Pogátsa Zoltán: Tömeges a szorongás a megélhetési problémák miatt

• Magyarországon a vagyonkoncentráció és az egykulcsos adórendszer miatt a szupergazdagok exponenciálisan gyarapodnak, miközben a középréteg lecsúszik, az állami segítség nélkül nincs társadalmi mobilitás.
• A közösség támogatásának hiánya miatt tömeges a szorongás a megélhetés egyéni felelőssége miatt.
• Pogátsa Zoltán és Horváth Zsolt rávilágítottak, hogy a felső réteg a környezetszennyezésből aránytalanul nagy, míg a közterhek viseléséből (oktatás, egészségügy) túl kicsi részt vállal, a szupergazdagok tudatosan mossák össze magukat a felső-középosztállyal.
• A vagyonadó bevezetése gazdaságilag és társadalmilag is indokolt, mert a szupergazdagoktól beszedett adókból a leszakadó rétegek felzárkózása is kapna pluszforrást.

A középréteg lecsúszott Magyarországon, miközben a leggazdagabb egy százalék vagyona nálunk nőtt a legnagyobb arányban a régióban: szükség van a vagyonadóra, a társadalmi és környezetgazdasági szempontok mellett közgazdaságilag is indokolt – mondta Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Levegő Munkacsoport vagyonadóról szóló szakmai fórumán. A beszélgetést Dombi Mihály, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnökségi tagja moderálta.

Nagyok a vagyoni különbségek a társadalomban, a felső rétegek sokkal kevésbé veszi ki a részét a környezetvédelemből, oktatásból, egészségvédelemből, miközben a környezetszennyezésben nagyobb a lábnyomuk, például egyhetes jachtkirándulás annyi környezetszennyezéssel járt, mint amit egy autó teljes élettartama alatt kibocsát – hangsúlyozta Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa, közgazdász.Közel 400 ezer háztartásnak ma a cserépkályha is megváltás lenne, de nincs rá lehetőségük, az élettartamnál is nagy a leszakadása a szegény rétegeknek. Nálunk akár 15 év lehet a legalsó és a legfelső jövedelmi kategóriában a várható élettartamban – hangsúlyozta Horváth.

Az állam kiegyenlítő szerepével kapcsolatban példaként említette, hogy az Otthon Start Program 60 százaléka a gazdagabbakhoz jutott, és az egykulcsos adórendszer is a legnagyobb jövedelműeknek kedvez

Másik példa, hogy jövőre 1165 milliárd megy rezsicsökkentésre, a keretből a nagy házzal, medencével rendelkezők is részesülnek.

A vagyonadót vissza kell osztani a lakosságnak, csökkenteni kellene a leszakadást – tette hozzá, párhzamot vonva a gépkocsihasználat által okozott környezeti károkkal, melyeknek csak a harmadát fizetik a használók, miközben Nyugat-Európában ennek sokkal nagyobb hányadát kell fizetni.

Nobel-díjas közgazdászokat (Daron Acemoglu és James A. Robinson) idézve Pogátsa Zoltán rámutatott, hogy az úgynevezett inkluzív társadalmakban van lehetőség a társadalmi felzárkózásra. Ennek ellentéte az extraktív modell, amelyben az elit nem juttat eleget a társadalmi mobilitásra, sajnos ide tartozik Magyarország is.Egy szűk elit exponenciális gyorsasággal gazdagodott, a szupergazdagok hozzájárulása hiányzik a társadalmi mobilitáshoz – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve: a felzárkózó országoknak át kell állniuk az inkluzív modellre, sokat áldozva az oktatásra, egészségügyi ellátásba és a közösségi közlekedésre.

Magyarország nem szegény, nemzetközi összehasonlításban gazdagnak számít – döntés kérdése tehát, mit adóztat meg és mire költ az állam.

A top száz vagyona exponenciálisan a sokszorosára nőtt, miközben a teljes nettó vagyon megháromszorozódott 2015 óta, a hazai megtakarítások hiperkoncentráltak, a felső 3-4 százalék miatt nőtt a magyarok pénzügyi vagyona.

Ennek következtében beragadt a társadalmi mobilitás, a szegény rétegek sem megtakarítása, sem tudása sincs a saját felzárkózásának finanszírozására, ha az állam nem segít a felzárkózásban, akkor nem tudnak kitörni. Az határozza meg a sorsukat, hogy hol dobta le őket a gólya

– mondta Pogátsa Zoltán.

Hozzáfűzte: a vállalati adók terén Magyarországon a terhelés az OECD-hez képest csak feleakkora, mert alacsony a társasági adó, ingatlanjellegű adóknál pedig két és félszeres a lemaradásunk.Aránytévesztésnek nevezte, hogy néhány milliárd forinton vitatkozunk tanárok béremelésénél, miközben több ezer milliárd forint vagyon adózatlanul maradGabriel Zucman A milliárdosok nem fizetnek jövedelemadót, ennek véget fogunk vetni című, nemrég Magyarországon is megjelent könyv kapcsán kiemelte: a legszegényebbek több adót fizetnek, mint a szupergazdagok Franciaországban mert megkerülik az adózást.

Miért van csak kevés országban vagyonadó?

Egyelőre nem tudni, hogyan kell kiszámítani az adóalapot Magyarországon, ennek a módszertana még nem ismert: a cégrészesedés, ékszerek, festmények stb. felértékelése kifejezetten nehéz, a cégvezetők vagyonadóval kapcsolatos adminisztrációs terhe magas.

Pogátsa Zoltán szerint az adminisztráció költsége sokkal kisebb, mint az adóbevétel maga, és nagyon nehéz külföldre vinni a céget, mert Magyarországon nagyon alacsony a társasági adókulcs, és az exitadót is beépítették a vagyonkimentés ellenszeréül. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború után volt vagyonadó, és az USÁ-ban 92 százalék volt a legmagasabb adókulcs, aztán később ezek eltűntek.

nálunk nem látható, ki ilyen vagyonnal rendelkezik, pont ezért nehéz a gazdagok toplistáját is összeállítani.

A Horn-kormány óta nem lehetett bevezetni a vagyonadót, mindig ugyanazokra az ellenérvekre hivatkozva kerülték ki a kérdést.

Ha a vállalatokat adóztatják meg, akkor az a kifogás, hogy átterhelik a fogyasztókra a pluszkiadást. Ha a vagyont adóztatják meg, akkor ellenérv, hogy kimentik a vagyont, és nem lesz érdemes vállalkozni. Kevesen hisznek ma már abban, hogy az érdemek és a teljesítmény alapján lehet sok pénzt keresni, ettől jelenleg nagyon messze állunk. Ha beszedik ezeket az adókat, akkor extrabevételhez juthat például az oktatás, az egészségügy vagy a vízgazdálkodás, ami további hozadékot, előnyt jelent a gazdaságnak.

Régóta nyomasztják az embereket azzal, hogy ha nem vagy sikeres, ennek egyetlen oka, hogy nem vagy elég jó, így tömeges a szorongás a megélhetési problémák miatt. Senki nem említi, hogy sokan rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak kitörni a társadalmi közegéből, és kevesen látják, hogy a közösségnek mekkora a felelőssége az iskolák, a tömegközlekedés, stb. finanszírozásával

- fogalmazott a Sopron Egyetem tanára.

A magyar társadalommal elhitették, hogy csak nem számít, ki mit kap a közösségtől, minden felelősséget rátoltak az egyénre, aki önerejéből nem képes a társadalmi mobilizációra – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg. https://www.youtube.com/watch?v=tiP_hlPtuqE