Kiderült, hol állunk a friss digitális versenyképességi rangsorban

A három fő terület, - amelyek a rangsor kiszámításánál egyforma súllyal szerepelnek - a tudásbeli és technológiai képességek, továbbá a jövőre való felkészültség.

A tudásterület azt méri, hogy rendelkezésre áll a tudás új digitális technológiák kifejlesztéséhez, megértéséhez és alkalmazásához.

A technológiai felkészültség azt vizsgálja, hogy megvannak-e a digitalizáció szabályozási, pénzügyi és technológiai feltételei.

Végül a jövőre való felkészültség az alkalmazkodó- és változtatási képességet méri.

Az 59 mutató közül 38-nak az értékét statisztikai adatokra, 21-ét pedig kérdőíves felmérésre támaszkodva adja meg a tanulmány. A 2024 évi 67 országot tartalmazó listát Szingapúr, Svájc és Dánia vezeti. Magyarország az 53. helyen van, ami 6 helynyi lecsúszás 2023-hoz képest. Ezzel a helyezéssel Magyarország az EU-országok között a 26., csak Bulgáriát előzi meg. A V4-ek és Ausztria általános és a 3 fő terület szerinti helyezését az 1. táblázat tartalmazza. 

1. táblázat. Helyezések 2023-2024

Azt látjuk, hogy az általános pozíció tekintetében – Lengyelország kivételével – mindegyik vizsgált ország rontotta pozícióját. A legnagyobb, 8 helynyi lecsúszást Csehországnál látjuk, de még így is első helyen van a V4-ek között.

Magyarország az általános pozíció, a tudás és jövőre való felkészültség tekintetében utolsó helyen van mindkét évben a V4-ek között. Legjobb pozíciója a technológiai felkészültség tekintetében van mindkét évben, bár 2024-ben ez is romlott. 

Megjegyzésre érdemes, hogy technológiai felkészültség tekintetében 2023-ban csak egy hellyel volt előttünk Ausztria, 2024-re azonban már 11 helynyi lett közöttünk a különbség, mivel Magyarország 7 helynyit csúszott le, Ausztria pedig 3 helynyit javított. Az EU-n belül 2024-ben tudás tekintetében a 24, technológiai felkészültség tekintetében a 20, és a jövőre való felkészültség tekintetében a 27., utolsó hely a miénk.

Vizsgáljuk meg a V4-ek és Ausztria pozícióit a 9 részterület tekintetében is!

2. táblázat. Helyezések a kilenc részterületen 2024

A 2. táblázatban azt látjuk, hogy 4 részterületen az utolsók vagyunk a V4-ek között. Legjobb pozíciónk technikai jellegű, a digitalizációval kapcsolatos szabályozás terén a 2. helyen vagyunk. Érdemes felfigyelni a gyenge szlovák adatokra is.

Tudás és jövőre való felkészültség tekintetében, a V4-ek között Csehország pozíciói a legjobbak, de vezet a finanszírozás területén is. 

Nézzük meg a magyar pozíciókat hosszabb távon is! Ezt látjuk a 3. táblázatban. 

3. táblázat. Magyarország digitális versenyképessége 2020-2024

A táblázat azt mutatja, hogy 2020 és 2022 között a magyar pozíciók javultak. 2023-ban indult el a pozíció romlás, amely 2024-re gyorsult fel. 

Végül emeljük ki azokat a konkrét mutatókat, amelyekre Magyarország a legjobb és a legrosszabb helyezést érte el 2024-ben!

4. táblázat.  Magyarország legjobb és legrosszabb pozíciói, 2024

Összességében azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság digitalizációs eredményei még V4-es összehasonlításban is gyengék. Legjobb eredményeit a fizikai infrastruktúrára és a szabályozásra érte el, azonban az alkalmazáshoz szükséges tudás, képességek és rugalmasság tekintetében nagy a lemaradás.

Ez ismét azt igazolja, hogy a fizikai befektetések nem hoznak eredményt tudásbefektetések nélkül. Ez egyébként – mások mellett – az egyik oka az alacsony termelékenységi szintnek is.

Hiszen termelékenységet sem lehet javítani új gépek és technológiák beszerzésével anélkül, hogy rendelkezésre állna a tudás azok működtetéséhez.

Ezt bizonyítja Ausztria példája is: nincs kiemelkedő pozícióban a technológiai felkészültség tekintetében, de nagyon jó a helyezése a tudásszintre, ezért a digitális versenyképességi listán is messze előzi Magyarországot. (Ausztria a 25., Magyarország az 53. helyen van). A kutatással kapcsolatban meg kell említeni, hogy az általános helyezés kiszámításánál egyforma súllyal szerepelnek a statisztikai adatok és a kérdőíves felmérésből származók, amelyek esetén szubjektív vélemények is megjelenhetnek.

Célszerű ezért azokat a mutatókat kiemelni, amelyekre a magyar pozíció különösen gyenge, és objektíven elemezve feltárni ennek okait.

Másrészt amire feltétlenül figyelni kell, az a jelentős regionális és kor szerinti különbségek a digitalizációs lehetőségek kihasználásában, amire egyébként az EU digitális kutatásai is rámutatnak.

Nem lehet ugyanis anélkül javítani a gazdaság digitalizáltsági szintjét, hogy ne csökkenne a szakadék vidék-város valamint  a  fiatal és idősebb korosztály között.