Suppan Gergely: berobbannak a nettó bérek

A magyar gazdaság 2021-ben 6,9, 2022-ben pedig 6,0 százalékkal bővülhet Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint.

A relatíve lassabb növekedés oka, hogy a globális chiphiány a vártnál nagyobb mértékben fékezi az ipart. Az ipari termelés a friss előrejelzések alapján 2021 egészében 11,8, az idén 5,3 százalékkal bővülhet. Az ipar esetében ugyanakkor bíztató, hogy az ágazat tele van megrendeléssel. A termelés szűkülése tehát a kínálati sokkokra vezethető vissza.

Építőipar

Az építőiparnak az idén is kimondottan jó éve lehet. Az ágazat 2021-ben és 2022-ben is megközelítőleg 10-10 százalékkal bővülhet.

Lefelé mutató kockázatot az építőipari anyagok drágulása, illetve az alapanyaghiány jelenti. Az építőipar új szerződésállománya azonban magas szinteken áll, ami biztosítja a lendületes növekedést.

Kiskereskedelem

A kiskereskedelmi szektor a tavalyi 3,3 százalékos növekedés után az idén 11,2 százalékkal növekedhet.

A lakossági rendelkezésre álló jövedelmének megugrása ugyanis számottevően segíti az üzletek forgalmának felfutását.

Lakossági fogyasztás

Az idei évben a háztartások fogyasztása fogja kiemelkedően húzni a növekedést.

Jelentős béremelések tapasztalhatók a versenyszférában, miután egyre több ágazatban egyre erőteljesebb a munkaerőhiány. A vállalkozások növekvő munkaerő keresletét jól mutatja, hogy lendületesen nőnek az álláshirdetések.

Az szja visszatérítés, a 25 év alattiak szja mentessége, a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj, a rendvédelmi bónusz, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos megemelése egyaránt nagy lökést adhatnak a fogyasztásnak.

Bérek

A tavalyi egész évben 8,5 százalékra mérséklődhetett a bérnövekedés üteme, ami a várt 5,1 százalékos infláció mellet 3,3 százalékos reálbér növekedést eredményezhetett. Ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér.

Idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, valamint az ágazati béremelések hatására 13 százalékot megközelítő bérnövekedésre van kilátás.

A rendvédelmi dolgozók számára tervezett hathavi fegyverpénz kifizetése szintén hozzájárul a gyorsuló bérnövekedéshez.

Nettó bérek

A nettó bérek elszakadnak a bruttó bérektől. Egyrészt a 25 év alattak szja-mentessége, másrészt a gyermeket nevelők szja-visszatérítése miatt, aminek hatására a nettó bérnövekedés több mint 4 százalékponttal haladhatja meg a bruttó bérek dinamikáját. Az szja-visszatérítés februári időpontja miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is.

Mindezek hatására a nettó bérek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot, 2013-2022 között pedig a 86 százalékot. 

Munkanélküliség

A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok. Így a tavalyi nyár végére visszatért a válság előtti munkaerőhiány.

Ennek fényében 2021-ben 4,0 százalék, idén pedig 3,3 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

Beruházások

A nemzetgazdasági beruházások az idén 6,8, jövőre pedig 5,0 százalékkal emelkedhetnek. A lakásfelújítások, lakásépítések, az állami, valamint uniós forrásokból finanszírozott beruházások és az ipari beruházási boom egyaránt lendületet ad.

Alapkamat

A jegybanki alapkamat 4 százalékig emelkedhet. Az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betéti kamatláb pedig 4,75-5,00 százalék között tetőzhet az első félévben.

A pontos kamatpálya viszont az infláció alakulásától függ.

Infláció

Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának nem látható következményei lehetnek.

Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, és drágulást okozhat.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt. A tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

Mindezek következtében az idei inflációs várakozásukat 5 százalékról 5,5 százalékra emelték a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői.

A kockázatok továbbra is érdemben felfelé mutatnak, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása, a globális energiaválság, valamint a béremelések és a keresletélénkülés okoz.

A fogyasztói árindex 2023-ban 3,3 százalékon stabilizálódhat.  A ciklikus tényezőket kiszűrő maginflációs mutató pedig az idén 6,1, jövőre pedig 3,1 százalékos lehet.

Forint

A jegybanki kamatemelések hatására stabilabban alakulhat a forintárfolyam. 2022-ben az átlagos forintárfolyam 358 körül alakulhat, az év végén pedig 354 forinton állhat az euró/forint árfolyam.

Államadósság

Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat. A mutató 2021-ben 78,2 százalékra, 2022-ben 75 százalék alá süllyedhet.