Olcsóbb hitel, drágább bér? Az euró kétarcú ígérete a vállalatoknak
Magyar euróA forint idei erősödése főpróbaként megmutatta, milyen, ha a bérdrágulást már nem korrigálja az árfolyam. Erről szólt a GKI Zrt. és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében, a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi és Államháztartási Szakosztályának szakmai támogatásával november 13-án rendezett „Magyar euró a reálgazdaságban” konferencia.
Hitelkamatok konvergenciája az eurós szinthez
Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ elnök-vezérigazgatója szerint a cégek legkézzelfoghatóbb nyeresége a hitelkamatok konvergenciája. Horvátországban és Bulgáriában a vállalati és lakossági kamatok már a belépés előtt gyorsan az eurózóna szintjére csökkentek, a hitelezés pedig nekilódult. A túlfűtöttség kockázatát az EKB szabályai mérséklik.
Fedezeti ügyletek az exportőröknél
A nagyvállalati kerekasztal az erős forintból indult. Zovát Csaba, a Futureal-csoport pénzügyi igazgatója szerint az exportőrök fedezeti ügyletekkel egy ideig kivédhetik a hatást, de tartós megoldást csak a termelékenység hoz. Horváth Miklós, a Ventura Zrt. elnöke, az MGYOSZ alelnöke szerint ez a tulajdonosokon és a vezetésen múlik. Molnár László, a GKI vezető kutatója a fiskális kockázatokra terelte a vitát, mondván, hogy a rezsicsökkentés torzította árindex és a magas minimálbér-emelés mellett előfordulhat, hogy a monetáris számok szépek lesznek, a növekedés viszont elmarad.
Losoncz Miklós, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora ezért a béreket a termelékenységhez kötő társadalmi paktumot sürgetett. Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója szerint az euró bizalmat teremt, amelyet a piacok már megelőlegeztek. A lakosság bizakodó, a cégek viszont kivárnak. A céldátum kényszerítő határidő, amelyhez a maastrichti mutatókat és a versenyképességi fordulatot egyszerre kell teljesíteni. A GKI felmérése szerint az erős forint az iparban és a szolgáltatásokban rontotta a jövedelmezőséget. A legnagyobb veszély ezért a felkészületlen csatlakozás.
Kettéváló ágazati mérleg
A kkv-kerekasztalon kettévált az ágazatok mérlege. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az importra épülő építőipar nyert az erős forinton. Flesch Tamás, a Continental Group vezérigazgatója, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége képviselője szerint a szállodák viszont profitjuk ötödét is elveszíthetik. Arra, hogy melyik iparág örülne az eurónak, Szepesi Balázs, az MCC Vállalkozáskutató Műhelyének vezetője úgy felelt, hogy nem az ágazat, hanem az értékláncbeli pozíció és a szerződéses konstrukció dönt.
A termelékenységről is vita alakult ki. Koji szerint az építőipar hatékonysága a megrendeléseken múlik, Szepesi pedig arra figyelmeztetett, hogy az euróban közvetlenül összevethető bérek felfelé nyomhatják a bérszintet. Az euró tehát határidő, ami után nincs leértékelésre, csak termelékenységjavulásra mód a túléléshez.