Rég nem látott kockázatok – mi veszélyezteti a hazai gazdasági kilábalást?

Koronavírus

A koronavírus-járvány lefolyása jelenti napjainkban toronymagasan a legnagyobb kockázatot a gazdaságra, illetve a pénz- és tőkepiacokra nézve. A járvány intenzitásától függ ugyanis, hogy meddig maradnak életben a szigorú korlátozó intézkedések, melyek rendkívül súlyos gazdasági károkat okoznak.

A járvány lecsengését a vakcina tömeggyártása számottevően felgyorsíthatja. Jelenleg azonban nem tudni, hogy milyen időtávon sikerül elegendő embert beoltani ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, azaz a társadalom védettsége a koronavírus ellen. Az optimista forgatókönyvek szerint erre nyár elejéig kerülhet sor.

Nem tudni emellett azt sem, hogy mennyire lesz nyitott a társadalom az oltásra, illetve hogy vannak-e komolyabb mellékhatásai a vakcinának, melyek növelhetik a társadalmi elutasítottságát.

Nem látni egyelőre, hogy a nyájimmunitás kialakulása előtt lesz-e harmadik hulláma a járványnak vagy kialakulnak-e a vírusnak újabb mutációi.

Kereskedelmi banki visszajelzések alapján a járvány által leginkább sújtott ágazatokban működő cégek megtakarítása, likvid pénzállománya néhány hónapos működésre elegendő. Nem mindegy tehát, hogy mikor tér vissza az élet a normális kerékvágásba, hiszen, ha több vállalkozás megy csődbe akkor elnyújtottabb lesz a munkaerőpiac helyreállása.

Adóssághegyek

Európa-szerte óriási méreteket öltött tavaly a költségvetési hiány, ami a gazdasági teljesítmény drasztikus visszaesésével párosult. A végeredmény a GDP arányos bruttó államadósság jelentős megugrása.

Egy elhúzódó járványhelyzet esetén tovább emelkedhetnek a már jelenleg is kritikus szinteken mozgó adósságmutatók.

GDP arányos bruttó államadósság alakulása az Európai Unióban, százalék

Görögországban és a jóval nagyobb gazdasággal rendelkező Olaszországban drámai a helyzet, de Portugáliában és Spanyolországban is kezd extrém szintekre kerülni az eladósodottság.

Kulcsfontosságú lesz, hogy mekkora többlet GDP növekedést eredményeznek a fiskális lazító lépések, azaz 1 felé tud-e emelkedni az effektív fiskális multiplikátor. E tekintetben sajnos kedvezőtlenek a történelmi tapasztalatok.

A befektetők egyre jobban elkezdhetnek szelektálni a sérülékenyebb, gyengébb fundamentumokkal rendelkező országok között, melyek finanszírozása íly módon megnehezülhet, tovább súlyosbítva a helyzetet. Egy ilyen forgatókönyv ráadásul komoly eladói hullámot válthatna ki az európai piacokon.

Az Európai Központi Bank sem vásárolhat örökké ekkora mennyiségben kötvényeket, hiszen ezt hosszú távon a jegybank szabályzata, avagy az eurózóna tagországok tőkekulcsai nem teszik lehetővé. A periférikus országok esetében a bizalom egyik kulcsindikátora az olasz és spanyol 10 éves kötvényhozamok alakulása.

Magyarország külső sérülékenysége az elmúlt 10 évben nagymértékben javult, így hazánk finanszírozása a koronavírus-válság ellenére is stabil lábakon áll, amit a történelmi mélypontokon navigáló kötvénypiaci hozamok is megerősítenek.

Ennek köszönhetően Magyarország jelenleg védettebb a befektetői hangulatingadozásokkal szemben, bár teljesen nem tudjuk függetleníteni magunkat a nemzetközi folyamatoktól.

Mi lesz a hitelmoratórium lejárta után?

A járvány lefolyása érdemben befolyásolhatja a sérülékeny ágazatokban működő vállalkozások és munkavállalók jövedelmezőségét, így a nem-teljesítő hitelállomány jövőbeni alakulását is. Egyelőre nem látni tisztán, hogy mekkorák lesznek valójában a bankszektor hitelezési veszteségei, mekkora többlet céltartalékot kell képezni miután június végén lejár a meghosszabbított hiteltörlesztési moratórium.

Megnyugtató ugyanakkor, hogy a hazai bankrendszer stabil, tőkemegfelelése magas: a szektorszintű CET 1 mutató 15,5 százalékon állt 2020 harmadik negyedévében. A jegybanki programoknak köszönhetően a bankok likviditási helyzete is megfelelő.

A koronavírus megjelenése előtt a nem teljesítő lakossági és vállalati hitelállomány egyaránt történelmi mélységben volt. Emiatt nem okozna rendszerszintű sokkot a késedelmes hitelek és a kockázati költségek átmeneti megugrása. Az OTP bankrészvények árfolyamának emelkedése is bizakodásra ad okot.

Külső környezet

A külső környezet normalizálódása alapjaiban befolyásolhatja az exportvezérelt magyar gazdaság kilábalását. Az előremutató feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek jelenleg Európa-szerte bővülést jeleznek. A hazai export-megrendelés állomány szintén növekedést vetít előre. A feldolgozóipar kilátásai tehát viszonylag kedvezőek.

Turizmus

A nemzetközi turizmus csupán 2021 harmadik negyedévétől kezdhet érezhetően normalizálódni. A 2019-es szinten kedvező esetben 2022-ben, kedvezőtlen esetben 2023-ban érhetjük utol.

A külföldi vendégek visszatérésének időpontja nagymértékben befolyásolja a gazdaság 6-7 százalékát kitevő turisztikai szektornak és a kapcsolódó ágazatoknak a teljesítményét.

Infláció

A gazdaság vártnál gyorsabb újraindulása és a nyersanyagárak, különösképpen az olajárak gyors megemelkedése kedvezőtlen esetben az infláció megugrását eredményezhetik. Ez pedig arra kényszeríthetné a Magyar Nemzeti Bankot, hogy kamatot emeljen.

A szigorúbb monetáris politika a hitelkamatok megemelkedését eredményezné, ami fékezné a növekedést.

Külső infláció

Amennyiben az eurózónában vagy az Egyesült Államokban megnőne az inflációs nyomás, abban az esetben az Európai Központi Bank, illetve a Fed kamatemelésre kényszerülhetne.

Az inflációs mutatók vártnál nagyobb megugrására mellesleg az Egyesült Államokban nagyobb az esély, miután a forgalomban lévő (M2) pénzmennyiség az idén több mint 20 százalékkal bővült a tengerentúlon.

A nemzetközileg meghatározó jegybankok esetleges szigorító lépései nyomás alá helyezhetnék a közép-kelet-európai régiós devizákat, így a forintot is a haza pénzpolitika változatlansága mellett.

Részvénypiacok

A nemzetközi részvénypiacok történelmi csúcsok közelébe emelkedtek, miközben a reálgazdaság teljesítménye a mélyben van a koronavírus miatt. Az egyre extrémebb optimizmus közepette a befektetők készpénzállománya mélypontra süllyedt. A piaci szereplők döntő többsége már bevásárolt, kevés a potenciális új vevő. A részvények árazottsága meglehetősen drága (P/E vagy EV/EBITDA alapon), de csúcson vannak a piaci kapitalizáció/GDP mutatók is.

Emiatt sérülékenyebbek lehetnek a piacok egy-egy esetleges rossz hírre. A nemzetközi kockázati étvágy esetleges bezuhanása nem hagyná érintetlenül a hazai részvényeket, kötvényeket és a forintot sem.

Az amerikai részvénypiacok szempontjából döntő fontosságú lesz, hogy megszerzik-e a demokrata politikusok a szenátusban a többséget a január eleji választáson. Ha igen, akkor a Biden adminisztráció gyakorlatilag akadály nélkül megvalósíthatja a gazdasági programját, melynek egy kritikus eleme a társasági adókulcs visszaemelése. Utóbbi erodálná a vállalati és a bankszektor adózás utáni eredményét, így joggal félnek a befektetők a georgiai választás kimenetétől. Az Egyesült Államokból kiinduló részvénypiaci eladó hullám hatásait világszerte érezni lehetne.

Kína

Kínában tavaly a vállalati, a lakossági és az államadósság együttes értéke a kínai GDP 303 százalékára emelkedett a Reuters összesítése alapján.

A kereskedelmi feszültségek, a koronavírus-járvány és a kínai gazdaság strukturális átalakulása jelentős nyomás alá helyezheti a világgazdaság motorját képező kínai gazdaságot. Kína nagyobb mértékű lassulása rossz hír lenne Németország és az egész EU számára is.