Tényleg baj, ha külföldön költünk? - Az import szerepe a V4-es országokban
ElemzésekA Magyar Nemzeti Bank 2024. augusztus 27-én kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot. A döntés utáni tájékoztatón és újságírói kérdések során szóba került az a kérdés, hogy miért nem ugrik meg a lakossági kereslet a látványos reálbérnövekedés ellenére. Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a kereslet külföldre áramlásának mértékére egyelőre csak becslések vannak, de az MNB-nek vannak statisztikái a kártyahasználat alapján, és ebből pedig látják, hogy a vásárlások mekkora része keletkezett külföldön. Szerinte ez az importfogyasztás az egyik oka annak, hogy miért lanyha a hazai kereslet. A szóban forgó tényező fontos szerepet játszik az egyes országok gazdaságának megértésében. Jelen bejegyzés éppen ezért Magyarországra fókuszálva, de V4-es viszonylatban tekinti át az importfogyasztás (és függőség) kérdéskörét.
Az importált termékek és szolgáltatások elfogyasztásának, vagy semleges, vagy egyértelműen negatív hatása van a bruttó hazai termékre (GDP), hiszen rövid távon nem változtatja, vagy éppen csökkenti azt. (A fogyasztás ugyan növekszik, az import azonban csökkenti a GDP-t.) - írja cikkében az Oeconomus.
Ez voltaképpen azt jelenti, hogy
a hazánkban előállított jövedelmeket külföldön fogyasztják el, és a jövedelem kiáramlik az országból.
A volumen elérhet egy olyan szintet, ahol már függőségről beszélhetünk. Az importfüggőség akkor áll fenn, ha egy ország vagy szervezet nagymértékben támaszkodik a más országokból származó áruk, szolgáltatások vagy erőforrások behozatalára, ahelyett, hogy azokat belföldön állítaná elő.
Az ilyen jellegű kitettség számos hátránnyal jár, melyek közül az első a
gazdasági sérülékenység.
Ezek között említhetjük a hazai iparági kapacitások elvesztését, az árfolyam-ingadozásoknak való kitettséget és a kereskedelmi egyensúlytalanságok megjelenését.
A gazdasági sérülékenység(ek) mellett léteznek még
(geo)politikai és a beszállítói láncokhoz kapcsolódó kockázatok is.
Nem lehet továbbá figyelmen kívül hagyni a hazai innovációs készségekre gyakorolt negatív hatásokat sem, melyek sokszor párosulnak a szakértelem és a készségek elvesztésével is. Társadalmi szempontból is lehet negatív az importfüggőség, ugyanis a hazai iparágakban munkahelyek szűnhetnek meg és nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenségek alakulhatnak ki.
Az import ugyan hozzáférést biztosíthat a belföldön nem elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz, ráadásul több esetben költséghatékonyabb is lehet, az importtól való erős függés ugyanakkor számos kockázatot és kihívást jelent, amelyeket körültekintéssel kell kezelni.
Az importnak való kitettségnek is lehetnek azonban előnyei, melyek között
elsődlegesen az áru és szolgáltatás-kínálat látványos növekedését
lehet megemlíteni, melyből leginkább a fogyasztók profitálnak. A külföldről való vásárlás továbbá költséghatékony lehet, hiszen alacsonyabb termelési költségek mentén és méretgazdaságos előállítás révén valósul meg az előállítás.
Fontos még azt is hangsúlyozni, hogy a jobb alapanyagok és a technológiához való hozzáférés a hazai iparágak fejlődését is előmozdíthatja. Az a gazdaság, amelyik nyitott és más országoktól vásárol, erősítheti a nemzetközi (gazdasági) kapcsolatait és részt vehet a globális értékláncokban. A behozatal stabilizálhatja az országban elérhető kínálatot és ki tudja egyensúlyozni a keresletet és az eladásra kínált termék/szolgálatatás mennyiséget.
Ez pedig az infláció szabályozásában is szerepet játszhat. Az import fokozza továbbá a versenyt, melyből a jobb minőség és az alacsonyabb árak miatt leginkább a fogyasztók profitálnak.
Az importtól való bizonyos fokú függés, a hazai erőforrásoktól való függőséget is csökkentheti,
amely akkor lényeges, ha a hazai gyártás költséges, vagy éppen környezetterhelő. Végül pedig meg kell említeni azt is, hogy az import támogathatja a hazai gazdasági növekedést, az exportkapacitások kihasználásával és a munkahelyteremtéssel.
Alapvetően minden gazdaság esetében jelentkezik valamilyen jellegű importfüggőség. Magyarország esetében az import és a GDP hányada, mely egyébként egyfajta nyitottsági mutató is 2023-ban nagyjából 76%-ot ért el. A mutató V4-es összehasonlításban nem kiugró, ugyanis bár meghaladja a lengyel 51,7%-os értéket, míg a legmagasabb szlovák mutatónál (90,1%) jelentősen kevesebb. Ezen országok esetében érdemes lehet még az utolsó év pillanatfelvételt jelentő adatain túl az utóbbi évtizedek tendenciáit is áttekinteni:
Az évezred elején a magyar gazdaság esetében volt a legmagasabb az import/GDP mutató, mintegy 70%. Ekkor a lengyel hasonló adat ennek a felét sem érte el.
Ezt követően, nagyrészt a Mikuláš Dzurinda által vezetett kormányzat reformintézkedéseinek köszönhetően viszonylag hamar előzni tudott Szlovákia, és hosszú évek óta a viszonylat leginkább importfüggő országa. A különbségek alapvetően megmerevedtek és két évtized alatt érdemben nem változtak.
A fenti ábrából még legalább két következtetést vonhatunk le az importfogyasztás és függőség kapcsán. A 2009-es és a 2020-as éveket jellemző válságok esetében visszaesett az importfüggősségi mutató, amely leginkább a visszaeső importfogyasztásnak és az elhalasztott beruházásoknak tudható be. (Ugyanakkor fontos szerepet játszott még a csökkenő gazdasági teljesítmény is.)
A válságokra tehát az importteljesítmény jellemzően visszaeséssel reagál.
Ezzel szemben a 2022-es energiakrízis esetében hirtelen megugrás következett be a V4-es régió minden országában. Szembetűnő, hogy Szlovákia esetében 100% felé kúszott az import/GDP mutató, amely jól ismer jelenség már a világgazdaság néhány országában. A hazai ráta pedig a 95%-ot közelítette, viszont az országok közötti kezdeti különbségek így is megmaradtak. Az energiaválság csillapodásával a mutatók megközelítőleg visszatértek a trendvonalaikhoz, melyek szerint egyre integráltabb a V4-es térség a világgazdaságban.
A cikk szerzője Pásztor Szabolcs, az NKE habilitált egyetemi docense
