Szentmise a pénzisten oltáránál – miről lesz szó Davosban?

Szokásos évi konferenciáját idén január 19-23 között rendezi meg a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF), Davosban, Svájcban. A meghirdetett cím: „A dialógus szellemében”. (A Spirit of Dialogue). Az előadók között  kormányképviselőket, üzletembereket, a tudományos élet és a civil társadalom képviselőit hallgathatjuk majd. Fontos jel lesz idén is, hogy ki képviseli például az USA-t és Kínát. A választott témák azt érzékeltetik, hogy melyek lehetnek az idei év legfontosabb problémái. Ebben az évben 5 fő témakör köré rendezik az előadásokat. Ezek:

• hogyan lehet együttműködni a kiéleződött nemzetközi versenyhelyzetben?
• hogyan lehetne újra beindítani a gazdasági növekedést?
• hogyan kellene felkészíteni a munkavállalókat a gyors technológiai változásokra?
• hogyan lehetne felgyorsítani az innovációt?
• hogyan tud a világgazdaság sikeresen működni a klímaváltozás teremtette korlátok között?

Útkeresés a sűrű ködben

Az első témakör előadói azt vitatják majd meg, hogy milyen hatással van a gazdaságra és konkrétan a cégek működésére a környezeti kiszámíthatatlanság, a geopolitikai változások, a régi szövetségek lazulása és új szövetségek megjelenése, illetve hogyan lehet ezeket a változásokat előrejelezni, elemezni, lehetőségeit kihasználni és a kialakuló veszélyhelyzeteket elkerülni.

A gazdasági növekedés kapcsán a vitatott kérdések között szerepel majd, hogy milyen hatással lesz a cégek beruházási döntéseire a még mindig magas inflációs környezet, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és a jelentős mértékű bizonytalanság. Középpontba kerül – ismét – az is, hogy a növekedés motorja az innováció és a termelékenység javulása lehetne.

A munkaerő továbbképzésének feladatait elemzik majd a harmadik témakör előadói. A feltételezések szerint a jelenlegi munkahelyek körülbelül 22 százalékát teljesen átalakítja a mesterséges intelligencia a következő 5 évben. Eközben megoldandó problémaként jelentkezik, hogy a fejlődő világban körülbelül 800 millió munkakereső fiatal jelenik meg, akik számára munkahelyet kellene teremteni, így összességében központi kérdéssé válik a képzés, az átképzés és a továbbképzés. De honnan lesz rá pénz és vajon ki fogja az óriási képzési igényt finanszírozni?

Mindenható technológia

Az innováció más oldalról is középpontba kerül – nem először a konferenciák történetében. A technológiai megújulás előretörését a szervezők elsősorban a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazásba vételétől várják. De téma lesz az energiahatékonyság javítását segítő és a biotechnológiai területeken várható további innovációk megvitatása is.

A végtelen növekedés paradoxona

Végül a környezeti problémák gazdasági hatásait körbejáró témakör előadói arra keresik majd a választ, hogy miként volna lehetséges úgy növekednie a gazdaságnak, hogy közben a bővülés ne okozzon semmilyen kárt a természeti környezetben? Hogyan lehetne természetbarát üzleti modellekre áttérni, és ezzel egyben növelni a gazdaság természeti katasztrófákkal szembeni ellenállóképességét? Ennél a témakörnél az előadók arra is nyilván felhívják majd a figyelmet, hogy ezek olyan kérdések, amelyek megoldása nem képzelhető el a kormányok, az üzleti világ és a civil társadalom együttműködése nélkül.

Belépés csak meghívóval

Az ötnapos rendezvényre kb. 3 ezer résztvevőt várnak 130 országból és több mint 200 szekcióban zajlanak majd az előadások. Az idei – egyébként az 56-ik – ilyen rendezvénye lesz a Világgazdasági Fórumnak. Az előadók nevét még nem hozták nyilvánosságra, csak annyi tudható, hogy – szokásos módon – előadást tartanak majd a G7, G20 és a BRICS országok vezetői és a nemzetközi szervezetek képviselői is. Azt is érdemes megemlíteni, hogy erre a konferenciára résztvevőként sem lehet szabadon jelentkezni, tehát csak az lehet ott, akit a szervezők meghívnak. A résztvevőknek pedig mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: cégek esetén egy-egy delegált belépődíja 40 ezer USA dollár körül van és ebben nincs benne az utazás költsége. A szállodára éjszakánként 3000 dollárt kell szánni.

Magángépen repkedő „zöldátállítók”

Érdekes ellentmondásokra is fel lehet figyelni a rendezvénnyel kapcsolatban; az már eleve furcsa, hogy az „átlagembernek” – oktatónak, kutatónak vagy kisvállalkozónak – esélye sincs a részvételre, miközben a társadalmi együttműködés fontossága állandóan hangsúlyozott téma. Hasonlóan feltűnő, hogy miközben a környezetvédelem, a „zöld átállás”, a környezetbarát üzleti működés vissza-visszatérő téma, aközben 1300 fölött van azoknak a magánrepülőknek a száma, amelyekkel a résztvevők érkeznek, nyilvánvalóan jelentősen szennyezve a környezetet.

Az 1996-ban megjelent és híressé vált „A kultúrák összeütközése” (The Clash of Civilizations) című könyv szerzője, Samuel Huntington egy 2004 évi írásában a Davos-i résztvevőket a „globális szuperosztály”, az „aranygallérosok” képviselőinek nevezte, akiknek nincs nemzeti identitásuk, globális hálózatot alkotnak és céljuk a nemzeti korlátok lebontása, hogy azok ne akadályozzák globális működésüket.

Utód kerestetik

A Világgazdasági Fórumot Klaus Schwab, német mérnök alapította 1971-ben. Működése során jelentős politikai befolyásra tett szert. Az alapító 2025-ben lemondott elnöki pozíciójáról, de utódját még mindig keresik. A WEF 2004 és 2020 között nemzetközi versenyképességi elemzéseket is készített „Global Competitiveness Report” címmel. Szakértők azonban gyakran bírálták a tanulmányok módszertanát, sőt 2025-ben egy német lap azzal vádolta a szerzőket, hogy „politikai érdekek” miatt gyakran manipulálták az adatokat.

2020 óta már nem készül átfogó versenyképességi elemzés. Viszont a Davosi konferencia előtt mindig megjelenik egy vagy két aktuális összefüggés-vizsgálat. 2025-ben például „Global Risk Report 2025” címmel a környezeti kockázatokat elemző és a „Future of Jobs Report 2025” címmel a munkahelyek jövőjét a mesterséges intelligencia korában analizáló tanulmány jelent meg.

Fohászok és fogadalmak a pénzisten oltáránál

Megállapíthatjuk, hogy ezek a rendezvények minden évben valóban fontos témákat vetnek fel és vitatnak meg, de a lényeg mégis az, ezek az összejövetelek a „gazdagok és hatalmasok” találkozásai. Azoké, akik évente újra felvetik a tényleg fontos témákat, de ezek megoldása terén a következő évi konferenciáig általában nem történik semmi. Mert a valódi szándék – többek szerint – nem is ez, hanem a globalizáció továbbvitele. A „főszereplők” legfontosabb motivációja pedig végsősoron a pénz.