Orosz-ukrán konfliktus: a tűzzel játszanak
ElemzésekMi áll valójában a legutóbbi ukrán-orosz konfliktus hátterében? A Kercsi-szorosnál a két ország közötti komoly feszültség tétje nem kicsi: hasonlóan csekélynek látszó incidensből robbant már ki világháború. Több mint száz ukrán kereskedőhajó torlódott fel az Azovi-tenger szűkös bejáratát jelentő Kercsi-szorosnál, miután az oroszok mindkét irányba naponta csak néhányat engednek át. November végén még rosszabb volt a helyzet, a szorost átívelő Krími-hídnál mintegy négyszáz hajó vesztegelt. A helyzet elsősorban a két ukrán kereskedelmi kikötőt, Bergyanszkot és Mariupolt viseli meg. A helyi hajótulajdonosok arról számoltak be, hogy a fuvardíjak 20-30 százalékkal emelkedtek az Azovi-tengeren, amióta az orosz fél korlátozza az átkelést.
Moszkva így próbál politikai-gazdasági nyomást gyakorolni Kijevre, miután november 25-én a Kercsi-szorosban az orosz FSZB (amely a KGB utódszervezete, de a Krímnél határvédelmi feladatot is ellát) hajói letartóztatták három ukrán hajó legénységét.Azóta a felek egymást vádolják provokációval. Hogy kinek lehet igaza, s lesznek-e súlyosabb következmények, arról a Trend FM műsorában Anton Bendarzsevszkij, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatója beszélgetett Ackermann Sándorral, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjével. A szakértők mindenekelőtt leszögezték, hogy csak a külvilág számára lehettek meglepőek az események,
az Azovi-tengeri konfliktus ugyanis már hónapok óta érett.Ez abból a helyzetből adódott, hogy 2014 elején oroszbarát fegyveresek vették át az ellenőrzést az urkán fennhatóság alatt lévő Krím-félsziget fölött, amely kikiáltotta függetlenségét, majd csatlakozott az Orosz föderációhoz. Ukrajna és a nemzetközi közösség azóta sem ismeri el Krímet, mint Oroszország részét, Oroszország viszont a sajátjaként tekint a félszigetre.
A Krím-félsziget fontossága abban rejlik, hogy szárazföldi összekötése Ukrajnában található, ugyanakkor mintegy kettéválasztja az ország tengerparti területeit.Ahhoz, hogy ukránok Odesszából Mariupolba jussanak, át kell kelni a Kercsi-szoroson, amely rendkívül keskeny. A hajók szabad mozgását egy 2003-as megállapodás biztosította, eszerint az orosz és az ukrán hajók szabadon mozoghatnak a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren. Amióta azonban a Krím-félsziget orosz kézbe került, ez a szabad áthaladás már nem volt olyan egyértelmű. A szorost átívelő Krími híd tavaszi átadása élezte a helyzetet, hiszen az oroszok attól tartottak, hogy az ukránok valamilyen módon elintézik a hidat, ezért fokozták az ellenőrzést.
Ennek része volt, hogy az ukrán hajóknak engedélyt kellett kérniük az átkeléshez.Szeptember 23-án két ukrán katonai hajó még gond nélkül átjutott a szoroson, miután engedélyt kértek az oroszoktól. November 25-én azonban az Odesszából indult három ukrán hajó – két katonai hajó és egy vontatóhajó – csak értesítette az oroszokat, de nem kért engedélyt. Ezután az orosz határrendészet az útjukat állta, majd üldözőbe vette a hajókat, s végül letartóztatta a legénységet. Az ukránok úgy gondolják, nekik van igazuk, hiszen ők nem ismerik el a Krím-félsziget orosz fennhatóságát, így a 2003-as megállapodás szellemében szabadon mehetnek át a területen, jogosan cselekszenek. Az oroszok viszont arra hivatkoztak, hogy az engedély nélkül betévedő ukrán hajók határsértést követtek el, mert a Kercsi-szoros orosz terület.
Számon kérik tehát Ukrajnán a szabályokat, hiszen ha ezt nem tennék meg, akkor elismernék, hogy jogtalanul foglalták vissza Krímet.Mindkét fél tehát elvi alapon ragaszkodik az álláspontjához, de egyelőre óvatosak, csakúgy, mint a nemzetközi vezetők. Ukrajna is csak hadiállapotot hirdetett, de nem áll háborúban Oroszországgal. Angela Merkel német kancellár pedig úgy nyilatkozott, hogy kiáll Ukrajna területi integritása mellett, de a feleknek kell mielőbb megegyezniük. Európában érthető ez az óvatosság, hiszen hasonló, csekélynek látszó incidensből robbant ki az első világháború.
A politikusi megnyilatkozásokból nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre senki sem akarja ezt a konfliktust magasabb szintre emelni, ezért a szakértők most alaptalannak tartják a konfliktus eszkalálódásától való félelmet.Hogy végül is ki provokált kit, azt jelenleg nem lehet eldönteni, de tény: mind Petro Porosenko ukrán, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök csökkenő népszerűségének jót tehet a háborús fenyegetettség. Különösen Ukrajnával kapcsolatban voltak olyan találgatások, hogy belpolitikai motivációja – a 2019. március 31-re kiírt elnökválasztás elhalasztása – lehetett a konfliktusnak. Az eredeti törekvés ugyanis az volt, hogy 60 napra és az egész országra vezetik be a hadiállapotot, de ezt végül 30 napra és az ország néhány területére korlátozták.
Porosenko azóta megerősítette, hogy március 31-én megtartják az elnökválasztást.A felmérések egyébként 8-11 százalék közé teszik Porosenko népszerűségi indexét, míg Julija Timosenko volt ukrán kormányfőé 17-20 százalék között mozog. Eközben Putyin azt nyilatkozta, hogy ezzel a kijevi kormánynal már nem lehet tárgyalni, mintegy jelezve, hogy nekik is jobb, ha megvárják a március végi ukrán elnökválasztást. Ezután ugyanis elképzelhető, hogy már az új ukrán államfővel tárgyalhatnak a Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna helyzetéről. Ugyanakkor Ukrajna gazdasága szempontjából bevállalós döntés volt a hadiállapot bejelentése, hiszen nem tudhatták, hogy ez a külföldi befektetőkre, a Nemzetközi Valutaalapra (IMF), vagy a hrivnya árfolyamára milyen hatást gyakorol.
Most úgy tűnik, hogy gazdasági szempontból nem lett nagyobb baj, a valuta árfolyama minimálisan esett a hadiállapot bevezetése után.Kérdés azonban, hogyan változik az Azovi-tenger gazdasági szerepe. Az Azovi-tengeren lévő Bergyanszk és Mariupol fontos ukrán nehézipari városok, forgalmuk jelentős része a tengeren keresztül bonyolódik. A Krími híd megépülése erőteljesen érintette az exportjukat: Mariupol tengeri kivitele 27 százalékkal csökkent 2017-ben 2015-höz képest, Bergyánszké pedig 47 százalékkal. Amióta ugyanis átadták a hidat, az oroszok többször is megállítottak az ukrán kereskedelmi hajókat, és ezeket biztonsági ellenőrzés címszóval, napokig, vagy akár egy hétig nem engedték tovább. Ez egyes befektetőknek többmilliós kárt okozhatott. Könnyen alakulhat ki az a benyomás, mintha Moszkva szándékosan akarná megfojtani az Azovi-tengeren lévő ukrán városok gazdaságát. Facsinay Kinga
