Rengeteg a napelemes háztartás, már komoly társadalmi hatása is kialakult
ElemzésekA modern, megújuló energia források növekvő használata, a háztartási méretű kis erőművek megjelenése a nagy energia rendszerek decentralizálóját eredményezi. A korábban passzív fogyasztók aktív energia polgárokká válva valósítják meg a részvételen alapuló energiaátmenetet - derül ki Szép Tekla, a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányából.
A tanulmány, a részvételen alapuló energiaátmenet (amikor a lakossági és a kisebb méretű naperőművek aktív szerepet vállalnak az energiaellátásban, nem csupán fogyasztóként, hanem termelőként is.) folyamatát vizsgálja az energiademokrácia, az energiaigazságosság, az energiapolgárság szempontjából a Prizma módszer* segítségével - olvasható Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docensének elemzésében.
Szisztematikus irodalom feldolgozása alapján mutatja be a napelemes rendszerek előnyeit hátrányait a háztartási és ipari méretű projektekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket.
Az energiapolitikát még mindig a technokrata megközelítés jellemzi a rendszerirányítói, technológiai megfontolások elsőbbséget élveznek. Ez azonban változóban van, a részvételen alapuló energiaátmenetben a társadalmi-politikai kérdések válnak meghatározóvá. Az energiaátmenet középpontjában a megújuló energia források állnak, amelyek használata a fosszilisekhez képest sokkal inkább tekinthető méltányosnak és igazságosnak.
Mind az energiarendszerek mind az energia politika decentralizációja figyelhető meg, hiszen az energiaátmenet globálisan egyenlő a tiszta energia termeléssel és felhasználással, de a megvalósítás már helyi szinten történik. Ebben a folyamatban az energiafogyasztók végső soron energiapolgárokká, a változások motorjává válnak. Hosszabb távon energiaközösségekbe rendeződhetnek, ami széleskörű társadalmi részvétellé alakul. (Már Magyarországon is százezrekben mérhető a napelemes háztartások száma) Így már képessé válhatnak az energiapolitikai befolyásolására. A napelem tulajdonsok passzív fogyasztóból aktív termelővé válnak, nő az energia műveltségük. Érdeklődővé és érdekeltté válnak az energia politika kérdése iránt, jogaik és kötelezettségeik egyaránt vannak.Amint ez megtörténik megszületik az energiapolgárság, ahol már nem egyénekről beszélünk a továbbiakban.
A kezdeményezések egymást erősítik, a társadalmi mozgalommá növik ki magukat. Többé már nem lehet csak tisztán technokrata döntéseket hozni. Az igény és a nyomás egyszerre jelentkezik az energiapolgárok részéről az energiapolitikai döntéshozatalban való aktív részvételre. Amikor az energiapolgárok aktív szerepvállalása intézményesül, kialakul a részvételük támogatása, akkor megszületik az energiademokrácia. Megerősödik és kibővül az energiapolgárság és lehetőséget ad a jobb kormányzásra, a demokrácia erősítésére.
A tanulmány áttekintette a részvételen alapuló energia átmenet elméleti kereteit, bemutatta az energiademokráciát az energia igazságosság és az energia polgárságot kitérve az ezek közötti lehetséges kapcsolatrendszerre. A kezdeti kérdés:
Hogyan járulnak hozzá a napelemes rendszerek részvételen alapuló energiát átmenethez?
megválaszolásához 59 tanulmány tekintett át a szerzől. A feldolgozott szakirodalom és az esettanulmányok alapján kijelenthető, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiai megoldások közül kiemelkednek a napelemes rendszerek, mint a részvételen alapuló energia átmenet hatékony eszközei. Természetesen a végső kép ennél árnyaltabb. Mindenképpen meghatározó a napelemes rendszer mérete.
Az ipari méretű megújuló energia forrásokra épített projektek sokkal inkább mutatnak rokon vonásokat a hagyományos fosszilis beruházásokkal. A tulajdoni koncentráció, az erő, a hatalom és a döntéshozatal tekintetében inkább a vállalatok, mint a helyi közösségek érdekeit szolgálják. A háztartási méretű, illetve kisebb méretű naperőművek ugyanakkor valóban képesek hozzájárulni az energiapolgárság és az energiademokrácia létrejöttéhez, erősítik az energiafüggetlenséget, a közösségi energiatermelést és gazdasági előnyökkel járnak.A hatalmas méretű megaprojektek esetében sem a technológia társadalmi elutasításról van szó, sokkal inkább a kapcsolódó társadalmi igazságtalanságról. A demokratikus berendezkedésű országok sokkal eredményesebbek a részvételen alapuló energiaátmenet megvalósításában, mint az autoriter rendszerek.
A tanulmány semmiképp nem jelenti a kutatási végét, hiszen számos további kérdést vet fel, például a környezeti hatásokkal és az okos eszközök használatával kapcsolatban. Leszögezi, hogy a további vizsgálódás mindenki érdeke, hiszen az energiaátmenet megvalósítása közös ügyünk.
*A Prizma kutatási módszer egy komplex, többlépcsős kvalitatív és kvantitatív elemzést ötvöző megközelítés, amely a fogyasztói attitűdök, motivációk és viselkedési mintázatok mélyreható feltárására szolgál.
