Nagyobb haderő van a térségünkben, mint a hidegháború óta valaha – És még csak most jöhet a java

Pár hónapja még a béke szigete voltunk, mostanra viszont a régiónk valóságos tűzfészek lett. Miközben a szomszédban az ukrán háború máris tízezrek életét követelhette, február óta alig telt el úgy nap, hogy valaki ne fenyegetőzött volna a konfliktus kiszélesítésével. Most csütörtökön például a volt orosz államfő Dmitrij Medvegyev lengette be újfent az atomháború lehetőségét.

A NATO már rögtön az ukrán invázió elején komoly átcsoportosításokat hajtott végre. Romániába 3300 katona érkezett. Hozzánk Horvátországból összesen 800. Míg Szlovákiába több mint kétszer ennyi: Németországból, Hollandiából, Csehországból és az USA-ból 2100 katonát vezényeltek az északi szomszédunkba.

 Ám a legnagyobb erősítést Lengyelország kapta: náluk a NATO-katonák száma 1058-ról 10 500-ra nőtt.

A NATO haderő a Baltikumban közben majdnem megduplázódott. A keleti „frontországok” most jobban fel vannak fegyverezve, mint a hidegháború óta valaha. Ha a tagállamok saját bakáit is beszámítjuk akkor az észak-atlanti szövetségnek a térségben 330 ezer katonája van. A szárazföldi erők mellett úgy 130 NATO-repülőgép áll fokozott készültségben, és mintegy 150 hadihajó járőröz a tengereken.

Talán nem is akkora túlzás, az amit Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke mondott a háború elején, miszerint pár nap alatt az európai védelem többet fejlődött, mint az előtte lévő két évtizedben.

Hogy így biztonságosabb-e? Nos, ha nem tettük volna meg [az átcsoportosítást] nem lennénk nagyobb biztonságban

idézi Robert Peter Bauer admirálist a NATO Katonai Bizottságának az elnökét a Financial Times. Putyin persze úgy látja, hogy mindez őt igazolja és a NATO valóban veszélyt jelent Moszkvára nézve. A keleti erősítést a helyzet eszkalálásaként értékeli, amelyre eddig főleg fenyegetések képében válaszolt. Fokozza a feszültséget, hogy Finnország csatlakozni akar az észak-atlanti szövetséghez.

Az invázió előtt volt egy dilemmánk. Az emberek azt mondták, hogy folytatnunk kell a párbeszédet, óvatosnak kell lennünk és nem szabad Putyint cselekvésre késztetnünk. Csakhogy bármit teszünk Putyin mindenkép meglépi, amit akar. Ez a probléma.

mondja Bauer, aki hozzátette: Oroszország minden kommunikációs vonalat felszámolt. Próbált telefonon beszélni Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel, de orosz oldalról visszautasították.

Még többen jönnek?

A NATO-n belül a kelet-európai frontországok megerősítése új lendületet kaphat júniusban, amikor sor kerül a következő csúcstalálkozóra Madridban.

Egyes tagországoknál lenne is igény a nagyobb katonai jelenlétre.

Gabrielius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere a napokban írt is egy cikket a Politico-ba, melyben sürgette, hogy a NATO küldjön további erősítést az országukba. A miniszter többek között attól tart, hogy az úgynevezett Suwalki-folyosó nincs eléggé védve.

Itt arról a 104 kilométeres határvonalról van szó, amely Litvánia és Lengyelország között húzódik.

A balti országoknak ezaz egyetlen szárazföldi kapcsolatuk a NATO többi, európai része felé. Ha Oroszország elfoglalná ezt a határszakaszt, akkor részben el tudná szeparálni a Baltikumot a szövetségeseitől.

Mint Gabrielius Landsbergis leszögezi:

Mindenekelőtt azt az elvi döntést kell meghozni, hogy a balti államok, és különösen a Suwalki-folyosó minden rendelkezésre álló eszközzel meg lesz védve.