Szénnel hűt Európa
ElemzésekEgyre több szénerőművet helyeznek újra üzembe, hogy a hőség és a pandémia után újrainduló termelés miatt megugrott villamosenergia-igényt fedezni tudják. Bár szenes erőművet üzemeltetni alapesetben drágább, a magas gázárak és a rendelkezésre álló tartalékok szűkössége miatt most megéri.
Hiába környezetszennyező, hiába sújtja magas “felár” használatát, Európa egyre több részén termelnek áramot szénnel. A villamosenergia termelést a korszerűbb, kevésbé szennyező gázerőművekkel végezni ugyanis most jóval többe kerül.
Az áramfogyasztás pedig Európa-szerte magas, amit a hőség miatt használt légkondicionálók és az gazdaság újraindulásával élénkülő ipari tevékenység generál.
A meteorológiai előrejelzések pedig további hőhullámokat ígérnek.
Normál esetben a gázzal történő áramtermelés kifizetődőbb, különösen a korszerű, rugalmasan üzemeltethető erőművekkel. A szenes erőművek pedig szennyezik a környezet, amit a zöld átállás korszakában egyre magasabb karbonkvótával büntet az megújulóra történő átállás éllovasaként számon tartott Európa.
Most azonban úgy fest, visszafelé halad a kontinens, a kivezetés helyett egyre több szénerőművet helyeznek üzembe egyszerűen azért, mert megéri.
A referenciaként szolgáló holland TTF-gáztőzsdén az a földgáz ára az elmúlt hetekben 37 euró/mwh körül alakult, soha ilyen magas nem volt a spot ár. Az egyéves határidős ár is 26 euró volt – 2012 óta nem volt ilyen magas. Összehasonlításképp a spot ár tavaly 4,5 euró/mwh volt. A magas árak miatt újra megéri szenet is égetni, különösen az újabb, korszerűbb szenes üzemekben.
A gázár hirtelen emelkedésében több tényező játszik szerepet. Az energiahordozók ára az elmúlt években inkább alacsony volt, várható volt már az emelkedés. Kevesen ruháztak be; korábban az alacsony árak, 2020-ban pedig a járvány miatt nem érte meg.
„Az elmúlt 5-7 évben viszonylag alacsony volt a beruházások szintje mindenhol: a szén-, kőolajbányászat, elektromos áram, földgázkihozatal területén”, mondta lapunknak Pletser Tamás, az Erste gáz- és kőolajipari elemzője. Tavaly a járvány teljesen megakasztotta befektetéseket, idén viszont a vártnál jóval gyorsabban nő a kereslet, mondja.
"A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 3,6%-os földgáz fogyasztásnövekedést becsül idénre, ami év/év alapon rekordot jelent világszinten. De igaz ez minden energiahordozóra: a kereslet felfutása gyors, a kínálat pedig – rövidtávon – elégtelen.”
A fentiek eredményeképpen 10%-15%-al nőtt a szén iránti kereslet Európában a Bloomberg adatai szerint. A keresletet Ázsia is hajtja, mivel Kína politikai okoból nem vásárol szenet Ausztráliától, aki egyébként egyik legnagyobb beszállítója volt. Az Egyesült Államokban is egyre többen fordulnak a szénerőművek felé. Az időjárási szélsőségek, a hideg tél miatt jelentősen visszaesett az európai gáztárolók kapacitása, most pedig a hőhullámok miatt nő gyorsan a kereslet.
„A Gazpromnál viszonylag alacsony a kínálat, melyhez az Északi Áramlat 2. gázvezeték elkészülésével kapcsolatos problémák is hozzájárultak”, mondja Pletser.
Ráadásul a tradicionális útvonalakon már régóta nem érhető el a névleges kapacitás: a Testvériség gázvezeték papíron évi 100 milliárd köbmétert szállít, a gyakorlatban ennek töredékét, mondja a szakértő.
Ezért is szükséges Északi Áramlat 2. vezeték üzembe helyezése, hogy a törékeny ukrán és belorusz infrastruktúrát elkerüljék, teszi hozzá. A gáztárolók 2003 óta nem voltak ilyen alacsony szinten Európában, a magyar tárolói szint is alacsony.
A következő 2-3 év magas energiaárakat hozni, és van még tartalék árban felfelé, véli a szakértő.
Az árnövekedéshez jelentősen hozzájárul a zöld átállás is: gázerőművekre van szükség, ahhoz, hogy az időjárásfüggő megújulók (szél-és napenergia) által a rendszerben okozott ingadozást kiegyensúlyozzák.
