Ők ma a legfiatalabb, országokat irányító politikusok

A pozícióhoz jutás módja

Ahhoz, hogy reálisan ítélhessük meg az egyes politikusok helyzetét, megvizsgálunk több kategóriát is aszerint, hogyan jutott az adott vezető hatalomra, mennyire volt legitimnek tekinthető, illetve kapott-e országa népétől felhatalmazást a vezetésre. Nem hasonlítható ugyanis össze egy akár gyerekként örökölt királyi cím egy demokratikus választások során szerzett miniszterelnöki vagy elnöki pozícióval.

Örökletes hatalom

A királyi, császári és általában örökletes pozíciókat birtokló politikusokkal nem foglalkozunk, hiszen sok esetben gyerekeket, sőt, csecsemőket is megilletett a királyi cím, ha történetesen ebben a korukban került rájuk a sor az öröklési rendben. Amikor még abszolút monarchiáról volt szó, ez tényleges hatalmat jelentett (példának egy híres eset: XIV. Lajos, a Napkirály Franciaországban, aki 5 évesen került trónra), ilyenkor valaki átvette a király nevében a kormányzást annak nagykorúvá válásáig.

Vannak olyan esetek, amikor kvázi örökletes pozícióról van szó, ezeket az érdekesség kedvéért már megemlítjük.

Gyakran hallunk Észak-Korea még most is ifjú, rettegett uráról, aki nagyapja, majd apja után örökletesen került hatalomba Kim Dzsong Un mindössze 27 évesen, noha az alkotmány vagy más, meghatározó törvény nem mondja ki, hogy a Kim család kizárólagos öröksége a hatalom, csak egyszerűen szóba sem kerül, hogy az uralkodó kommunista párt mást válasszon, a népnek pedig semmi beleszólása a dologba.

Köztes eset

Egy fokkal érdekesebb a Baby Doc néven elhíresült Jean-Claude Duvalier esete, aki mindössze 19 évesen lett Haiti elnöke 1971-ben, miután apja, a Papa Doc néven ismert Francois Duvalier, az előző elnök meghalt. Itt egyszerűen csak az történt, hogy az idősebb Duvalier olyan diktatúrát vezetett be elnöksége alatt, hogy természetensnek tekintette, hogy fia lesz az elnök (ilyen pletykák a jelenlegi belarusz elnök szándékairól is felröppennek időnként fiával kapcsolatban). Persze ilyenkor a vezető politikai garnitúrának el is kell fogadni a kvázi örökletes elnököt (választásokról szó sem volt), és ez egész addig működött is, amíg a közeli nagy szomszéd, az USA ezt nem ellenezte. 1985 végén aztán népfelkelés tört ki, nem sokkal később amerikai repülő menekítette Párizsba, ahol számüzetését vonult.

Demokratikusan választott vezetők

Hasonló esetek a gyarmati sorból frissen kikerült afrikai országokban is előfordultak huszonéves politikusokkal, azonban következzen a lényeg: azok a vezetők, akik szabályos választások útján, népük felhatalmazásával foglalták el hivataluk.

Sebastian Kurz osztrák kancellár

Közülük a legfiatalabban, 31 évesen lett osztrák kancellár Sebastian Kurz, aki ráadásul előtte már 27 éves korától külügyminiszter volt. Kurz első kancellársága csak másfél évig tartott, de fél évvel később, tavaly januárban ismét kancellárrá választották.

Sanna Marin finn miniszterelnök. Forrás: Wikimedia Commons

A következő politikus egy hölgy, Sanna Marin, a jelenlegi finn miniszterelnök, aki 34 évesen foglalta el hivatalát 2019 végén. A sorban a jelenlegi magyar miniszterelnök, Orbán Viktor következik aki először 1998-ban, 35 éves korában alakíthatott kormányt.

Őt követi Új-Zéland munkáspárti miniszterelnöknője, Jacinda Ardern, aki 37 évesen lépett hivatalba.

38 évesen lett Írország miniszterelnöke Leo Varadkar 2017-ben,

Vilmos cambridge-i herceg, Katalin cambridge-i hercegnő (j) Leo Varadkar ír miniszterelnök (b2) és partnere, Matthew Barrett Dublinban 2020. március 3-án. MTI

Ugyancsak 38 évesen lett Grúzia (avagy hivatalos nevén Georgia) miniszterelnöke Irakli Garibasvili idén februárban.

38 éves volt Juri Ratas észt miniszterelnök is 2016-os hivatalba lépésekor, és végül megemlítjük Emmanuel Macront, aki 39 éves korában lett Franciaország elnöke.

Azt gondolhatnánk, hogy a 30-as éveikben demokratikusan hatalomba kerülő politikusok túl fiatalok a hivatal betöltéséhez, de erről szó sincs, hisz az eddigi tapasztalatok szerint legalább olyan jól vezették országaikat, mint idősebb társaik, sőt, esetenként könnyebben alkalmazkodnak a gyorsan változó világ kihívásaihoz.

Megragadták a hatalmat

Végül megemlíthetünk olyan fiatal vezetőket, akinek már nincs közük felmenőikhez a politikában, ellenben távolról sem demokratikusan kerültek hatalomra. Az egyik híres eset, akire sokan még emlékezhetnek is, Líbia korlátlan hatalmú ura, Moammer Kadhafi, aki mindössze 27 évesen, puccsal rántotta magához a hatalmat, és ahhoz görcsösen ragaszkodott egész addig, amíg a 2011-es Arab Tavasz idején népe a NATO segítségével meg nem szabadult tőle, ha nem is túl elegáns módon (a tömeg meglincselte). Kadhafi hatalma jóval túlmutatott néhány milliós országán: ügyesen manipulálta a nagyhatalmakat a hidegháborúban, majd azt követően is.

Hasonló esetet ismerünk 100 évvel ezelőttről egy akkor fiatal ország, Albánia esetében. Az első világháború előtt létrejött államban gyakran változtak a kormányok és ebbe a külső hatalmak is aktívan beavatkoztak. Ahmet Zogu 26 évesen lett belügyminiszter, majd kiszorult a kormányból, de 1924-ben, 29 évesen a jugoszláv erők segítségével miniszterelnök lett. Pozíciója aztán változott: először elnök, majd király lett a gyakran államformát váltó országban.