Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Svájci és spanyol mintára tervezik a magyar vagyanadót: sokan Máltára, Ciprusra menekülhetnek!

Elemzések35 perceSzajlai Csaba

A magyarországi vagyonadó 2027-es bevezetésének előkészítése során a döntéshozók és a szakértők kiemelten vizsgálják az európai modelleket. Svájci és spanyol mintára épülő konstrukció jöhet majd szóba, ahol is átfogó, nettó vagyon alapú adóztatás működik.

Svájci és spanyol mintára szabnák a magyar vagyonadót, az egymilliárdos limit pedig számzsonglőrködés. Ennek ellenére sokan elhagyhatják Magyarországot, külföldre menekítve a vagyont - hallhattták a XVI. magyar privátbankár és vagyonkezelői konferencia résztvevői a kerekasztal-beszélgetéseken. 
 
Miért éppen Svájc és Spanyolország? 
A kormányzat és a Pénzügyminisztérium háttérmunkálatai alapján a tervezett új magyar vagyonadó nem egy teljesen új, kísérleti struktúra lesz, hanem a már működő nemzetközi példákat, elsősorban a svájci értékelési módszertant és a spanyol adóztatási tapasztalatokat igyekszik ötvözni. A cél egy olyan nettó vagyon alapú közteher létrehozása, amely évi 300–600 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek. 
 
A svájci minta: a cégértékelés és a kiszámíthatóság alapja
Svájc rendelkezik Európa leghosszabb ideje működő és legkidolgozottabb vagyonadó-rendszerével. A magyar szakértők szerint a hazai jogalkotás elsősorban a svájci értékelési módszereket venné át, különösen a tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások (kkv-k) értékének meghatározásakor. 
  • Dualista megközelítés: a svájci modell nem csupán a cég könyv szerinti saját tőkéjét nézi, hanem az elmúlt évek jövedelmezőségét (hozamértékét) is figyelembe veszi a cégérték kiszámításakor. 
  • Alacsonyabb kulcsok, szélesebb alap: Svájcban az adó kantonális szinten mozog, és viszonylag alacsony, 0,05 százalék és 1 százalék közötti sávban alakul, ami stabil működést biztosít anélkül, hogy tömeges tőkemeneküléshez vezetne. Kármán András pénzügyminiszter-jelölt korábban szintén egy ehhez hasonló, sávos svájci típusú adókulcsot vetett fel. 
Fókuszban a szupergazdagok
Miközben Svájcban a vagyonadó szélesebb rétegeket érint, a magyar tervek sokkal inkább a spanyol mintára emlékeztetnek abból a szempontból, hogy kizárólag a legmódosabb réteget, a „szupergazdagokat” céloznák meg. Spanyolországban a vagyonadó kulcsa progresszív (0,2 százalék–3,5 százalék), és elsősorban politikai-igazságossági funkciót tölt be, mintsem hatalmas fiskális bevételt. 
  • Az 1 milliárdos küszöb: a hazai tervek szerint az adókötelezettség az 1 milliárd forint feletti lakossági nettó vagyonra vonatkozna, várhatóan 1 százalékos kulccsal. 
  • Nettó szemlélet: Spanyolországhoz hasonlóan a magyar adóalap is a nettó vagyont jelentené, vagyis az összes eszköz (ingatlanok, céges részesedések, készpénz, luxustárgyak) értékéből levonhatóak lennének a fennálló hitelek és tartozások. 
Miért pont ez a két modell? Azért kényszerül a jogalkotó a svájci és spanyol tapasztalatokra támaszkodni, mert a modern gazdaságokban a klasszikus vagyonadók többsége megbukott. Franciaország például 2018-ban kivezette az általános vagyonadót a tőke- és adóalany-kiáramlás miatt. 
A szakma ugyanakkor figyelmeztet: míg Svájcban évszázados kultúrája és pontos nyilvántartása van a vagyonértékelésnek, Magyarországon a nem likvid eszközök (például egy családi zártkörű részvénytársaság) pontos és igazságos értékének megállapítása komoly adminisztrációs terhet és jogi buktatókat rejt magában. 
 
Ha valaki az adóügyi illetőségét elköltöztetéssel szeretné megváltoztatni, a következő célpontok a legnépszerűbbek:
  • Európai Uniós tagállamok vagyonadó nélkül: Például Málta, Ciprus, Portugália, Ausztria, Németország vagy Észtország. Ezekben az országokban nincs általános éves vagyonadó, és többségük kedvező letelepedési programokat (Residency by Investment) is kínál a külföldi befektetőknek. 
  • Klasszikus adómentes és alacsony adózású államok:
    • Egyesült Arab Emírségek (Dubaj): 0 százalék személyi jövedelemadó, 0 százalék vagyonadó és 0 százalék örökösödési adó terheli a magánszemélyeket.
    • Monaco: Nincs személyi jövedelemadó és nincs vagyonadó.
    • Kajmán-szigetek és Bahamák: Teljesen mentesek a közvetlen adóktól, így a vagyonadótól is.