Nincs megállás, új csúcsra ment az infláció Magyarországon!

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A ciklikus termékek árváltozását kiszűrő maginflációs mutató 7,4 százalékra ugrott.

Mi mennyivel drágult?

Az alábbi grafikon az egyes termékek százalékos éves árváltozását mutatja januárban.

Forrás: KSH

Év eleji átárazások

A januári inflációs adat különös fontossággal bír a jelenlegi környezetben. Most derült ki ugyanis, hogy a cégek valójában mekkora költségoldali nyomással szembesülnek, és ezáltal mekkora átárazásokat hajtottak végre az év elején.

A magas inflációs számok alátámasztják a növekvő munkaerőköltségeket és szállítási költségeket, a magasabb alapanyagárakat, illetve az ellátási láncok akadozását.

Ha figyelembe vesszük a tavalyi 8 százalékos és az idei várhatóan 12 százalékos bérdinamikát, valamint a csúcson lévő foglalkoztatottságot, könnyű belátni, hogy a fizetőképes kereslet dinamikusan bővül. A kínálati oldal ezzel szemben számos ágazatban korlátozott.

Egy ilyen környezetben komolyabb nehézségek nélkül képesek a vállalkozások áthárítani a költségeiket a vevőkre áremelés formájában. Ez a folyamat felerősíti az inflációt.

Árstop intézkedések

A rögzített rezsidíjak és az üzemanyagárak befagyasztása már az év végén is kifejtették hatásukat. A magyar inflációs mutató már nem ment új csúcsra decemberben, stagnált a novemberi 7,4 százalékon.

Összehasonlításképpen decemberben a többi régiós országban tovább gyorsult az árdinamika.

Infláció éves változása, 2021 december, százalék

Forrás: Bloomberg, KSH, növekedés.hu

Volt, ahol sokkal rosszabb volt a helyzet. Litvánia és Észtország például kétszámjegyű inflációval büszkélkedhet.

Az Egyesült Államokban a napokban jöttek ki a januári inflációs számok. Az árdinamika 40 éves csúcsra, avagy 7,5 százalékra ugrott az emelkedő energiaárak, a munkaerőhiány és az áruhiány hatására. Hasonlóképpen 5,1 százalékra erősödött a pénzromlás üteme az eurózónában is januárban éves alapon.

Könnyű tehát belátni, hogy az infláció elszabadulása globális jelenség. Magyarországon az árdinamika háromnegyed része külső okokra vezethető vissza az MNB számításai alapján.

Az infláció elleni harc új elemeként megjelenik az élelmiszerár-stop intézkedés is, ami február 1. és május 1. között hat alapvető élelmiszer árát korlátozza. A lépés átmenetileg fékezi az inflációt, azonban kifutásával egyszeri áremelkedésre kerülhet majd sor.

Energiaárak problémája

Az elhúzódó európai energiaválság jelentős többlet inflációt generál. A holland tőzsdén jegyzett gázárak januárban megközelítőleg ötször magasabbak voltak, mint 2021 tavaszán. A magasabb energiaárak az importon és a vállalati szektoron keresztül begyűrűznek a feldolgozóipari és a mezőgazdasági folyamatokba.

A magasabb gázárak hatására drasztikusan megdrágult például a műtrágya, ami megdrágítja a növénytermesztést és közvetetten az állattartást.

Ehhez jön még hozzá az alapanyagok és nyersanyagok drágulása. A búza világpiaci árfolyama is jó másfélszer olyan magas, mint egy éve. Az energiaigényes malomipari folyamat és a drágább gabonafélék kombinációja megemeli a liszt és végeredményben a kenyér árát. Többek között ennek a folyamatnak ment elébe a kormány az élelmiszerárstop intézkedéssel.

Várható inflációs pálya

A fogyasztói árindex az elkövetkezendő hónapokban fokozatosan csökkenhet. Az árdinamika 2022 egészében még átlagosan 5 százalék lehet, majd 2023-ban alakulhat átlagosan 3 százalék közelében az MNB előrejelzései alapján.

A maginfláció ugyanakkor még tovább gyorsulhat és az előttünk álló hónapokban tetőzhet. 2022 egészében 5,5 százalékot tehet ki. A maginflációs mutató 2023-ban térhet vissza 3 százalék környezetébe.

Pénzpolitika

Az emelkedett inflációs számok következtében az MNB fenntarthatja a kamatemelési ciklus dinamikáját. Az irányadó ráta 2022 első felében 5 százalékra emelkedhet a növekedés.hu által megkérdezett kereskedelmi bankok szerint.

A kockázatok azonban mind az infláció, mind a kamatpálya esetében felfelé mutatnak.