Pörgetik az építőipart a családtámogatások, de hogy bírják a mesterek?

CSOK, Falusi CSOK, Babaváró – az elmúlt években jelentősen megnőtt a családok otthonteremtését célzó támogatások köre, ehhez jött hozzá idén az Otthonfelújítási támogatás. Körbekérdeztünk, mennyire érzik meg az építőiparban dolgozó szakemberek, hogy megnőtt a családok mozgástere az ingatlanvásárlás, építkezés és felújítás terén, és hogy mire érdemes felkészülni azoknak, akik az Otthonfelújítási támogatást kihasználva hívnának szakit valamilyen munkához.

- Márciusig be vagyok telítve munkával, pedig nem is hirdetem magam – mondja lapunknak Kovács István villanyszerelő. Szerinte egyértelműen érezhető a CSOK hatása, 2015-ös bevezetése óta megduplázódott a munkája, de beszélt olyan burkolóval is, akinek már a következő három hónapra betelt a naptára. István úgy látja, a szakemberek körében leginkább a víz és villanyszerelőkből, illetve burkolókból van égető hiány.

Ezt támasztja alá a Fix24 országos felmérése is, a szakemberkereső portál 2019-es körképe szerint csupán minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát, harminc százalékukra kellene egy hónapot várni, tizenhárom százalékuk esetében pedig ennél is többet, akár fél évet is.

Először mosolyogtak rajta, de bevált

Simon József hidegburkoló azt mondja, a 2008-as válság miatt sokáig pangott az építőipar, ha bement egy barkácsüzletbe, elvétve találkozott csak kollégákkal, pedig ha megy a munka, mindig nyüzsögnek ott a szakik. Mostanra viszont nagyot fordult a világ, és bár először megmosolyogták, amikor a kormány bejelentette a Családok Otthonteremtési Kedvezményét, az ötlet végül működőképesnek bizonyult, és felpörgette az építkezéseket.

- Idén is sok a munka, van már fél év múlva esedékes is. Persze az ilyen hosszú távra tervezésben is van kockázat, előfordult már, hogy azért nem tudtam egy járólapozást elkezdeni, mert az építtető nem talált kőművest, ezért csúszott minden a következő évre.

A szakemberhiány már érezteti a hatását – mutat rá Simon József, ugyanakkor kérdésünkre hozzáteszi, nem tart attól, hogy a fiatalok ódzkodása a kétkezi munkától tovább növelné a szakképzett munkaerő hiányát. Személyes tapasztalata az, hogy szép számmal vannak az építkezéseken húsz-huszonöt évesek. Olyanok is jönnek, akiknek még a végzettségük sincs meg hozzá, de szeretnének belevágni, és előbb- utóbb a szakmát is kitanulják.  

Az utánpótlásról éppen a napokban adott ki közleményt a Pénzügyminisztérium, amelyben azt írják, az elmúlt években több intézkedés is született a munkaerőhiány kezelésére és a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére.

A szakképző iskolákban kiemelt létszámban képeznek kőművest és hidegburkolót, festőt, díszítőt, mázoló tapétázót, ácsot, valamint magasépítő technikust.

Rátesz egy lapáttal az otthonfelújítási támogatás

Gulyás József melegburkoló szerint a felújítási támogatások hatása most még nem érződik annyira, de arra számít, hogy hamarosan felpörög.

 - Ha valaki igényelte, és sikerrel járt, elmeséli az ismerőseinek, hogy működik a dolog, és hamarosan sorban állnak majd a jelentkezők – vélekedik a szakember, aki arra számít, hogy nagyon kemény lesz a következő két év, és ez valószínűleg a munkadíjak emelkedésén is meglátszik majd. Attól azonban éppen az állami támogatás miatt nem tart, hogy a drágulás visszatartaná a megrendelőket. Viszont minden érdeklődőt arra buzdít, nézzenek körül minél előbb, találjanak szakembert a tervezett munkálatokhoz, mert ez már most sem megy egyik pillanatról a másikra, a hidegburkolók, festők esetében nem ritka az egy éves várólista, ha pedig jön a tavasz, és berobban a kereslet, akkor ez más szakmák esetében sem lesz másképp.

Pedig mestert eddig sem volt könnyű találni. A KSH adatai szerint a hazai hiányszakmák listáját már évek óta a szakmunkások vezetik, Cofidis Hitel Monitor 2018-as országos reprezentatív kutatásának adataiból pedig az derült ki, hogy a magyarok számos szakma esetében is nehéznek tartják a megfelelő szakemberek megtalálását.

A megkérdezettek nyolcvankét százaléka gondolta úgy, hogy problémás villanyszerelőt találni, míg nyolcvan százalékuk mondta azt, hogy nehezen talál  festő-mázolót.

A drágulásnak is van előnye

Részben a szakemberhiány is az oka annak, hogy az elmúlt két évben jelentős áremelkedés volt tapasztalható az építőiparban, országos átlagban nagyjából tízezer forinttal drágult egy négyzetméter felépítése.

És bár nem tartozik a kellemes pillanatok közé, amikor az elvégzett munka után a mester benyújtja a számlát, nem árt azt is figyelembe venni, hogy a CSOK-hatás miatt felpörgött építőiparban pozitív folyamatok is elindultak. Például a már idézett Fix24-kutatásból az is kiderült, hogy negyvenhárom százalékra nőtt azoknak a szakembereknek az aránya, akik úgy látják, itthon is tisztességesen meg lehet élni, és már „csak” ötvenhét százalékuk gondolta azt, hogy külföldön jobban megéri dolgozni. Ezzel együtt a válaszadók negyvenkét százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt öt évben nőtt Magyarországon a kétkezi munka megbecsültsége, velük szemben csak harminchét százalék állította azt, hogy inkább csökkent.

Ami még fontosabb, a mesterek hatvan százaléka tapasztalt fellendülést a szakmájában a felmérést megelőző két évben, és többségük a jövőre is bizakodva tekint, ötvenhét százalékuk számít további fejlődésre.