Sokkal többet nyerhetünk az azonnali utalással, mint időt

Verseny a bankkártyával és a készpénzzel

A bankkártyák itthoni eltrejedésekor nem lett igazi versenypiac, az azonnali fizetéseknél viszont cél, hogy verseny alakulhasson ki a kártyás fizetések és más, új elektronikus fizetési módok között (például a kereskedőnél akár QR kóddal, akár azonnali utalással lehessen fizetni).

A K&H Bank napi pénzügyekért felelős igazgatója, Koralovszki Tamás szerint a bankokat az érdekli, hogy mikor éri el azt a kritikus tömeget ezen új fizetési módok használata, amikor a digitalis szolgáltatások már új ügyfeleket hoznak be a nem digitalis ügyfélkörből. Skandinávia vagy éppen Kína már elérte a kritikus tömeget, miközben Olaszország vagy Belgium elindította ugyan az értéknövelt szolgáltatásokat, de nem terjedtek még el eléggé.

Egymásnak és a buszsofőrnek sem kell majd készpénzt adnunk

Mit várhatunk 2020 márciusa után, amikor elindul az azonnali fizetés? A személyek közötti szolgáltatások elterjedése felgyorsulhat (egyszerűen fizethessünk egymásnak elektronikusan), erre fejleszteni fognak vélhetően a fintech társaságok, akik már most is kínálják szolgáltatásaikat, de külföldi banki háttérrel.

A Mobilfizetési Zrt vezérigazgatója, Veres Mihály szerint az a cél, hogy vehessünk egy sima buszjegyet is mobil alkalmazással, hisz a buszsofőrnek sokszor nincs ideje a készpénz kezelésével foglalkozni, a kártyás fizetés pedig még nem igazán terjedt el nálunk a buszokon, így a technika mindjárt át is ugorhatná ezt a szakaszt.

Kínai modell

Kínában egy-két nagy szereplő letarolta a szektort, így a kiskereskedelmi piacon ők vannak jelen, nem a bankok. A Facebook által tervezett rendkívül egyszerű fizetést lehetővé tévő Libra is felborzolta a kedélyeket mind a bankok, mind a szabályozók szintjén: ha ezek a szereplők veszik át az uralmat, zárt, monopolisztikus helyzet jöhet létre, ahol a szereplők pénze már nem is feltétlenül a bankoknál van. Mondani sem kell, hogy ez mekkora kihívás a bankrendszernek.

Kihívás a bankoknak

Az azonnali fizetési rendszer bevezetése azért is fontos, hogy ezzel megadja a lehetőséget a bankoknak, a pénzügyi rendszernek, hogy erre ráépítve felvegyék a versenyt a fintech cégekkel. Ha megvárnánk, amíg a bankredszer organikus fejlődésével jutunk idáig, az nagy lemaradást okozott volna, így ki kellett kényszeríteni az indulást (míg például a skandináv bankok maguktól tették meg ezt).

Mindenképpen kihívás a bankoknak, hogy megjelennek a fintech cégek (Revolut, Transferwise) és sokkal olcsóbban intéznek mindent, ráadásul középárfolyamon váltanak devizát, költség nélkül. Így sok profittól megfoszthatják a bankokat, és valamekkora részt biztosan kihasítanak a paicból, azonban az azonnali utalással javul a bankok poziciója. A verseny, a kényszerítő erő persze egészséges mind a bankokra, mind az ügyfelekre nézve: bankoknak létre kell hozniuk saját fintech megoldásaikat.

Készpénzarány

Ami a készpénz arányát illeti a teljes pénzforgalmon belül, cél lenne, hogy a hazai 80 százalékos érték jelentősen csökkenjen. Dániában és Svédországban mindössze 20-25 százalék az arány, Hollandiában és Észtországban 45 százalék, a többi európai országban még viszonylag magas. Persze a mostani helyzet már egy előrelépés azt figyelembe véve, hogy 10 éve még 90 százalék volt az arány, de a beszélgetés résztvevői arra számítanak, hogy felgyorsul a folyamat és 2030-ra akár 50 százalákra is lecsökkenhet az arány.

Pénzügyi oktatás

Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a pénzügyi oktatás fontosságát hangsúlyozta: elmondta, hogy az MNB és a Pénziránytű alapítvány által szervezett oktatásban tavaly 200 ezer, az idei tanévben már 400 ezer iskolás tanul pénzügyeket. Néhány iskolában elindult a készpénzkímélő iskolás projekt, tavaly ennek keretében már 13 ezer készpénzmentes tranzakció zajlott, a programot még 250 iskolában tervezik bevezetni.