Nagyot nőttek a bérek, kisebbet a reálbérek, a minimálbér viszont 50 százalékkal is ugorhatna

Kiugró hónap

Idén áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete közfoglalkoztatottak nélkül számolva 381 700 forint, a nettó érték 253 800, családi kedvezmény figyelembe vételével 261 ezer forint. Ez a korábbiakhoz képest egy szép adat, viszont miután az elmúlt években a márciusi, áprilisi, novemberi és decemberi adatok kiugró értékeket mutattak (vélhetően ekkor nagyobb arányban fizetik ki a rendszeres bér feletti juttatásokat (prémium, jutalom stb.), a következő hónapokban alacsonyabb értékekre kell felkészülnünk, egész novemberig.

A nominális béremelkedés áprilisban 9 százalékos volt az előző év áprilisához képest, de ezt az említett tényezők is befolyásolják, így érdemes több hónap adatát megnézni. A január és április közötti adat 10 százalék fölötti növekedést mutat, a következő hónapokban kiderül, hogy csökken-e a béremelkedés dinamikája, vagy fennmarad a kétszámjegyű százalékos növekedés.

Reálbér

A reálbér-növekedés a megemelkedett infláció miatt kisebb, mint tavaly, de ez teljesen természetes folyamat. A nominális béreket ugyanis az hajtja, hogy az EU többi országának egy részében magasabb bérekért dolgozhatunk, ennek munkaerő-elszívó hatása van, így kényszerűen emelkedik a nominális bér. A termelékenység azonban nem nő ilyen magas ütemben, a megnövekedett vásárlóerő viszont inflációt generál (ráadásul olyan szintűt, ami az MNB célja: 3 százalék körülit).

A 6-7 százalékos reálbér emelkedés még mindig igen szép, a lényeg ugyanakkor az, hogy a magasabb bérű országok szintjéhez közeledjenek béreink. Miután áraink is alacsonyabbak, természetes, hogy az infláció mértéke nagyobb, mint a fejlett országokban. A dolognak ezt a részét tekinthetjük úgy, mint a forint reál-felértékelődését.

Régiós összevetés

Nos, ezek után nézzük meg, hogy is állunk a szomszédokhoz és a magasbérű EU-tagokhoz viszonyítva. A 261 ezer forintos nettó átlagbér jelenlegi árfolyamon 807 euró, a 800 eurós összeget először sikerült átlépnünk (május és október között valószínűleg alatta lesz az adat). Ez gyakorlatilag a lett és litván szinttel egyezik meg, a 659 eurós román adatnál már csak 21,4 százalékkal magasabb (szépen jön fel a délkeleti szomszéd).

A visegrádiaktól ugyanakkor továbbra is elmaradunk, sőt a Horvátországtól is, ahol 870 euró az adat, Lengyelországban 860, Szlovákiában pedig 890. Csehország vezet a visegrádi blokkban 950 euróval, a két kis csodaország pedig Szlovénia 1130 euróval, és Észtország 1190 euróval. Úgy tűnik, finnugor testvéreink a finnekhez zárkóznak fel, mégpedig igen gyors ütemben, de ne feledjük, hogy egy mindössze 1,3 millió lakosú országról van szó, úgy azért könnyebb gazdasági csodát csinálni.

A célországok

Ezek után nézzük azokat az országokat, amelyek a magyar munkavállalók fő célországai. A kemény Brexit által fenyegetett Nagy-Britanniában, ahol így hirtelen véget érhet a munkavállalási lehetőség, 2350 euró az adat, Németországban 2360, Ausztriában kicsit alacsonyabb, 2150. A magyar átlagbér így a britnek és a németnek 34, az osztráknak 37 százaléka, ezzel az egyharmadukat már stabilan elértük, illetve átléptük.

Abból szoktunk kiindulni, hogy ha elérnénk a fejlett országok béreinek felét, lényegében megszűnne az elvándorlás (feltéve, hogy nem maradnak ágazatok, ahol nagyobb a lemaradás, mint például most az egészségügy). Nos, ehhez Ausztria esetében már csak 35, Németország esetében még 47 százalékos emelkedés szükséges, feltéve, hogy nem változik érdemben a forint árfolyam, és nem szaladnak el az ottani bérek. Utóbbi most nem valószínű, mivel a gazdasági növekedés lelassult Európa nyugati felén.

Piaci minimálbér

Az átlagbérek után vessünk egy pillantást a minimálbérekre is. Most nem hasonlítjuk őket össze más országokkal: ezt elég évente egyszer megtenni, amikor az emelés történik. Ellenben összevetjük egy olyan multinacionális cég adataival, amely hazánkban nem kevés embert alkalmaz, adatai teljesen átláthatóak, és kizárt nála a szürkegazdaság, vagyis a zsebbe fizetés. Ez nem más, mint a McDonalds, és legkisebb béreit az üzleteiben hirdeti, bárki megtekintheti.

A bruttó összeg 240 ezer forint, a nettó 160. Nos, tegyük fel, hogy ha a Meki ennyiért keres embert, akkor ez lehet a reális szint, hisz ők addig emelik, amíg nem kapnak embert, ők nem kockáztatják, hogy munkaerőhiány miatt összeomoljanak. A McDonalds a legtöbb országban a minimálbért, vagy ahhoz közeli összeget fizet, így feltételezzük, hogy nálunk is ez lehet a valós, azaz piaci minimálbér.

Még várnunk kell

És hogy ez miért lényeges? Mert azt mutatja, hogy a minimálbért alaposan meg lehetne emelni, hogy közelítsen a piaci szinthez, ugyanakkor az igen nagy emelés révén befolyó adó-, és járulékbevétel lehetővé tenné, hogy munkát terhelő adók akár gyorsabban is csökkenjenek, mint ami a hat éves bérmegállapodásban szerepel. Erre most azonban nincs sok esély, hisz a tavaly szilveszteri megállapodás alapján jövőre is 8 százalék az emelés, de előbb-utóbb lehet, hogy sor kerül egy nagyobb ugrásra, ahogy ez 2001-ben és 2017-ben is történt.