Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Összeomolhat Ukrajna áramellátása

Elemzések9 órájaNövekedés.hu

A költségvetés szerint idén Ukrajna a várható külső finanszírozás 38,4 milliárd dollár (2024-ben 41,3 milliárd dollár), ennek zömét segélyekből finanszírozzák. Még több orosz támadás esetén fennáll annak a lehetősége, hogy az ország teljes energiarendszere összeomlik.

Abban az esetben, ha a háború az eddigi intenzitással zajlik 2025-ben is – tehát nem lesznek az eddigieknél nagyobb és súlyosabb támadások és nem is terjed tovább területileg sem – akkor az elemzések nagy része szerint a tavalyi, 2024-es évihez hasonló értékek születhetnek az ukrán gazdaságban.

A tavalyi évre az Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3%-os reál GDP növekedést prognosztizált, ami várhatóan teljesül, ehhez hasonlóan alakulhat a 2025-ös évben is a bruttó hazai termék bővülési üteme - írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalójában Szigethy-Ambrus Nikoletta elemző.

Az ukrán központi költségvetés ennél pesszimistább, ők 2,7%-os gazdasági növekedéssel számolnak idénre, ellenben a független elemzőkkel, akik ennél magasabb, 3,7%-os bővülést várnak.

Az Ukrán Nemzeti Bank is közzétette várakozásait a témában: az ő prognózisuk szerint, ami az eddigiekhez képest a legoptimistább képest festi, 4,3%-kal nőhet a GDP 2025-ben.

A GDP adatokon túl érdemes a többi, makrogazdasági mutatóra is néhány pillantást vetnünk. Az előrejelzések szerint a fogyasztóiár-index 2025-ben átlagosan 10,0% körül alakulhat, ami a 2024-es évi 5,8%-os értékhez képest lényegesen magasabb. Az év végi infláció ennél kisebb, 7,1%-os várakozást jelent, ami a 2024-es év végi 9%-os értéknél kevesebb lenne.

Érthető módon számos tényező befolyásolhatja az infláció alakulását, ahogyan ez 2024-ben is megtörtént, tehát ezek az előrejelzett értékek erős előzetes becsléseknek minősülnek. A költségvetési hiány mértéke 2024-ben 44 milliárd USD körül alakult az ukrán adatok szerint, így az előrejelzések közül a legtöbbnél csökkenést láthatunk az idei évre vonatkozóan.Érdekes a Dragon Capital prognózisa, ők a háború befejeződése esetén 39,2 milliárd USD-re becsülik a költségvetési hiány lehetséges mértékét, míg tűzszünet kialakulása során csökkenne a mutató, akár 24-28 milliárd USD közötti értékre.

A legmagasabb mértékű növekedést a KSE Institute számolta ki, álláspontjuk szerint az idei év során 42,7 milliárd USD-re emelkedhet az ukrán költségvetési hiány összege.

A háború kezdete óta Ukrajna számos módon és formában kapott anyagi támogatást a különböző nemzetközi szervezetektől, országoktól, integrációktól. A támogatások és segélyek mértéke egyre nehezebben megbecsülhető, de az ország gazdasági és társadalmi fenntartásához további szubvenciók szükségesek. Az egyes előrejelzések nagyon hasonló összegben határozták meg a lehetséges további segélyek összegének mértékét 2025-re vonatkozóan, átlagosan 34,8 milliárd USD-ra becsülik a külföldről folyósított segélyek összegét. A bemutatott előrejelzések érvényesülése tehát nagyban függ egyrészt a folyósított segélyektől, amelyek alapot tudnak biztosítani a gazdasági nehézségek megoldásához, valamint attól, hogy a külkereskedelemben a szárazföldi és tengeri exportfolyosók 2025 során végig megfelelően működhetnek majd.

Egy nagyobb támadás, vagy a korábbi áruszállítási útvonalak átrendeződése esetén mindezek a dinamikák is megváltozhatnak majd.

A legnagyobb kockázatok 5 területen jelentkeznek a gazdaságban:

  1. Az erőműveket ért támadások miatt tovább növekszik a villamosenergia-hiány:  a 2024. novemberi támadások miatt az ukrán energiainfrastruktúra további komoly károkat szenvedett el, még több támadás esetén fennáll annak a lehetősége, hogy az ország teljes energiarendszere összeomlik. Ennek következménye a társaságok számára a termelés és kisebb mértékben a szolgáltatások csökkenése lehet. Ezt a kockázatot általában mérséklik a felhalmozott erőműkészletek és az erőművek gyors helyreállítása, de végső soron mindez az energiainfrastruktúra megsemmisítésének vagy károsodásának természetétől és a rakétatámadások intenzitásától függ.
  2. A háború folytatódása, valamint intenzitásának növekedése: a 2025-ös évre készült ukrán költségvetés a védelmi és biztonsági kiadások alapján azt tükrözi, hogy a háború folytatódni fog ebben az évben is. Egyes elemzők és témával foglalkozó közgazdászok azonban egyre több olyan forgatókönyvet állítanak össze, amelyek alapján 2025 második felétől változás állhat be, ezzel együtt csökkentve a biztonsági kockázatokat is.
  3. Emelkedő fogyasztói árak és gyorsuló infláció: a magasabb adók, a megnövekedett költségvetési kiadások, a hrivnya leértékelődése miatt várhatóan 2025 során tovább nőhetnek majd Ukrajnában a fogyasztói átlagárak, valamint az év során tovább gyorsulhat a pénzromlás mértéke is.
  4. Erősödő munkaerőhiány: Az ukrajnai migráció mértéke az elmúlt évek során egyre jobban felerősödött, egyrészt a háború közvetlen, másrészt annak közvetett hatása miatt. Az energiahiány még inkább növeli az elvándorlók számát, hiszen sokszor kiszámíthatatlanná teszi a mindennapokat is az áramkimaradások mértéke. A gazdasági bizonytalanság tovább növeli a költözők számát, továbbá a katonai mobilizáció is hangsúlyos a tényezők között.
  5. Logisztikai kockázatok: Az idei évben az előrejelezések szerint megnövekedhetnek a kikötői infrastruktúrát érintő sztrájkok, valamint a teherforgalom újbóli blokkolása az egyes uniós országokkal közös határon.

Az előrejelzések egyetértenek abban, hogy az idei év valamivel kiszámíthatóbb lehet, mint a háború eddigi két éve volt.

Rendkívül fontosak továbbra is a nyugati pénzügyi segélyek, amelyektől az állami költségvetés minden nem katonai kiadása függ, így például a szociális kiadások és infrastrukturális helyreállítások is. A 2025-ös állami költségvetés előírja, hogy 2025-ben a várható külső finanszírozás 38,4 milliárd dollár (2024-ben 41,3 milliárd dollár), míg az elemzők 34,8 milliárd dollárra számítanak. 

Az államháztartás hiányát főként az EU Ukrajnáért Alapból, a G7-től kapott ERA-hitelből (kb. 50 milliárd dollár), a befagyasztott orosz eszközökből és államkötvényekből származó bevételből fedezik majd.