NFT: Digitális művészet, vagy újabb pénzügyi trükk? 

Mi is az NFT?

Az NFT a non-fungible token rövidítése, melynek lényege, hogy bármilyen digitális fájlt, például képet, mémet, videót lefoglalhatunk a blokklánc felhasználásával (már ha a hagyományos szerzői jog szerint nem másé). Ez azonban csak egy elvi jog: konkrétan azt jelenti, hogy egy adott blokkláncon csak a miénk az adott „alkotás”, de azt bárki használhatja, hisz ez nem hatósági jogi szabályozás. Vagyis a lényeg: az adott dologhoz hozzárendeljük nem is feltétlenül nevünket, hanem egy bármilyen kódot, amihez csak mi férünk hozzá.

Mi értelme?

Felmerül a kérdés, hogy ennek önmagában mi értelme? Ha rajzoltunk egy képet, kvázi levédjük magunknak a blokkláncon, de azt bárki letöltheti, lefényképezheti, kiteheti, felhasználhatja, azaz nem illetnek meg olyan jogok, mint a szerzői jog esetében, akkor miért jó ez?

Nos, a magyarázat egyszerű: pontosan ugyanaz, ami a kriptodevizáké. Valaki kitalálta, hogy ilyet is lehet csinálni a blokklánccal, és önmagában semmire sem jó, de ha valakivel, esetleg sokakkal elhitethető, hogy mégis, sőt, ez még pénzt is érhet, akár sokat is, akkor máris

degeszre keresi magát a kitaláló, és persze sokan, akik időben ugranak be a játékba.

Szellemi tulajdon

Az egyedivé tett művet, pontosabban annak a blokkláncon őrzött kvázi tulajdonjogát ugyanis el is lehet adni. Logikus kérdés, hogy ki és miért venne meg ilyesmit, ami nem is egy ténylegesen védhető tulajdonjog, de hát a bitcoinról és a másik 10 ezer kriptodevizáról sem feltétlenül gondoltuk volna, hogy milyen lelkesen fogják venni, miután pont semmire nem használhatók ténylegesen.

Mindenesetre valaki alkotott egy szépen hangzó elméletet, miszerint ez a digitális tulajdonjog, és miért ne lehetne ilyen, ha a kézzelfogható művészetben is van? Elvileg ez jogos is lenne, és a jog törvényes formában létezik is, hisz például egy fényképet nem lehet felhasználni a tulajdonos engedélye nélkül, ebbe a problémába a az internetes újságírók gyakran beleszaladnak, amikor képest keresnek egy-egy cikkhez.

Digitális vs. analóg művészet

A számítógéppel elkészített rajzok, mémek, és hasonlók esetében viszont a helyzet bonyolultabb, miután ha ugyanez lenne a szabályozás, bárki húzhatna mondjuk fehér háttér mellett két fekete vonalat adott koordináták mentén, azt levédetné, és ettől kezdve nem lehet szabadon vonalakat húzni, így idővel sok tevékenység, mint például a mérnöki munka is lehetetlenné válna. Nyilván meg kellene határozni, honnan kezdődik a művészet, ráadásul a gépen tényleg bárki bármit megalkothat, különösebb tehetség nélkül is, míg egy híres festő eredeti, „fizikai” festményének tökéletes másolatát nem lehet megalkotni, így az valóban egyedi marad.

Sokat fizetnek a semmiért

A legnagyobb érdekesség azonban nem is a művészet fogalmának meghatározása a neten, hanem hogy máris milyen elképesztő dolgok történtek az NFT-k piacán. Az egyik érdekes eset nemrég történt: egy 28 éves nő rajzolt egy képet, gyakorlatilag egy mémet készített, melyen egy szerelmes pár, a hölgy kissé hiányos öltözékben, egy monitort néz, amin a bitcoin és az ether aktuális árfolyama látható.

Ez a világ leggazdagabb (és amúgy is egyik legismertebb) emberének, Elon Musknak megtetszett, és kitette Twitterre.

Az eredeti tulaj gondolt egyet, és feltette az erre célra létrehozott piactérre, ahol az ethereum fizetési egységével, az etherrel lehet licitálni a művekre. Az adott mű el is kelt hamar 20 ezer dollárnak (6 millió forint) megfelelő összegű etherért, a vevő pedig máris kitette drágább ajánlati áron.

Az elhíresült mű, melyért, mint NFT-ért 20 ezer dollárt fizettek, miután Elon Musk twittelte

Még egy érdekes példa: Jack Dorsey, a Twitter egyik alapítója, természetesen ma már milliárdos, első Twitter-bejegyzését NFT-vé alakította, és árulni kezdte, végül közel 3 millió dollárért jelentkezett vevő. Dorsey az összeget jótékonysági célra fordította, így hírnevét nem rontja az ügylet.

Spekuláció, lehetőségek

Aki az NTF-eket megveszi, vélhetően azért teszi, és ezzel persze kockázatot vállal, hogy drágábban továbbadja (végül is bitcoint is ezért vesz mindenki, kivéve a pénzmosókat). Nos, amíg akadnak, akik beszállnak a játékba, addig az virulni fog, a híres emberek pedig néha kihasználják a nevük adta lehetőséget (ahogy Musk is teszi lépten-nyomon, bár ő inkább csak poénból, hisz mesés vagyona nem ilyen kisstílű dolgokból, hanem a Teslából és űrcégéből keletkezett).

Nem feltétlenül kell egy jó eladáshoz híres ember: volt rá példa, hogy 12 éves gyerek alkotott mémeket, tette fel őket aukcióra, és mesés pénzt, több százezer dollárt kapott érte. Sőt, a gyerekek talán még alkalmasabbak is erre, hisz könnyedén alkotnak, rajzolnak a géppel. Persze ha ez jó üzlet, akkor

a legjobb rajzfilmkészítők is ráállnak erre, és addig készítik a műveket, amíg csak vevőt találnak.

A fák itt sem nőnek az égig

Vélhetően ez az őrület nem fog végtelenségig tartani, ahogy a kriptodevizáké sem, de egyelőre tombol. Aki ügyes, így mondhatni a semmiből is pénzt csinálhat, de az adás-vétel izgalmától fellelkesülő spekulánsoknak is remek világ ez. Hosszú távra viszont nem javasolnánk az NFT-k vásárlását: sokkal inkább lehet hasonló a sorsuk az egykori holland tulipánhagymáéhoz, mint a valóban egyedi művészeti alkotásokéhoz.