Most vagy soha: egy magyar film, amiért érdemes moziba menni

Szórakoztató, látványos és hazaszeretettel teli történelmi kalandfilmet láthatnak a nézők, ha beülnek a Most vagy soha! című alkotásra, melyet a mától játszanak a hazai mozik.

Portálunk a tegnap esti budapesti premieren tekintette meg a kétórás alkotást, melyet lenyűgöző képi világ, felemelő zenei aláfestés és kiváló színészi alakítások jellemeznek.

Az eredeti történelmi események alapján valós események keverednek fikciós elemekkel a Most vagy soha! című magyar filmben, melyet mától játszanak országszerte a mozik.

Nem véletlen, hogy a film az „Ahogy történt és ahogy történhetett volna” felirattal indul.

Az alkotás annak a 24 órának a történetét mutatja be, mely elindította az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, és írta be a történelemkönyvekbe a márciusi ifjak nevét.A kiválóan megrajzolt karakterek, élükön a Berettyán Nándor által megformált Petőfi Sándorral és a Koltai-Nagy Balázs alakította Jókai Mórral, a mai fiatalságnak megmutatják, hogyan váltak a tehetséges, hazájukat szerető fiatalok nemzeti hősökké.

Lóth Balázs rendező (b), Berettyán Nándor (b2), aki Petőfit és Mosolygó Sára (j), aki Szendrey Júliát alakítja, illetve Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró (b3) a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmben az alkotás díszbemutatója előtt Budapesten, a Cinema City Arénában 2024. március 13-án. Az alkotók jelenlétében mutatták a március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló filmet, amely március 14-től látható országszerte a mozikban. MTI/Máthé Zoltán

Rákay Philip, a film kreatív producere nem titkoltan generációs élménynek szánta a fordulatokban gazdag történelmi kalandfilmet, olyannak, mint amilyen évtizedekkel korábban az Egri csillagok vagy a Tenkes kapitánya alkotások voltak a mai felnőttek számára.

Nos, az élmény átadása számunkra legalábbis sikerült: úgy keltünk fel a film végén a helyünkről, hogy létezik a nemzeti öntudat, és büszkék vagyunk az 1848-as forradalom elindítóira.

Ehhez az élményhez a kiváló rendezésen (Lóth Balázs) kívül kellett egy dinamikus, több szálat mozgató forgatókönyv (Szente Vajk, Rákay Philip és Kis-Szabó Márk munkája), mely a mai kamaszok számára is élvezhetővé teszi a magyar történelem e szeletét.

A film lenyűgöző képi világa és a színészek kiválasztása ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy két óra erejéig vissza tudtunk repülni a 176 évvel ezelőtti Magyarországra.A már említett Berettyán Nándor és Koltai-Nagy Balázs mellett telitalálat volt a Lukács Sándor által megformált, csavaros eszű és kegyetlen Von Lederer, és kiváló a Szerednyey Béla alakította Landerer is.

A főgonosz Farkasch szerepét Horváth Lajos Ottó kapta, aki hitelesen hozza a figurát. Igazi színes egyéniség a filmben az Emich Gusztáv kiadót alakító Nagy Sándor, aki mint mindig most is kiválóan formálta meg a karakterét.

Dobos Tamás operatőr képei olyan látványt tárnak a nézők elé a korabeli Pestről és Budáról, melyek önmagukban is gyönyörködtetőek.

Külön ki kell térjünk a film grandiózus és dallamos zenéjére, melyet Gulya Róbert írt. Magával ragadja a közönséget, gyorsan befogadható, és végig lendületet ad a filmnek.

A film utolsó, összegző képsorai elhozzák a katarzist, méghozzá pátosz nélkül.

A Most vagy soha! igazi tartalmas szórakozást ígér sok akcióval, humorral és lélekemelő képsorral.