Alkalmazkodásra és átképzésre lesz szükség a magyar cégeknél a digitalizáció miatt

A versenyképesség alakulásában egyre nagyobb lesz az ember, a társadalom hozzáállásának a szerepe. A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy lemaradnak azok a vállalkozások, amelyek gyengén digitalizáltak, mert képtelenek a gyorsan változó gazdasági környezethez alkalmazkodni, nem képesek idomulni a technológiai váltás eredményeként folyamatosan változó piaci igényekhez – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalbeszélgetésén, ahol a szakértők a versenyképesség és a fenntarthatóság kulcskérdéseiről beszéltek. 

Csath Magdolna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára szerint a koronavírus-válság utáni kilábalás sebességét nem lehet egyértelműen kötni a versenyképesség alakulásához.

A kilábalás inkább attól függ, hogy

• milyen állapotban van az egészségügy,
• milyen a gazdaság szerkezete, illetve
• a gazdaságpolitikai lépésektől, nevezetesen a kormányzati beruházások nagyságától és irányától.

Ez utóbbi esetében meg kell  majd vizsgálni, hogy ezek a beruházások mennyiben hoztak létre fenntartható GDP növekedést. Azt is tisztázni kell, hogy az elköltött K+F kiadás megjelenik-e az innovatív cégek számának növekedésében. Az is fontos, hogy a kapott támogatást a vállalkozások az életben maradáshoz használták fel, vagy sor került-e üzleti modellváltásra.

Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodájának vezető partnere arról beszélt, hogy kiemelten fontos a gazdaság, illetve a vállalkozások digitalizációjának szintje.

A válságból való kilábalást vizsgáló kutatásuk bebizonyította, azok az országok, ahol magasabb szintű volt a digitalizáció átlagos szintje, sokkal könnyebben vészelték át a pandémiát. Vagyis ami eddig csak elmélet volt, az most a gyakorlatban bizonyosodott be. 

Lovászy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMD versenyképességi mutatója szerint a 2011-es 47. helyről a 42. helyre sikerült előrelépni Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség esetében a kemény mutatók mellett a puha mutatókra is figyelemmel kell lenni, illetve hogy paradigma váltásra kerül majd sor, ahol az utóbbiak szerepe növekedni fog.

Kiemelte a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagját, amelynek szerepe van az állam, a jegybank és privát szféra vállalatai együttműködésének fejlesztésében, továbbá hangsúlyozta az ösztönző állam szerepét ebben a folyamatban.

Az egészségügyi helyzettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pandémia rámutatott, komoly gondot jelent a magyar lakosság gyenge általános egészségi állapota, az elhízottak nagy aránya, ami változás után kiált. 

Csath Magdolna a versenyképesség kapcsán kiemelte, arra nemcsak a pandémia hatott, de ezzel párhuzamosan technológiaváltásra is sor került, illetve a piaci kapcsolatok is átalakulóban vannak. Ezek elsősorban a vállalati szinten jelentenek kihívást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a technológiai váltás hatalmas összeget kíván, és csak hosszú időtávon térül meg. A versenyképesség mérése kapcsán a puha tényezők közül kiemelte a válságállóságot, a rugalmasságot és a kreativitást.

Vagyis az ember, a társadalmi közeg a legfontosabb tényezők egyike. Visszatérve az üzleti modellváltás fontosságára, arról beszélt, hogy a jövőben nemcsak a terméket, szolgáltatást kell eladni a vevőnek, hanem többletszolgáltatást és tartós kapcsolatot is ki kell alakítani. Ezért nem mindegy, hogy a válságban kapott pénzből az üzleti modellváltásra költötte-e a vállalkozás, vagy sem. 

Jánoskuti Levente ezzel szemben úgy vélte, egyszerűen arról van szó, hogy felgyorsult a világ. A digitalizációt például a járvány gyorsította fel, hiszen a kényszerű bezárkózáskor még az idősebb korosztály is rákényszerült a digitális eszközök használatára.

Ebben a tekintetben csökkent lemaradásunk  a fejlett országoktól. Amerikai vállalatokat vizsgálva pedig azt találták, hogy azok a vállalatok, amelyek innovációba fektettek, sokkal jobban átvészelték a pandémiát, mint azok, amelyek kevésbé voltak innovatívak.

A digitalizáció, az innovatív hozzáállás jelentősen emelte a vállalkozások rugalmasságát, agilitását, ezért sokkal gyorsabban alkalmazkodtak a megváltozott környezethez, mint a lemaradó cégek, ezért veszteségeket sem nagyon szenvedtek. 

Lovászy László szerint a digitalizáció nagy lehetőség, de egyben nagy kihívás is. A vállalatok mellett az országoknak is idomulni kell a megváltozott helyzethez.

A járvány bebizonyította, hogy a hosszú ellátási láncok igen nagy kockázatot jelentenek, s ezt kezelni kell mind az államoknak, mind a vállalkozásoknak.

Szerinte új együttműködési kapcsolatok fognak kialakulni. Kiemelte, az élőmunka aránya néhány éven belül hatvan százalék alá csökken, köszönhetően az egyre szélesebb körben elterjedő digitalizációnak. Ezért is örvendetesnek nevezte, hogy a magyar kivitelben fokozatosan emelkedik a magas hozzáadott értékű termékek aránya - tette hozzá.

A teljes beszélgetést ezen a videón lehet megtekinteni.