Technológiai jövőképek Magyarországon

Levendovszki János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, egyetemi tanár rámutatott, a pandémia felgyorsította a digitalizációs folyamatot.

A McKinsey tanulmánya alapján huszonötször gyorsabbak a vállalatok a digitális technológiák adaptációjában.

Egy másik felmérés alapján a vállalatok több mint 60 százaléka már felhő technológiát használ.

Levendovszki János hozzátette, a digitális nyelv elsajátítása élet-halál kérdése, amiben az egyetemeknek is jelenetős szerepük van. A megfelelő oktatók kinevelése fontos feladat.

Hozzátette, a kkv szegmenst is segítenie kell az egyetemeknek. Ez azért is fontos, mert a digitalizációt a pandémia előtt sokszor csak költségmegtakarítási eszközként használták. A digitalizációnak azonban innovatív ereje is van. Elég csak a big data-ra vagy a mesterséges intelligenciára gondolni.

Új innovációs hullámok

Csath Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori főtanácsadója, egyetemi tanár, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, valamint az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja rámutatott, az innovációs hullámok egymást követik.

Ráadásul egyre rövidebb időintervallumon belül jelennek meg az újabb és újabb innovációs hullámok.

Jellemzően a technológia előre fut. Erre jó példa a szélessávú internet vagy az 5G rendszerek kiépítése. A felhasználó ellenben tudáshiány miatt gyakran lemarad.

Ez azért veszélyes Csath Magdolna szerint, mert ezáltal a beruházások megtérüléséhez hosszú időre van szükség. Emiatt a kkv szegmens lehetőségei korlátozottabbak e téren. A nagyvállalatoknak ezzel szemben több lehetősége van részben az állami és EU-s támogatásoknak köszönhetően.

Ha viszont túlzottan megerősödik a nagyvállalati szektor egy nemzetgazdaságban az gondot okozhat. Ez ugyanis nem tenne jót a versenynek és az innovációnak.

Csath Magdolna rámutatott, a felsőoktatás mellett a vállalati továbbképzéseknek is óriási szerepük van. Magyarország ezen a téren igencsak le van maradva az uniós országokkal szemben.

10 fő felett 16 százalék körüli azon cégek aránya, akik észreveszik, hogy dolguk van. Hiába lesz meg ugyanis a technológia, ha nem lesz meg a tudás. Az innovatív hozzáállás hiánya veszélyezteti a jövőbeni sikeres működést.

Home office

Felde Imre, az Óbudai Egyetem docense, ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettese kifejtette, az automatizálás, avagy a különböző folyamatok informatikai eszközökkel való kiváltása egészen új teret nyer.

A vállalati kultúrában a home office olyan mértékben öltött testet az elmúlt másfél évben, amire még nem volt példa. Az otthoni munka hatékonysága mindamellett ugyanakkora.

Kihívások

Levendovszki János elmondása alapján a felsőoktatásnak is a felelőssége, hogy olyan oktatási portfóliót nyújtson, amivel nem szorulnak kis a munkaerőpiacról azok, akik a mesterséges intelligencia által elvégezhető feladatok területén dolgoznak.

A hazai kkv szektorban a 20 és 29 éves magyar populációban 19 százalék a műszaki végzettségűek aránya. Ez az új technológiák adaptációját jelentősen lelassítja.

Reális a veszélye, hogy csak a nagyvállalatok fogják tudni az új diszruptív technológiákat elsajátítani.

Nagy kérdés, hogy a kkv-k megsegítése hogyan történhet. Az egyetemek tudásközpont koncepciójának egyik pillére pont az, hogy nyílt, tudásintenzív innovációs folyamatokba az egyetem bekapcsolódjon és a kkv szegmensnek segítséget nyújtson.

Csath Magdolna szerint jövőorientáltnak kell lenni. A mesterséges intelligencia minden ágazatban tudás alapú munkahelyeket is teremt.

Az eurostat friss adatai alapján országos szinten Magyarországon a 20-29 éves korcsoport esetében 1000 emberre vetítve összesen 12 tudományos, műszaki végzettségű, avagy például matematikus, fizikus vagy mérnök. Ez a visegrádi országok közül a legrosszabb érték.

Felde Imre elmondta, minden olyan korszakban, amelyben komolyabb innovációs változások történnek, bizonyos szakmák eltűnnek. A mesterséges intelligencia napjainkban azonban még nem tart ott, hogy valóban elvegye az emberek munkáját. Az viszont egészen biztos, hogy az iparág a következő 10 évben drasztikusan megváltozik.

Helyszínváltás

Levendovszki János rámutatott, amennyiben gyártásorientált a hozzájárulásunk az értékláncokhoz, addig sebezhetőek vagyunk a nemzetközi vállalatok stratégiai döntéseivel szemben.

Ha viszont a magasabb hozzáadott értékű, innovatív oldalról járulunk hozzá a termékek és szolgáltatások előállításához, akkor nem rengeti meg a magyar gazdaságot a multinacionális cégek viselkedése, a gyártóüzemek áttelepítése vagy automatizálása.

Levendovszki János hozzátette, míg az alacsonyan képzett munkaerő 48 százaléka kerül veszélybe, addig a magasan kvalifikált munkaerő csupán 11 százaléka van kitéve annak, hogy a technológia fejlődése miatt elveszíti a munkahelyét.

Csath Magdolna szerint a globális láncok át fognak alakulni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk feltétlenül a kutatás, fejlesztésben kell gondolkodni, mert azt várhatóan úgysem fogják ránk bízni. Egy német fejlesztő csapat mindig Németországban lesz. Legfeljebb odaviszik Magyarországról a legjobb mérnököket, de nem ők fogják Magyarországra hozni a fejlesztő munkát.

Az innováció másik oldalán, vagyis az értékesítés, a piaccal való együttműködés és az új üzleti modellek esetében azonban van növekedési potenciál – mondta el Csath Magdolna.

Felde Imre szerint az informatikához köthető vállalkozások esetében Budapesten is találhatók innovációs központok, melyek több ezer mérnököt és tudóst alkalmaznak. Ezen szervezetek nehezen mozgathatók, ezáltal várhatóan a jövőben is Magyarországon maradnak.

Levendovszki János rámutatott, az egyesített innovációs index számítása során 7 faktor alapján 80 országot rangsorolnak. Magyarország a tudományos, technológiai szempontok alapján 33. helyezést ért el, ami alapvetően kedvező.

Ezzel szemben a termékoptimalizáció, marketing területen csak 76. lett hazánk. A termékek eladhatóságát lényegesen jobban kell segíteni. Ebben a folyamatban az egyetemek tudásközpontjainak is szerepe van.