Települések, ahol hosszú évek óta nincs háziorvos: ezért kell újratervezni az alapellátást

Elemzések2020. okt 16.Haiman Éva

Több száz olyan falu, község, de városrész is van ma az országban, amelynek rövidebb-hosszabb ideje nincs saját háziorvosa, mert nincs, aki átvegye a nyugdíjba vonult vagy az elhunyt háziorvos helyét. A szakma jó ideje mondja, hogy a megoldást a praxisközösségek jelentenék, legutóbb a miniszterelnök is jelezte: arra lesz az előre.

A nógrádi Karancslapujtő, a hajdú-bihari Mezősas, vagy a csongrádi Nagylak is azon települések közé tartozik, ahol 2004 óta, vagyis immár 16 éve nincs állandó háziorvos. Összesen 18 ilyen hely van ma az országban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy az ott élőknek nélkülözniük kellene az egészségügyi alapellátást, de azt igen, hogy nem jutnak hozzá a hét minden napján, mert a betöltetlen háziorvosi praxisokban általában más település(ek) orvosa(i) helyettesít(enek).

Több mint egy évtizede ugyanez a helyzet a baranyai Ibafán, a borsodi Hernádvecsén és Putnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn, a Bács-Kiskun megyei Bácsszőlősön, és idén éppen tíz éve, hogy hiába hirdetik a háziorvosi állást a békési Geszten, a hevesi Átányban, vagy a nógrádi Sóshartyánban. Azokba a falvakba, ahol nincsen iskola, óvoda, ahol a lakosok száma nem, vagy alig haladja meg az ezer főt, szinte lehetetlen orvost találni – állapította meg a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ).

Háziorvosi rendelő azonban nem csak a városoktól távol lévő kistelepüléseken áll üresen, bár kétség kívül ott a jellemzőbb: Budapest 18. kerületében van olyan gyermek háziorvosi praxis, ahová 2012 óta nem találnak orvost. Összesen pedig 21 rendelőbe keresnek alapellátó doktort jelenleg a fővárosban.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatbázisa szerintmost októberben az 5700 háziorvosi praxisból már több mint 465 állt üresen. Ez azt jelenti, hogy becslések szerint ma Magyarországon a 700 ezret is elérheti azoknak a száma, akiknek nincs állandó háziorvosuk.

Itt böngészhet a háziorvos nélküli települések között. Sok éven át 300 körül stagnált a legalább egy éve betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Ezek többsége ma is házi gyermekorvosi, vagy úgynevezett vegyes praxis, ahol felnőtteket és gyermekeket egyaránt ellátnak, jobban mondva, ellátnának.

Mint az adatokból is látszik, évtizedes problémát jelent, hogy a nyugdíjazás vagy halálozás miatt megüresedett háziorvosi praxisok közül többe nem találnak doktort, különösen a kis lélekszámú településeken.

A doktorok egy ideig maguk próbálják értékesíteni praxisukat, ám ha ez nem jár eredménnyel, akkor az visszaszáll az önkormányzatra, amely aztán – ha van rá forrása, akkor valamilyen ösztönzővel, ha nincs, akkor a nélkül – igyekszik orvost találni a településen élők számára. Az egészségügyi alapellátás biztosítása ugyanis a helyi önkormányzatok feladata.

A nyugdíjba vonuló háziorvosok számára elvileg a praxisok értékesítéséből származó bevétel biztosítana egyfajta nyugdíjkiegészítést. A háziorvosi praxis ára annak földrajzi elhelyezkedésétől, illetve attól függ, hogy mennyi beteget lát el, vagyis mennyi a bevétele, sok helyen azonban voltaképpen csak eszmei értékről lehet beszélni, mert a körzet egyszerűen nem piacképes.

Gondot jelent, hogy a fiatalok számára nem vonzó a háziorvosi pálya, főleg nem a városoktól távol eső helyeken, ahol nincs állás a házastárs, oktatás a különböző korú gyerekek számára, de a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek is távol vannak.

A Háziorvosok Online Szervezetének elemzése szerint a háziorvosok, házi gyermekorvosok magas átlagéletkora miatt (már majdnem a 40 százalékuk 60 év feletti), illetve a hátrányos helyzetű kistérségekben, az elnéptelenedő kistelepülésekben, az elszigetelt zsákfalvakban, a nagyrészt mélyszegénységben élők lakta településekben rövid időn belül jelentősen tovább fog növekedni az üres praxisok száma.

A kormány a helyzetet eddig az először 2014-ben meghirdetett praxisvásárlási és letelepedési pályázatokkal próbálta orvosolni, a probléma erodálódása alapján inkább kevesebb, mint több sikerrel. Pedig a praxisjog vásárolásához akár 4 millió forintos támogatást is el lehetett és lehet még az idén is nyerni, a letelepedéshez elnyerhető apanázs összege pedig nettó 12 és 20 millió forint között alakul attól függően, hogy hány hónapja betöltetlen az adott szolgálat. A jelentkezőknek annyit kell vállalniuk, hogy praxisjog vásárlásánál legalább 4 évig, a letelepedési pályázat esetén legalább pedig 6 éven át biztosítják az ellátást.

Közben évről-évre emelték a háziorvosi praxisok finanszírozását is: míg 2010-ben az átlagos havi bevételük 867 ezer forint, 2019-ben már meghaladta az 1,6 millió forintot.

Ez az összeg azonban nem egyenlő a háziorvos bérével, ebből kell fizetni az asszisztenciát, a takarítást, a rezsit, a könyvelőt, az iparűzési adót, és – rendszeres forrás híján – biztosítani a rendelő működtetéséhez szükséges eszközöket, gépeket. 

Egyre többen mondják, hogy a problémát hosszabb távon csak az úgynevezett praxisközösségek kialakításával lehet megoldani. Orbán Viktor miniszterelnök már jelezte is, hogy ez az új irány, amikor a múlt szombaton közölte: a cél, hogy ne legyenek üres praxisok és az ellátás színvonala emelkedjen. Ehhez elő fogják teremteni a költségvetési forrást – tette hozzá.

A háziorvosi/ házi gyermekorvosi ellátórendszer jelenleg a legnagyobb részben egy orvosból és egy asszisztensből álló praxisokból áll. A praxisok között, mint azt a HAOSZ megállapította, még a nagyobb településeken sincs szükségszerűen kapcsolat, pedig ott közösen használják a rendelőt. A kis települések háziorvosai pedig végképp elszigetelten dolgoznak, és sok helyütt még a betegellátáshoz minimálisan előírt infrastruktúra sem áll teljes egészében rendelkezésre. A praxisközösségekkel ezen is változtatnának.

Az érdekképviselet nyáron elkészített javaslatcsomagjában olyan összevont praxisok kialakítását kezdeményezi, amelyek a kor színvonalának megfelelő felszereléssel állandó orvosi ellátást biztosítanának egy központi rendelőben egyszerre több település lakói számára. A páciensek utaztatásáról a helyi önkormányzatok gondoskodnának.

Így csak egy rendelőt kell a legmodernebb eszközökkel felszerelni, nem négyet-ötöt-hatot. A központi bázison kapna helyet az otthoni szakápolási szolgálat, itt végeznék a szűréseket, és – legalábbis a tervek és a már megvalósult gyakorlatok szerint – a praxisközösség foglalkoztatna gyógytornászt, dietetikust, pszichológust, szociális munkást is.Eddig az országban már mintegy ezer háziorvosi praxis dolgozott, illetve dolgozik jelenleg is praxisközösségi formában valamilyen projekten belül. Az alapellátásban dolgozó szakemberek együttműködésén alapuló modellel azonosulni tudtak a benne dolgozók, és ami legalább ennyire fontos, az eddigi tapasztalatok alapján elégedettek voltak vele a betegek is.