Pár hét alatt egymilliónál is több kacsát, pulykát, libát és tyúkot irtottak ki a madárinfluenza miatt
ElemzésekMár több mint egymillió szárnyast kellett leölni az idén ősszel kirobbant madárinfluenza-járványban, és a vírus – főként a vadmadarak vonulásai miatt – időről időre újabb kitörésekkel fenyeget. Bár a hatóságok és a szakmai szervezetek szigorították a járványvédelmi és kártalanítási előírásokat, az agresszív kórokozó így is bejut az állattartó telepekre, és milliárdos gazdasági károkat okoz a hazai baromfiszektorban.
Átlépte az egymilliót a közelmúltban azon háziszárnyasok száma, amelyeket ártalmatlantani kellett az ősz végén kirobbant újabb hazai madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint kacsából körülbelül 880 ezer, pulykából 100 ezer, libából 28 ezer, házityúkból 8 ezer darabot kellett eddig leölni a kórokozó felbukkanása miatt.
A Nébih laboratóriuma először november 16-án azonosította a vírus magaspatogenitású, H5N1-es változatát, amely a baromfitermelésben rendkívül agresszív típusnak számít, de humánmegbetegedéseket nem okoz.
Azóta csaknem hatvan állattartó telepen ártalmatlanították az állatokat, illetve jelöltek ki védő- és megfigyelési körzeteket a környezetükben. A kitörések elsősorban Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyét érintettek, de Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben is születtek hatósági intézkedések.
A betegség terjedése szempontjából a legnagyobb gondot az okozza, hogy a vadmadarak téli és tavaszi vándorlási útvonala az egész országon áthalad, az itt található sok vizes élőhely pedig jó pihenőhelyeket nyújt a számukra.
Ezért nem véletlen, hogy a Nébih laboratóriuma idén ősszel - Baranya, Vas, Hajdú-Bihar és Pest megyében - öt pozitív vadmadáresetet is megerősített, és madárinfluenza miatt fel kellett számolni például a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát is.
A felfedezett és bejelentett elhullások is bizonyítják, hogy a betegség a vadon élő madarakban mindenhol jelen van, ezért az elpusztult szárnyasok száma jóval nagyobb lehet a hivatalosan is észlelt eseteknél.
A haszonállattartásban tovább növeli a kockázatokat, hogy a kórokozó rendkívül fertőző, és a madarak minden testváladékával terjed, sőt a baromfitelepekre akár a nem megfelelően fertőtlenített szállítójárművekkel, az emberek ruházatával és lábbelijével is behurcolható.
Ezért születtek az utóbbi időszakban olyan hatósági intézkedések, amelyek szerint a megelőzés érdekében a szárnyasokat zártan kell tartani, illetve szigorúan eleget kell tenni a további járványvédelmi előírásoknak is.
Ezek közül a legfontosabb, hogy az állatokat a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni.
A takarmányt és az almot szintén zárt, fedett helyen kell tartani és a tárolásnál biztosítani kell, hogy azokhoz idegen fajú állat ne férhessen hozzá.Az agrártárca a telepek járványvédelmi készültségét azzal is igyekezett javítani, hogy módosította a madárinfluenza miatti állami kártérítések szabályait Az érintett gazdálkodók az állatok kötelező leölése miatt kompenzációt kaphatnak, de az idén nyártól a korábbi száz százalék helyett a kifizethető összeg a megállapított forgalmi érték 60 százalékáról indul.
Az állattartók a kártalanítás mértékét úgy növelhetik, ha egy „menüsor” alapján plusz százalékpontokat szereznek.
A legtöbb bónuszt pedig úgy kaphatják meg, ha bekapcsolódnak egy Nébih által elismert járványvédelmi telepauditáló rendszerbe, és itt „kiválóan megfelelt” minősítést szereznek.
Ezzel 25 plusz 5, vagyis együttesen 30 százalékkal toldhatják meg az alapkártalanítási összeget, és további kritériumok teljesítésével – például állatbetegségekre vonatkozó biztosítással vagy állatnyilvántartási rendszer működtetésével – elérhetik a becsült forgalmi érték száz százalékát is, de a kártalanítás ennél nagyobb már nem lehet.
A baromfiszektorban a piaci szereplőket képviselő Baromfi Termék Tanács (BTT) működtet egy önkéntes telepauditációs rendszert, amelybe a gazdálkodók eddig 900 tartáshelyet jelentettek be a körülbelül 2400-ra tehető hazai baromfitelep közül.
Szakértői felmérések szerint itt legalább 50 százalékos arányt kellene rövid távon elérni, mert ez jelentené azt, hogy valamennyi nagy baromfitermelő részévé válik a rendszernek.
A fennmaradó kisebb gazdálkodók jelentős része főként nem saját kockázatra tart szányasokat, hanem – különböző integrációk tagjaként – bértermeléssel, bérhizlalással foglalkozik, így elképzelhető, hogy számukra a csatlakozáshoz más megoldásokat kell majd találni.
A megelőző járványvédelmi intézkedések révén a baromfiágazat felkészültsége az utóbbi időszakban javult, de az őszi madárinfluenzás kitörések is azt mutatják, hogy továbbra is megvannak a lyukak a védekezésben. A vírus időről-időre teljesen zártan működő telepeken is megjelenik, ami azt a meggyőződést erősíti, hogy a baromfiistállókba a dolgozók ruházatán, illetve a takarmányokkal és közlekedési eszközökkel is bejut. Ezért ma a megelőz intézkedések ellenére is az valószínűsíthető, hogy a madárinfluenza a hazai baromfitermelő gazdaságokban még hosszú ideig különösen nagy veszélyt jelentő állatbetegség marad.
A gazdasági kockázatokat jól érzékelteti, hogy a 2020-as madárinfluenza-járvány miatt csaknem 14 milliárd forint állami kártérítést kellett kifizetni a baromfitartóknak.
Eddig a tavalyi volt a legnagyobb járványkitörés, amikor több mint 5 millió állatot kellett leölni, de a károk 2021-ben is több milliárd forintra rúghatnak.
Idén tavasszal is volt egy kisebb járvány, amely nyomán mintegy 1,4 milliárd forintos kártalanításra volt szükség, a jelenleg is zajló megbetegedések és leölések kártalanítási összegeit pedig mostanában, illetve a későbbiekben állapítják meg.
További veszteségeket okozhatnak a közvetett gazdasági károk, amelyek az egyes országok kereskedelemkorlátozó intézkedései miatt keletkezhetnek. Az Európai Unió tagországaiba csak a korlátozások alá eső területekről származó állatok termékeinél lép életbe kiszállítási tilalom, de a megfigyelési körzetekben előállított áruk EU-n belüli mozgatását a magyar hatóság engedélyezheti, ha ehhez az adott tagállamok illetékes hatóságai is hozzájárulnak.
Az úgynevezett harmadik országok közül a mostani járvány kapcsán Ukrajna a korlátozás alatt álló területekről, Hongkong, Japán, az Oroszországi Föderáció, Szingapúr és Vietnám a korlátozással érintett megyék teljes terültéről rendelt el eddig kereskedelmi tilalmat. Dél- Korea, az Egyesült Arab Emírségek, a Fülöp-szigetek, Kína, Izrael, Kuvait, Marokkó, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán és Tajvan pedig Magyarország teljes területéről megtiltotta a baromfihús és egyéb termékek beszállítását.
