Sok országban a világháború óta nem volt ilyen visszaesés a várható élettartamban

Egy előzetes kutatási jelentés szerint a koronavírus-járvány 2020-ban számos országban megállította a várható élettartam növekedését és az időskori halálozás csökkenését. A születéskor várható élettartam a 20. és 21. században a legtöbb országban általában szinte folyamatosan növekedett a pandémia előtt. Az elmúlt évtizedekben és a jóléti társadalmakban ez főként a 65 év felettiek életesélyeinek javulásának köszönhető.

Most viszont a koronavírus-járvány – még mindig – döntően ezt a korosztályt érinti leginkább, döntően a 60 év feletti megnövekedett halálozásnak tulajdonítható a várható élettartam növekedésének megtorpanása, sőt, csökkenése számos országban.

Magyarországon is romlott a helyzet

A születéskor várható élettartam – a népesség egészségi állapotának széles körben használt mutatója – 2019-ről 2020-ra a vizsgált 26 országból 24-ben csökkent. A tanulmány szerzői olyan országokat vontak be a vizsgálatba, ahol „jó minőségű” statisztikák állnak rendelkezésre.

A várható élettartam mindkét nemnél és minden megfigyelt országban csökkent, kivéve a finn, a dán és a norvég nőket.

Eredményeik azt mutatják, hogy 2019 és 2020 között a születéskor várható 1,5 éves vagy annál hosszabb várható legnagyobb veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni az USA-ban, Bulgáriában, Lengyelországban és Svédországban élő férfiak, valamint az USA-ban és Spanyolországban élő nők. A 60 éves korban hátralévő várható élettartam Spanyolországban a nőknél, a férfiak pedig Portugáliában és Spanyolországban csökkent jelentősen, 1,5 évvel.

A tanulmány megállapítása szerint a születéskor várható élettartam legnagyobb vesztesei az amerikai és a bolgár férfiak, akik jelenleg 2,1, illetve 1,6 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak, mint 2019-ben. 

A magyar adatokat nem részletezték (és a A KSH még nem tett közzé adatokat), de a tanulmányban ismertetett ábrák szerint hazánkban is mindkét nemnél visszaesett a várható élettartam 2019-ről 2020-ra, de nem csökkent a 2015-ös szintre.

2019-ben Magyarországon 2019-ben egy újszülött fiúnál átlagosan 72,86, egy lánynál 79,33 életévvel lehetett számolni. 2015-ben ez a két adat 72,09, iletve 78,61 volt.

A várható élettartam visszaesése számos országban olyan mértékű, amilyet a II. világháború óta, illetve a posztszocialista országokban a Szovjetunió széthullása óta nem tapasztaltak. 

Míg a COVID-19 átmeneti sokknak tekinthető a várható élettartamra nézve, a betegség hosszú távú hatásai, illetve a járvány miatt elmaradt egyéb kezelések, beavatkozások késleltetett hatása, valamint a járvány társadalmi és gazdasági következményeinek egészségügyi hatásai, beleértve a növekvő egyenlőtlenségeket arra utalnak, hogy a pandémia összességében hosszabb távon kedvezőtlen hatással lehet az életkilátásokra.

A hátrányos helyzetűek körében nagyobb a visszaesés

A kutatók azt feltételezik, hogy néhány olyan fejlődő országban, amilyen például Brazília vagy Mexikó, a világjárvány még rombolóbb következményekkel járt. A várható élettartam csökkenése emellett valószínűleg jelentősen eltér az egyes országokon belül, az Egyesült Államokban például a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok háromszor nagyobb veszteségeket szenvednek el, mint az átlagos szint.

Az Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint a Covid-19 miatt összességében 1,13 évvel 77,8 évre csökkent az amerikaiak várható élettartama 2020-ban. Az amerikai férfiak születéskor várható élettartama 75,1 év, ami 2019-hez képest 1,2 éves csökkenés. A nők esetében a várható élettartam 80,5 év, ez nem egészen egy éves csökkenés.

A fekete és a latin népesség körében a várhatóélettartam-visszaesés a fehérekének a 3-4-szerese. Ez azt vetíti előre, hogy a koronavírus-járvány 10 év alatt eltünteti azt az előrehaladást, amit a fekete-fehér különbségek megszüntetése terén elértek. A legnagyobb visszaesés az életkilátásokban a fekete férfiaknál történt, esetükben a várható élettartam három évvel csökkent. A latin férfiak várható élettartama 2,4 év, a nőké 1,1 évvel esett vissza. Ilyen hanyatlást legutóbb a második világháború és az 1940-es évek idején tapasztaltak.

Drámai a visszaesés a várható élettartamban Angliában is: 2020-ban ott a születéskor várható élettartam 1,3 évvel csökkent a férfiaknál, a nőknél pedig 0,9 évvel a 2019-hez képest, elsősorban a Covid-19 járvány következményeként. A londoniaknál az átlagosnál is rosszabb a helyzet: a brit fővárosban a férfiak 81,3 helyett már csak 78,8, míg anők 85 helyett csak 83,4 évre számíthatnak. Ez 2,5,illetve 1,6 évvel kevesebb, mint 2019-ben, de a szegényebb londoni férfiaknál még nagyobb a visszaesés, 3,3 év.

Veena Raleigh, az adatokat elemző The King's Fund főmunkatársa úgy fogalmazott: „Ilyen csökkenésre a modern időkben nem volt példa, ez a második világháború óta a legnagyobb visszaesés a várható élettartambam.” Hozzátette: ez annál aggasztóbb, mert a várható élettartam javulása már a pandémiát megelőző évtizedben jelentősen lelassult, a mély és növekvő egészségügyi egyenlőtlenségek miatt a leggazdagabb és legszegényebb területek között.

Ausztriában is csökkent a várható élettartam 2020-ban a járvány miatt: az Osztrák Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint fél évvel.

Marc Luy az Osztrák Tudományos Akadémia (OeAW) Bécsi Demográfiai Intézetének munkatársa elmondta: a várhatóélettartam-mutató egy adott ország aktuális egészségi helyzetét számszerűsíti, amely így összehasonlítható a korábbi évekkel. Éppen ezért az átlagos várható élettartam olyan országokban, mint amilyen Ausztria is, minden évben kissé megnő, mert javulnak az életkörülmények és az orvosi ellátás. A koronavírus-járványhoz hasonló események nyomot ugyanakkor hagynak a várható élettartamban, de ez jellemzően eltűnik, amint a járvány véget ér. 

Ha azonban a halálozás jelenlegi növekedése mellett a túlélő fertőzöttek közül sokaknak súlyos, hosszú távú következményekkel kell számolniuk – például kiderül, hogy a Covid-betegek 10-20 év alatt hajlamosabbak a szív- és érrendszeri betegségekre –, akkor a vírus  a következő években is hatással lesz a várható élettartamra. A járvány várható élettartamra gyakorolt ​​rövid távú következményei azonban általában gyorsan alábbhagynak – tette hozzá a szakértő.

A születéskor várható átlagos élettartam valójában tehát nem azonos az adott évben születettek életkilátásaival, ez az adott populáció élet-esélyeit, halálozási viszonyait írja le. Tehát – a neve ellenére – nem az újszülöttek, hanem az érintett lakosság életkilátásairól hordoz információt.

A két érték akkor lenne egyenlő, ha minden változatlan maradna: az orvostudomány állása, az életmód, a környezeti hatások, a gazdasági-szociális körülmények, stb. Ezért az adott évben születettek tényleges életkilátásai általában sokkal jobbak, mint a fenti metodikával számított érték.