Öt kihívás, amely az amerikai elnök előtt áll 2023-ban – Kínával kénytelenek lesznek foglalkozni

Ukrajna

A háború kitörése után csak november végéig az Egyesült Államok Kijevnek úgy 50 milliárd dollárnyi támogatást küldött. A Biden-kormányzat láthatóan elkötelezett és idén is szeretné folytatni az ukrán haderő megsegítését. Csakhogy a lakosságnak mindez egyre kevésbé tetszik.

A nyár közepén még az amerikaiaknak csak a 38 százaléka mondta azt, hogy az USA-nak minél előbb ki kéne kényszerítenie a békét. Azóta ezaz arány felment 48 százalékra.

Ha igazak a hírek a közelgő újabb orosz offenzíváról, akkor ez a mutató gyorsan tovább emelkedhet. Már pedig ha a Biden-kormányzat elveszti a többség támogatását ebben a kérdésben, nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Népszerűtlenség

Mivel az időközi választásokon meglepően jól szerepeltek a demokraták és sikerült megtartaniuk a többségüket a Szenátusban, egyelőre a párton belül Joe Biden kihívói elhalkultak. Ám a színfalak mögött továbbra is sokan elégedetlenek a regnáló elnökkel.

A Kongresszus négy demokrata tagja korábban egyenesen azt mondta: szerintük legalább a párttársaik fele, ha dönthetne róla, akkor Biden helyett mást indítana a következő elnökválasztáson. A probléma az, hogy Bident még a támogatói is inkább megtűrik, mint szeretik. A támogatottsága az amerikaiak körében stabilan 50 százalék alatt mozog. Ami a malmára hajthatja a vizet, hogy a republikánusok roppant megosztottá váltak. Trump hiába lett népszerűtlen a pártján belül bejelentette az indulását a 2024-es elnökválasztáson.

A következő bő egy évben komoly versengés indulhat be közte és legfőbb kihívója a floridai kormányzó, Ron DeSantis között. Ez a versengés az ellenzék soraiban pedig jót tehet Bidennek.

Gazdaság

"Röviden: a legrosszabb még hátravan, és sok ember számára 2023 recessziónak fog tűnni" – mondta nemrég az IMF. Biden is utalt rá nemrég, hogy az amerikai gazdaság nehéz napokra számíthat az év elején, bár az elnök így is igyekezett optimista jövőképet felvázolni a választóknak. Amerikában a kormányzó párt megítélését nagyban befolyásolja a gazdaság helyzete. Egy érdemi krízis komolyan romba döntheti a demokraták és vele Biden népszerűségét is. Ezért sok fog múlni a válságkezelésen.

„Harc” Európával

Biden megválasztása idején sokan reménykedtek benne az öreg kontinensen, hogy a Trump kormányzat idején bevezetett gazdasági háború Európával alább fog hagyni. Ám ez nem teljesen így történt. Épp a múlt év végén fogadtak el Amerikában egy olyan gazdaságélénkítő csomagot, amely gyakorlatilag kizár minden európai céget az elektromos járműiparból.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az ehhez hasonló lépések tönkretehetik az európai ipart és szorgalmazta, hogy akár csak az USA, Európa is kezdjen hasonló lépésekbe és inkább a helyi cégeket támogassa az EU-n kívüliek kárára.

Bár Biden arról beszélt, hogy a törvénycsomagjuknak valóban vannak hibái, nem világos, hogy milyen változásokat hajlandó véghezvinni. Ez már a 2023-as év zenéje lesz.

Kína

Hszi Csin-ping elnök megesküdött, hogy egyesíteni fogja Kínát a külön utakon járó Tajvannal. A helyzet annyira feszült, hogy az Egyesült Államokban a haditengerészeti műveletek vezetője azt mondta: Peking akár már 2024 előtt megtámadhatja a szigetet.

Bár a legtöbb szakértő ezt valószínűtlennek tartja.

Mindenesetre épp azért, hogy Kína és az USA kapcsolatát némileg javítsa Antony J. Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a tervek szerint az év elején Kínába fog látogatni.

A Biden-kormányzat egy sajátos egyensúlyt próbál fenntartani a Kína-politikájával. Egyik oldalról igyekeznek Kínát sakkban tartani, részben gazdasági szankciókkal. A kínai technológiai ipar fejlődését például exportkorlátozásokkal próbálják akadályozni. A másik oldalról igyekeznek fenntartani bizonyos gazdasági együttműködést, ami mellett a kommunikációs csatornákat is nyitva tartják. Nagy kérdés, hogy ezaz egyensúlyozás miként fog menni nekik 2023-ban.