Szabadidős tevékenységek, amelyek az életünkbe kerülhetnek – Ezek a leghalálosabb hobbik

7. Bungee Jumping

Halálozási arány: 500 ezer esetből 1 halálos kimenetelű

A kötélugrásnál ha az üzemeltető, aki a felszerelésről és a biztonságunkról gondoskodik, évek óta problémamentesen űzi az ipart, akkor valószínűleg nincs mitől félnünk.

Egy évben átlagosan egy ember hal bele a bungee jumping-ba, rendszerint olyan cégnél, amely feketén működik.

Az egyik leghíresebb szerencsétlenség Spanyolországban történt pár éve. Akkor egy félreértés okozott tragédiát. Az oktató mivel még nem biztosította a köteleket, tömören azt mondta az egyik résztvevőnek, hogy „No jump”, vagyis kérte a fizetős vendéget, hogy ne ugorjon. Csakhogy annyira erős akcentussal beszélt, hogy a kuncsaft valószínűleg úgy értette, hogy „Now jump”. Mivel azt hitte, máris ugorhat, levetette magát és szörnyethalt.

6. Ejtőernyőzés

Halálozási arány: 160 ezer esetből 1 halálos kimenetelű

Épp tavaly nyáron történt, hogy egy 38 éves fóti ejtőernyős nő meghalt, mert az ernyőjének a zsinórjai összeakadtak. Pedig komoly tapasztalata volt: korábban ezernél is több ugrást hajtott végre. Évente általában az egész világon 20 hasonló eset szokott előfordulni, vagyis az ejtőernyőzés roppant ritkán torkollik tragédiába. A villámcsapásokba például több ember szokott belehalni.

5. Búvárkodás

Halálozási arány: 34 400 esetből 1 halálos kimenetelű

A búvárkodás veszélye főleg abban rejlik, hogy sokan azt hiszik, előképzettség nélkül is belevághatnak. Pedig a merüléseknél rengeteg mindenre kell figyelni. Például túl nagy nyomáson a palackból belélegzett oxigén akár mérgezővé is válhat.

Aki pedig gyorsan akar nagyobb mélységből feljönni annak a vérében nitrogén buborékok jöhetnek létre, amelyek halálhoz is vezethetnek.

Vannak kifejezette veszélyes helyek, mint a Belize partjai mentén fekvő Nagy Kék Lyuk, amelyben 15 év leforgása alatt több mint száz búvár veszett oda.

4. Helikopteres síelés

Halálozási arány: 5560 esetből 1 halálos kimenetelű

A síelésnek ez egy sajátos fajtája. A résztvevők nehezen megközelíthető hegycsúcsokról indulnak, ahova csak helikopterrel lehet eljutni. Problémát jelenthet, hogy nem kiépített pályákat használnak, ezért bármikor a sízők útjába kerülhet egy kisebb szikla vagy egy fatörzs. De épp így a lavinák is komoly veszélyt jelenthetnek.

Sajnos egy friss tragédia is kapcsolódik ehhez a sportághoz, hisz Csehország leggazdagabb embere, Petr Kellner épp egy helikopteres síelésen vett részt, amikor életét vesztette. A légi jármű, amelyen többedmagával utazott egyelőre ismeretlen okok miatt zuhant le.

3. Bázisugrás

Halálozási arány: 2317 esetből 1 halálos kimenetelű

A bázisugrók nem repülőből, hanem általában különféle magaslati helyekről ugranak le.

Hegyormokról, hidakról, antennákról vagy magas épületekről.

Ez már az a fajta sport, amelynél a legprofibbak sincsenek biztonságban. Alexander Polli, a szakma egyik úttörője például ugrás közben 31 évesen egy fának csapódva halt meg. Volt, aki úgy lett oda, hogy közben a Facebook-on közvetítette az ugrását.

2. Sziklamászás

Halálozási arány: 1750 esetből 1 halálos kimenetelű

Egy meglazult szikla, vagy a kimerültség is végzetes lehet a sziklamászásnál. Kevés szabadidős tevékenység van, ahol ilyen magas fokú koncentrációra van szükség. Van hogy egy rosszul megkötött csomón múlik, hogy a védő felszerelés nem tudja megfogni az embert zuhanáskor.

Sajnos ha mindent jól csinálunk, még ha kis eséllyel is de akkor is történhet tragédia, mondjuk egy mászótárs hibája vagy egy kőomlás miatt.

1. Sárkányrepülés

Halálozási arány: 560 esetből 1 halálos kimenetelű

A sárkányrepülésnél az egyik legfontosabb kérdéseket még a repülés előtt el kell dönteni: a pilótáknak nem csak a saját képességeiket és egészségi állapotukat kell jól felmérni, hanem az időjárást is. Egy nem várt vihar vagy az erősebb szelek halálosak lehetnek.

Gyakran okoz problémát az is, hogy a pilóta nem bír kellő tapasztalattal vagy hogy maga a sárkányrepülő nincs elég jól karbantartva.

Ennél a sportnál jóval többször fordul elő, hogy az eszközeik cserben hagyják a sportolókat, mint mondjuk az ejtőernyőzésnél. Baj lehet az is, ha a felhajtóerő túl magasra viszi a sárkányrepülőt. Több kilométeres magasságban a pilóta könnyen elvesztheti az eszméletét.