Takarékbank: jövőre 336 forintig eshet az euró/forint árfolyam

7,7 százalékra emelte a Takarékbank az idei évi GDP növekedési előrejelzéseit. 2022-ben 7,0 százalékos lehet a növekedés.

Még akkor is 5 százalékkal nőhet az idén a GDP, ha a második félévben stagnálás következik be. Ha viszont minden jól alakul, akkor 8 százalékos növekedésre is sor kerülhet. Az idei év után fizetett szja visszatérítés tehát borítékolható – mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a bank sajtótájékoztatóján.

A háztartások fogyasztására vonatkozó előrejelzéseit is felfelé módosította a Takarékbank, melyet jövőre támogat az szja visszatérítés. A háztartások fogyasztása idén 4,6, jövőre 6,3 százalékkal bővülhet.

Lendületesen növekedhetnek a beruházások is. Az idén 7,2 százalékkal bővülhetnek, de az igazi boom-ra 2022-ben kerülhet sor. Jövőre 9,6 százalékkal nőhetnek a beruházások.

Suppan Gergely rámutatott, a bázishatások és a gyors nyitás következtében 15 százalék feletti lehet a növekedés a második negyedévben éves alapon.

Egyenlőtlen kilábalás

A járvány előtti szintet már akár az idei második, de legkésőbb a harmadik negyedévben elérheti a hazai gazdaság. Az élen az információkommunikáció, az ipar és a pénzügyi szektor áll – mondta el Suppan Gergely. Az idegenforgalom és a légi utasforgalom kilábalása ellenben hosszabb lehet.

Munkaerőpiac és infláció

A munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra süllyedhet az év végére, míg jövőre 3,5 százalékra mérséklődik a Takarékbank elemzői szerint. Ehhez párosul idén 8,7, jövőre 8,5 és 2023-ban 8,0 százalékos átlagbéremelkedés.

A második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést.

Az infláció idén 4,2, 2022-ben és 2023-ban 3,2 százalék körül alakulhat.

Ennek fényében a nettó reálbérek idén 4,3 százalékkal, jövőre és 2023-ban 9,4 és 4,6 százalékkal emelkedhetnek.

Suppan Gergely kifejtette, az infláció az idén az üzemanyagok és a dohánytermékek jövedéki adója miatt ugrott csúcsra. A dohánytermékek súlya 6 százalék a fogyasztói árindexben. A cigaretták ára megközelítőleg 20 százalékkal emelkedett brüsszeli nyomásra, így ennek hatására 1,2 százalékkal lett magasabb az inflációs mutató.

Emellett sok egyedi ársokk (globális nyersanyagáremelkedés, szállítási költségek megugrása) emeli a mutatót. Erre az MNB döntései nincsenek hatással – tette hozzá Suppan.

Ha a vártnál gyorsabb a helyreállás, az munkaerőhiányhoz és magasabb bérdinamikához vezethet. Ennek inflációs vonatkozásait ugyanakkor már szorosan figyeli a jegybank.

Folyó fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg többletes marad, egyenlege 1 százalék körül alakul. Az ország külső adósságai folyamatosan csökkennek. A külső finanszírozási képesség 3,5 százalék közelében alakul átlagosan 3 éves időtávon.

Ezzel párhuzamosan hazánk nettó külső adóssága 1,6 százalékig esik 2023-ra.

Monetáris politika

A jegybank 1,50 százalékig emelheti az alapkamatot az idei évben, mely 2022-ben 1,65 százalékon tetőzhet, illetve e szinten maradhat 2023-ban is.

Az Európai Központi Bank ezzel szemben 2023 végéig 0 százalékon tarthatja az alapkamatot. A növekvő hazai kamatfölény, a gyors gazdasági kilábalás és a későbbiekben mérséklődő infláció egyaránt támogatja a forintot.

Az euró/forint árfolyam ezzel összhangban az év végére 342 forintra, 2022-re 336 forintra, 2023-ra pedig 334 forintra süllyedhet.

Kockázatok - koronavírus

A delta-variáns megjelenése ugyan kockázatot jelent, de a magas átoltottságnak köszönhetően nem fenyegetnek újabb extrém lezárások és korlátozások. Komolyabb kockázatot az jelentene, ha ősszel megjelenne egy olyan vírusvariáns, amely kikerülheti az oltásokat.

Ipar

Már a járvány előtti szint felett, történelmi csúcson jár a magyar ipar. A mélypontról 58 százalékot ugrott az ágazat. Pozitívum, hogy tovább nőnek az új megrendelések és a rendelésállomány.

A chiphiány csak átmeneti visszaesést okozott. Az új kapacitások kiépülésének és az erős kereslet hatására optimisták az autógyártók – tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője.

Az ipari termelés 16,2 százalékkal bővülhet az idei évben, 8,3 százalékkal pedig a következő évben – világított rá a Takarékbank vezető elemzője.

Kiskereskedelem

Folytatódhat a kiskereskedelemben is a kilábalás. A korlátozásokat ellensúlyozta az internetes kereskedelem. A külföldi vevők hiánya viszont valamelyest fékezi a növekedést.

A kiskereskedelem az idén 3,7, jövőre 10,6 százalékkal növekedhet. Az szja visszatérítés nagy lökést adhat a jövő évben a fogyasztásnak.

Építőipar

A kedvezményes lakásáfa, az otthonfelújítási támogatás, az uniós források és az állami infrastrukturális beruházások egyaránt fűtik az építőipari termelést. A szektor idén és jövőre is nagyságrendileg 10-10 százalékkal bővülhet.