Nagy szerepe volt az uniós forrásoknak a jegybank bátrabb kamatcsökkentésében

A jegybank alelnöke szerint a magyar gazdaságban erős, széleskörű dezinfláció érvényesül, ami a vártnál gyorsabb inflációcsökkenést okozott. Ez már az előző két hónapban is mutatkozott, azonban akkor a pénzpiaci környezet turbulensebb volt, mostanra nyugodtabb, stabilabb lett.

Ebben az európai uniós források beérkezése döntő szerepet játszott, mivel növelte a finanszírozási képességet, és sosem látott nagyságúra emelte a devizatartalékok szintjét.

A döntés háttere

A döntésnél két tényezőt vett figyelembe a Monetáris Tanács: a külső környezetet és a hazai makrogazdasági folyamatokat. A nemzetközi környezet dezinflációt mutat, a hazai folyamatok pedig azt mutatják, hogy az alapvető infláció minden szinten csökken: a maginfláció és a januári átárazások szintjén is. Az infláció 34 hónap után tért vissza a jegybanki toleranciasávba, és vélhetően a következő időszakban sem fog már érdemben kilépni belőle.

A külső környezetben annyi változás történt, hogy a nagy jegybankok a korábbi várakozásokhoz képest később kezdik meg a kamatcsökkentési ciklust, így a fejlett pénzpiaci hozamok is emelkedtek, de alacsonyabban vannak, mint a tavaly október-novemberi szintek. A geopolitikai feszültségek velünk maradtak, de hatásuk egyelőre nem vészes:

az olajár stabil, az európai gázárak nagymértékben csökkentek.

Ami a magyar vállalatok pénzügyi helyzetét illeti: Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a cégek jól el vannak látva likvid eszközökkel, ez nem akadályozza a gazdasági növekedést, ellenben a lakossági fogyasztás növekedése csak lassan követi a reálbérek emelkedését.

Külső egyensúly, finanszírozási képesség

A 2022-es több mint 8 százalékos GDP-arányos hiányt követően a folyó fizetési mérleg 2023-ban számottevő mértékben javult, és az egyenleg az előzetes havi adatok alapján 0,2 százalékos többletbe fordult.

Tavaly a folyó fizetési mérleg historikus összevetésben is példátlanul gyors helyreállást mutatott.

Idén és a következő években várhatóan tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása. Előretekintve a kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint az élénkülő világgazdasági környezet várhatóan új lendületet ad az exportnak. Az EU-források beáramlása erősíti a nettó finanszírozási képességet, valamint tovább emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.

Az MNB által közölt előzetes pénzügyi számla adatok alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -6,7 százalékát tette ki 2023-ban. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73,5 százalékára csökkent a 2022. évi 74 százalékról.

Várható további lépések

A monetáris politikában továbbra is a fokozatosság lesz a fő tényező, a cél pedig a reálkamat fenntartása. A Monetáris Tanács nem egy-egy döntésre koncentrál, hanem arra, hogy az árstabilitást fenntartható módon elérje, emellett a pénzpiaci stabilitást is fenntartsa. Kiemelt jelentősége lesz a márciusi inflációs jelentésnek abban, hogy a második negyedévben milyen kamatcsökkentések következhetnek. 

A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján

adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.

A várakozások szerint az alapkamat az év közepére 6-7 százalék közé érkezhet, amit az alelnök reálisnak nevezett. A régióban a lengyel alapkamat mértéke 5,75 százalék, míg a cseh jegybank alapkamata jelenleg 6,25 százalék.