Tényleg lehetne nulla a halálos gázolások száma? A szakértő válaszol

Egy 23 éves lány életét vesztette, két másik fiatalnak pedig csupán centimétereken múlott az élete, amikor vasárnap hajnalban egy ittas olasz állampolgárságú sofőr felhajtott a járdaszigetre a Harminckettesek terénél, és tört-zúzott a 4-6-os villamos megállójában. A tragikus baleset kapcsán előkerült a vita,

vajon van-e rá mód, hogy elejét vegyük az ilyen gázolásoknak.

Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen azt ígérte, a rendőrséggel közösen dolgoznak ki egy tervet arra, hogy a halálos közúti balesetek számát Budapesten nullára csökkentsék. De csakugyan reális lehet egy ilyen ígéret?

Elvégre az ittas vezetés jelenleg is tilos, mégsem sikerült róla leszoktatni az autóvezetőket, ahogy azt többek között a tiszaújvárosban részegen, cikkcakkban vezető rendőr esete is mutatja.

A Növekedés.hu által megkérdezett vezetéstechnikai szakértő szerint ugyanakkor lehetnek olyan eszközök, amelyekkel ha teljesen felszámolni nem is lehet, de lényegesen csökkenthető a súlyos balesetek száma.

Csökken a balesetek száma, de nem rózsás a helyzet

Hosszú távon nézve elmondható, hogy csökken a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. A Magyar Autóklub honlapján közzétett statisztikák szerint 2010-ben 676 halálos közúti baleset történt, míg tavaly lassú csökkenés után 460.

Ugyancsak csökkent az összes személyi sérüléses közúti baleset száma is a vizsgált időszakban, 16308-ról 14636-ra. Ha nem is markánsan, de még az ittas vezetők aránya is csökken a tizenkét év alatt a legtöbb régióban, ez alól egyedül a Dél-Dunántúl kivétel, ahol 9,7-ről 11 százalékra nőtt. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a tavalyi évben sok szempontból rosszabb adatokkal szolgált a KSH, mint 2021-ben, noha ebben nyilván benne volt a világjárvány utáni újraindulás.

A hivatal beszámolója alapján 2022-ben 22 százalékkal nőtt meg a forgalom, ami miatt a járvány által leginkább sújtott előző év azonos időszakánál 13 százalékkal több, 2793 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt.

A halálos balesetek száma 4,8, a súlyos sérüléssel járóké 15, a könnyű sérüléseseké 12 százalékkal ugrott meg. Közel negyedével több lett az ittasan okozott baleset. A 3724 megsérült személy közül 98 meghalt.

Van megoldás, de nem kellemes

- Többek között forgalomtechnikai eszközökkel, és képzésekkel sokat lehetne tenni a balesetek visszaszorítása érdekében - mondja a Növekedés.hu-nak Szloboda Tamás. A vezetéstechnikai tréningeket szervező Safety Hungary üzletágvezetője azt mondja,

a vasárnapi balesetről közölt képek alapján világos, hogy az ittas járművezető rendkívül nagy sebességgel hajthatott, erre enged következtetni, hogy a becsapódáskor kiszakadt a kereke.

A gyorshajtást azzal lehetne csökkenteni, ha több sebességmérő lenne kihelyezve.

- Traffipax itt-ot van az autópályákon, Budapesten belül is akad néhány, de azt gondolom, hogy ha ezekből több lenne, az nagyobb önmérsékletre intené a járművezetőket. Például jó lenne, ha a meglévő térfigyelő kamerarendszer is alkalmas lenne a sebesség mérésére. 

Meglepően nőt az ittas vezetők száma is, pedig akiket elkapnak, különböző képzésekre kell járniuk, hogy újra vezethessenek, és még borsos pénzbírságot is fizethetnek, mégsem tud ez eléggé elrettentő lenni

- mutat rá Szloboda Tamás, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi időben érezhetően csökkent a közúti ellenőrzések, szondázások száma, és bár hozzáteszim nem hiányzik neki a vegzálás, azonban tény, hogy a vezetőket gyakran még az út mentén parkoló rendőrautó látványa is képes óvatosságra inteni.

Szerinte vannak a sebesség lassításának jól bevált eszközei, ilyen lehet például a fekvőrendőr, vagy a zöldhullámok praktikusabb beállítása, amely nem ösztönzi a megengedettnél nagyobb sebességre az autósokat. 

- Nagyon halkan mondom, de egyre több európai nagyváros belvárosában vezetnek be 30 kilométer/órás sebességkorlátozást, ami természetesen roppant bosszantó a volán mögött ülve, a számok viszont azt mutatják, hogy csakugyan mérsékli a balesetek számát - mutat rá a szakértő hozzátéve, Magyarországon átlagosan 10-20 kilométer/órás sebességhatár-átlépést engednek meg maguknak a járművezetők, ami azt jelenti, hogy a mániákus szabálykövetőket leszámítva a többség 40-50-el közlekedne ezeken a területeken.

Nem csak a kocsit kellene vizsgáztatni

Szloboda Tamás úgy gondolja, eredményes lenne az is, ha az autóvezetők időröl időre felfrissítenék tudásukat.

 Ha valaki autóvezetői jogosítványt szerez 18-20 éves korában, utána minden további nélkül vezethet autót egészen 70 éves koráig, ezt nem kell megismételnie.

Számtalan olyan esettel lehet találkozni, amikor baleseti helyszínen a vétkes sofőr mondjuk arra hivatkozik, hogy neki volt elsőbbsége, egészen egyszerűen azért, mert elfelejtette a KRESZ-t, megszokásból vezet - húzza alá az üzletágvezető hozzátéve, az autót időről időre el kell vinni műszaki vizsgára, szerencsés lenne, ha a vezetője is tesztelné legalább elméleti és gyakorlati tudását.

A szakértő ezt nem úgy képzeli el, hogy egyik napról a másikra kötelezővé tennék, és büntetnék azokat, akik nem végzik el, sokkal inkább jutalmazni kellene azokat, akik bevállalják,

például büntetőpontok lefaragásával. Ugyancsak hasznosnak tartaná a gyakorlati tudás ápolását is, például egy-két vezetéstechnikai gyakorlatot mondjuk egy új autó vásárlása után.

- A motorkerékpár vezetői jogosítvány többlépcsős, a jármű teljesítménye alapján. Az autó esetében ez nincs így, a B kategóriás jogosítvánnyal bármilyen személyautó vezethető. Én anno egy 105-ös Skodán vizsgáztam le, ma minden további nélkül beülhetek egy sokkal izmosabb járgányba is, pedig óriási a különbség. Nagyon jó visszajelzés lenne a vezetőnek, ha ilyenkor kipróbálná magát biztosított keretek között, meglátná, hogyan reagál egyes szituációkra. Ez a fajta prevenció sajnos Magyarországon még gyerekcipőben jár - mutat rá Szloboda Tamás.