Óriási a hiány – nagy adóemelések jönnek?

A megkérdezett elemzők szerint a GDP arányos bruttó államadósság 81 százalék körül tetőzhetett tavaly év végén. A magyar gazdaság idén 3,5-4 százalékkal növekedhet. A költségvetési hiány 6,5 százalékra mérséklődhet 2021-ben.

A fokozódó gazdasági teljesítménynek, az ismét mérséklődő költségvetési deficitnek és a magas állami tartalékoknak köszönhetően már az idei évtől csökkenő pályára állhat a GDP arányos államadósság.

Az állam megtakarításai rendkívül magas szinten vannak. Az állam folyószámláján, azaz a kincstári egységes számlán megközelítőleg 3000 milliárd forintnyi megtakarítás gyűlt össze tavaly november végén.

Ez az összeg decemberben ugyan mérséklődhetett, azonban még így is a többszörösét teszik ki az állam tartalékai az év végén megszokott számoknak. Az állam magas megtakarításainak köszönhetően nem kell annyi új hitelt felvenni, mint amennyi indokolt lenne a hiány alapján.

A csökkenő adósságszámoknak és az ismét dinamikus gazdasági bővülésnek köszönhetően nem lesz szükség megszorító intézkedésekre, adóemelésekre.

A nemzetközi befektetők is jóval elnézőbbek az adósságpályával kapcsolatban, hiszen minden kormány költekezik a gazdaság stabilizálása érdekében.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a koronavírus-válság kirobbanásakor két forgatókönyv közül választhattak a döntéshozók.

Az első lehetőség az lett volna, hogy csupán minimális mértékű gazdaságvédelmi intézkedéseket vezet be a kormány. Ekkor azonban egy hosszútávon ható gazdasági összeomlás és csődhullám következett volna be. A munkanélküliségi ráta elszállt volna a reálbérek tartós csökkenése mellett.

A kormány inkább a másik utat választotta: jelentős és széleskörű gazdaságvédelmi intézkedésekkel támogatta a háztartásokat, a vállalkozásokat, a beruházásokat és a munakerőpiacot.

Az egész világon hasonló konszenzus alakult ki. Valamennyi kormány becsukta a szemét és költekezett. Emiatt az Unió is elnézőbb a hiányszámokkal kapcsolatban - fejtette ki Virovácz Péter.

A támogató fiskális politika és a nagy volumenű gazdaságvédelmi intézkedések hatására a költségvetési hiány hazánkban 9 százalék közelébe ugorhatott tavaly.

A tényleges költségvetési impulzus pedig 6,5-7 százalék körül alakulhatott a GDP arányában. Ehhez jönnek hozzá a jegybanki serkentő intézkedések.

Nem szabad elfelejteni az ING Bank vezető elemzője szerint azt sem, hogy 2022 választási év Magyarországon. Emiatt politikailag nem kivitelezhető semmilyen megszorító intézkedés vagy adóemelés.

Virovácz Péter elmondása alapján erre szerencsére nincs is szükség közgazdasági értelemben sem. Az idei évben már 3,5 százalékkal növekedhet a magyar GDP. A magasabb foglalkoztatottság és a nagyobb fogyasztás eredményeképpen magasabb adóbevételekre tehet szert az állam. A tavalyi évben felmerülő óriási egyszeri kiadásokra ráadásul az idén már nem kerül sor. Ennek eredményeképpen a költségvetési hiány 2021-ben a GDP 6-7 százalék közé mérséklődhet.

A GDP arányos bruttó államadósság 2020 végén 81-82 százalék közelében tetőzhet Virovácz Péter szerint. Innen indulhat el ismét a mutató trendszerű csökkenése.

Reálértelemben 2022 közepére érheti el a magyar gazdaság a válság előtti szintet. Ezt követően a GDP dinamikus növekedése segíti majd az államadósság csökkenését.

Virovácz Péter hozzátette, akkor lenne szükség megszorító intézkedésekre, ha a nemzetközi környezet rákényszerítene minket. Erről viszont távolról sincs szó. A piacok jóval elnézőbbek az adósságpályával kapcsolatban.

Megnyugtató továbbá, hogy a magyar állam tartalékai rendkívül magas szinten állnak. A kincstári egységes számla (kesz) nem más, mint az állam folyószámlája, amit az MNB tart nyilván.

Minél nagyobb összeg van ezen a számlán, annál nagyobb mozgástere van a kormányzatnak, legyen szó beruházások finanszírozásról, nyugdíjak fizetésről vagy bármilyen más kiadásról.

2020 végére hallatlan mértékűre ugrott a kesz számla egyenlege, avagy az állam megtakarítása – fejtette ki Virovácz Péter. Az adóbevételek mellett a kötvénykibocsátásokból származó bevételek is ide kerülnek. A forint és devizakötvény kibocsátások hatására novemberben 3000 milliárd forintra hízott a kincstári egységes számla egyenlege.

A decemberi magasabb havi deficit miatt durván 1500 milliárd forintra süllyedhetett az állam megtakarítása, azonban ez még így is a többszöröse az év végén megszokott értékeknek.

A magasabb állami tartalékoknak köszönhetően 2021-ben nem kell annyi hitelt felvenni a kormánynak, mint amennyit a lejáratok és a hiány indokolna. Emiatt a 6-7 százalék körüli idei költségvetési hiány ellenére is lesz elég mozgástere az államnak.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem valószínű, hogy bármilyen megszorító intézkedésre kerülne sor Magyarországon. A világon sehol sem ez az irányvonal, inkább a széleskörű lazító intézkedéseken van a hangsúly a gazdaságok talpra állítása érdekében.

A költségvetési hiány az idén már mérsékelten csökken Németh várakozásai alapján, amit a GDP és az adóbevételek bővülése egyaránt segít. Ennek tükrében nem lesz szükség megszorításokra.

A GDP arányos bruttó államadósság 2020 végén 80-81 százalék közelében tetőzhetett. A mutató 2021-ben stagnálhat, esetleg enyhén 80 százalék alá süllyedhet – fejtette ki a K&H Bank vezető elemzője.

Pusztán a költségvetési deficit idei enyhe csökkenése és a gazdaság helyreállása önmagában még nem okozná az államadósság csökkenését. A kincstári egységes számlán ugyanakkor óriási tartaléka keletkezett az államnak, mely 2020 végén 2700 milliárd forintra rúgott. Máskor nagyságrendileg 1000 milliárd forint körül szokott állni az állam megtakarítása az év végén.

Ez a plusz 1500 milliárd forintnyi megtakarítás lehetővé teszi a GDP arányos bruttó államadósság néhány százalékpontos csökkenését – világított rá Németh Dávid.

Az idei évben 4 százalékos GDP növekedést prognosztizál a K&H Bank vezető elemzője, amit egy 6,5 százalékos költségvetési hiány kísérhet. A gazdasági helyreállás sebességét nagymértékben befolyásolja a járvány lecsengésének az ideje és az EU-s projektek beindulása.