Kiderült, hol állunk a friss digitális versenyképességi rangsorban
ElemzésekMegjelent novemberben az IMD 2024 évi 67 országra kiterjedő digitális versenyképesség elemzése. A kutatás a digitális versenyképességi rangsort 3 fő terület, 9 részterület és ezeken belül 59 mutató alapján állapítja meg.
A három fő terület, - amelyek a rangsor kiszámításánál egyforma súllyal szerepelnek - a tudásbeli és technológiai képességek, továbbá a jövőre való felkészültség.
A tudásterület azt méri, hogy rendelkezésre áll a tudás új digitális technológiák kifejlesztéséhez, megértéséhez és alkalmazásához.
A technológiai felkészültség azt vizsgálja, hogy megvannak-e a digitalizáció szabályozási, pénzügyi és technológiai feltételei.
Végül a jövőre való felkészültség az alkalmazkodó- és változtatási képességet méri.
Az 59 mutató közül 38-nak az értékét statisztikai adatokra, 21-ét pedig kérdőíves felmérésre támaszkodva adja meg a tanulmány. A 2024 évi 67 országot tartalmazó listát Szingapúr, Svájc és Dánia vezeti. Magyarország az 53. helyen van, ami 6 helynyi lecsúszás 2023-hoz képest. Ezzel a helyezéssel Magyarország az EU-országok között a 26., csak Bulgáriát előzi meg. A V4-ek és Ausztria általános és a 3 fő terület szerinti helyezését az 1. táblázat tartalmazza.
- táblázat. Helyezések 2023-2024
|
Ország |
Általános |
Tudás |
Technológia |
Jövőre való felkészültség |
||||
|
helyezés |
||||||||
|
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
2023 |
2024 |
|
|
Magyarország |
47 |
53 |
46 |
46 |
36 |
43 |
61 |
63 |
|
Csehország |
24 |
32 |
24 |
32 |
24 |
34 |
27 |
32 |
|
Lengyelország |
39 |
39 |
37 |
37 |
44 |
37 |
40 |
42 |
|
Szlovákia |
46 |
52 |
42 |
44 |
54 |
59 |
48 |
57 |
|
Ausztria |
22 |
25 |
16 |
21 |
35 |
32 |
19 |
31 |
|
Magyarország pozíciója a V4-ek között |
4 |
4 |
4 |
4 |
2 |
3 |
4 |
4 |
Azt látjuk, hogy az általános pozíció tekintetében – Lengyelország kivételével – mindegyik vizsgált ország rontotta pozícióját. A legnagyobb, 8 helynyi lecsúszást Csehországnál látjuk, de még így is első helyen van a V4-ek között.
Magyarország az általános pozíció, a tudás és jövőre való felkészültség tekintetében utolsó helyen van mindkét évben a V4-ek között. Legjobb pozíciója a technológiai felkészültség tekintetében van mindkét évben, bár 2024-ben ez is romlott.
Megjegyzésre érdemes, hogy technológiai felkészültség tekintetében 2023-ban csak egy hellyel volt előttünk Ausztria, 2024-re azonban már 11 helynyi lett közöttünk a különbség, mivel Magyarország 7 helynyit csúszott le, Ausztria pedig 3 helynyit javított. Az EU-n belül 2024-ben tudás tekintetében a 24, technológiai felkészültség tekintetében a 20, és a jövőre való felkészültség tekintetében a 27., utolsó hely a miénk.
Vizsgáljuk meg a V4-ek és Ausztria pozícióit a 9 részterület tekintetében is!
2. táblázat. Helyezések a kilenc részterületen 2024
|
Ország |
Tudás |
Technológia |
Jövőre való felkészültség |
|||||||
|
Tehetségek rendel-kezésre állása |
Oktatás, képzés |
Tudo-mányos koncent-ráció |
Szabá-lyozás |
Finan-szírozás |
Techno-lógiai keretek |
Alkalmaz-kodó képesség |
Üzleti agilitás |
Info-techno-lógia használat jellemzői |
||
|
Magyar-ország |
55 |
41 |
44 |
40 |
54 |
40 |
66 |
65 |
42 |
|
|
Cseh-ország |
26 |
36 |
32 |
38 |
22 |
39 |
34 |
27 |
30 |
|
|
Lengyel-ország |
40 |
39 |
37 |
46 |
44 |
28 |
49 |
43 |
35 |
|
|
Szlovákia |
52 |
42 |
43 |
65 |
61 |
45 |
58 |
59 |
45 |
|
|
Ausztria |
23 |
18 |
17 |
32 |
41 |
23 |
38 |
28 |
20 |
|
|
Magyar-ország pozíciója a V4-ek között |
4 |
3 |
4 |
2 |
3 |
3 |
4 |
4 |
3 |
|
A 2. táblázatban azt látjuk, hogy 4 részterületen az utolsók vagyunk a V4-ek között. Legjobb pozíciónk technikai jellegű, a digitalizációval kapcsolatos szabályozás terén a 2. helyen vagyunk. Érdemes felfigyelni a gyenge szlovák adatokra is.
Tudás és jövőre való felkészültség tekintetében, a V4-ek között Csehország pozíciói a legjobbak, de vezet a finanszírozás területén is.
Nézzük meg a magyar pozíciókat hosszabb távon is! Ezt látjuk a 3. táblázatban.
3. táblázat. Magyarország digitális versenyképessége 2020-2024
|
Pozíciók |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
|
Általános |
47 |
45 |
42 |
47 |
53 |
|
Tudás |
44 |
43 |
43 |
46 |
46 |
|
Technológia |
39 |
36 |
31 |
36 |
43 |
|
Jövőre való felkészültség |
60 |
61 |
57 |
61 |
63 |
A táblázat azt mutatja, hogy 2020 és 2022 között a magyar pozíciók javultak. 2023-ban indult el a pozíció romlás, amely 2024-re gyorsult fel.
Végül emeljük ki azokat a konkrét mutatókat, amelyekre Magyarország a legjobb és a legrosszabb helyezést érte el 2024-ben!
4. táblázat. Magyarország legjobb és legrosszabb pozíciói, 2024
|
Területek |
Legjobb |
Legrosszabb |
|
pozíció |
||
|
Tudásterület |
|
|
|
Tehetségek |
Nagyszámú külföldi diák jelenléte (18. hely) |
Digitális és technológiai képességek (65. hely) |
|
Oktatás, képzés |
Tanár/diák arány a felsőoktatásban (15. hely) |
Munkavállalók továbbképzése (54. hely) |
|
Tudományos koncentráció |
Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás (28. hely) |
Női kutatók aránya a munkavállalók között (51. hely) |
|
Technológia terület |
||
|
Szabályozás |
Szerződések betartása (21. hely) |
Technológia fejlesztés és alkalmazás (51. hely) |
|
Finanszírozás |
Telekommunikációs beruházások (29. hely) |
Kockázati tőke rendelkezésre állása (60. hely) |
|
Technológiai keretek |
Szélessávú internet sebesség (17. hely) |
Kommunikációs technológiák (49. hely) |
|
Jövőre való felkészültség |
|
|
|
Alkalmazkodóképesség |
Internetes kereskedelem (42. hely) |
Rugalmasság (67. hely) |
|
Üzleti agilitás |
A vállalkozás indítását a kudarctól való félelem nem akadályozza (7. hely) |
Cégek gyenge mozgékonysága, változtatási készsége (66. hely) |
|
Infotechnológia (IT) használat jellemzői |
Jogszabály rögzíti az adatok és a magánélet informatikai biztonságát (12. hely) |
Kiberbiztonság (60. hely) |
Összességében azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság digitalizációs eredményei még V4-es összehasonlításban is gyengék. Legjobb eredményeit a fizikai infrastruktúrára és a szabályozásra érte el, azonban az alkalmazáshoz szükséges tudás, képességek és rugalmasság tekintetében nagy a lemaradás.
Ez ismét azt igazolja, hogy a fizikai befektetések nem hoznak eredményt tudásbefektetések nélkül. Ez egyébként – mások mellett – az egyik oka az alacsony termelékenységi szintnek is.
Hiszen termelékenységet sem lehet javítani új gépek és technológiák beszerzésével anélkül, hogy rendelkezésre állna a tudás azok működtetéséhez.
Ezt bizonyítja Ausztria példája is: nincs kiemelkedő pozícióban a technológiai felkészültség tekintetében, de nagyon jó a helyezése a tudásszintre, ezért a digitális versenyképességi listán is messze előzi Magyarországot. (Ausztria a 25., Magyarország az 53. helyen van). A kutatással kapcsolatban meg kell említeni, hogy az általános helyezés kiszámításánál egyforma súllyal szerepelnek a statisztikai adatok és a kérdőíves felmérésből származók, amelyek esetén szubjektív vélemények is megjelenhetnek.
Célszerű ezért azokat a mutatókat kiemelni, amelyekre a magyar pozíció különösen gyenge, és objektíven elemezve feltárni ennek okait.
Másrészt amire feltétlenül figyelni kell, az a jelentős regionális és kor szerinti különbségek a digitalizációs lehetőségek kihasználásában, amire egyébként az EU digitális kutatásai is rámutatnak.
Nem lehet ugyanis anélkül javítani a gazdaság digitalizáltsági szintjét, hogy ne csökkenne a szakadék vidék-város valamint a fiatal és idősebb korosztály között.
