyelországban 158,2 forint, Romániában 160,2 forint (ez július 1-je óta közel 40 forinttal emelkedett, de ezt nem tartalmazza még az adatbázis), Szlovéniában 180,9 forint, míg Szlovákiában 203 forint.

Ezeket egészítik ki a további adótételek, melyek még jellegüket tekintve is eltérőek országonként és nem is feltétlenül vannak mindenhol. Magyarországon idesorolható a kiskereskedelmi különadó, illetve az EKR-díj.

Az előbbi mértéke 3 százalék (az éves árbevétel 500 millió forint feletti részére, ez gyakorlatilag egy többlet áfa), míg az EKR-díj mértéke nagyjából nyolc forint literenként.Bár magyar adóterhelés az üzemanyagokon semmiképpen sem tekinthető alacsonynak, nem tér el a régiós országok átlagától – mutatott rá Regős Gábor.

Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletágának vezetője lapunk megkeresésére azt mondta, abban konszenzus van, hogy a drágulás hátterében legmarkánsabban a világpiaci nyersolajárak emelkedése játszik szerepet, amelyet leginkább az egyre feszesebbé váló ellátás és a piaci kockázatok növekedése eredményezett.

Előbbi oka, hogy a szezonális hatások – turizmus élénkülése, mezőgazdasági munkálatok – miatti keresletnövekedéssel szemben az olajnagyhatalmak mesterségesen alacsonyan tartott kínálata áll. Utóbbit pedig a geopolitikai konfliktusok potenciális eszkalációja mellett a Mexikói-öbölben tomboló hurrikán lehetséges kitermelés szűkítő hatásai okozzák.

A világpiaci nyersolajárakon felül, az európai és a regionális üzemanyagpiacok alakulását befolyásolja az euró és a regionális devizák gyengülése is a dollárral szemben.

Az Európai Bizottság legfrissebb összehasonlító elemzése alapján, a magyarországi benzinárak három, a gázolajárak pedig nyolc forinttal kerülnek többe a regionális átlagnál.

A szakértő szerint az üzemanyagfajták adótartalmában tapasztalható országok közötti eltérés aligha magyarázza a magyar felárat. Bár az egyes adónemek mértéke és összetétele országonként eltér, egy literre vetítve a magyar össz-adóteher a benzin esetében a második, a gázolaj esetében pedig a harmadik legalacsonyabb a szomszédos országok között és jócskán elmarad az uniós átlagtól.

A különbség részben a régiós devizamozgásokkal, részben pedig az eltérő árrésekkel magyarázható. Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján a kormány egyelőre puha eszközökkel próbálja ösztönözni a piaci szereplőket arra, hogy változtassanak az utóbbin és így a hazai üzemanyagárak újra a régiós átlagokhoz korrigáljanak

– magyarázta Hortay Olivér.

A kabinet árpolitikája, miszerint a környező országok üzemanyagárainak átlagát tekinti mérvadónak sem véletlen és ebben szintén szerepe van a már említett különféle árréseknek.

Regős Gábor kifejtette, az értékesítési árakon, az adóterhelésen és a munkaerőköltségen kívül szerepet játszik az is, hogy mekkora a finomítói árrés, mekkora a nagykereskedelmi árrés, milyen áron sikerül éppen beszerezni az olajat vagy az üzemanyagot, mennyi az olaj világpiaci ára, továbbá annak mennyi a szállítási költsége.

Itt előjön annak a kérdése, hogy van-e lehetőség orosz olajból üzemanyagot venni, annak hogy alakul az ára, illetve aki rendelkezik tengerrel, az több beszerzési forrásból tud válogatni.

Emiatt a bonyolult és sok tényezőből álló képlet miatt érthető, hogy miért a környező országok átlagárához igazít a kormány: feltételezhette, hogy ezek a hatások több ország esetében kiegyenlítődnek, az összehasonlítás kellően egyszerű, nem kellenek hozzá az elérhetetlen adatok.

Regős Gábor végül emlékeztetett, az árrések kapcsán látható, hogy amikor április-májusban a kormány nyomást gyakorolt a szereplőkre, akkor volt tér az árrések csökkentésére.

Egy bizonyos: ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióintejújában jelezte, a kormány kész ismét közbeavatkozni, hogy a régiós szinten maradjanak az árak.