Térképen, hol vannak vakcinagyárak Európában

A EU-ban működő vakcinagyárakra vonatkozó exportttilalom volt a csütörtöki EU-csúcstalálkozó egyik fő témája, mivel az EU-ból eddig több mint 77 millió adag vakcina került exportálásra, miközben a közösség oltóanyag-hiánnyal küszködik.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Unióból a legtöbbet az Egyesült Királyságba szállították, de sok vakcina ment az Egyesült Államokba és Kanadába is. A tagállamok 88 millió dózist kaptak, ebből 62 milliót használtak fel eddig.

A probléma része az EU és elsősorban Nagy-Britannia között a vakcinák exportálása ügyében kialakult konfliktus, melynek egyik oka, hogy az Unióból eddig legalább 20 millió vakcina érkezett Londonba, onnan viszont egyetlen adag sem az EU-ba. Eközben

az Európai Bizottság szerint a brit-svéd vállalat, mindössze 30 százalékát szállította le a szerződésben rögzített mennyiségnek.

A koronavírus elleni oltás sokkal gyorsabban történne, ha a vakcinagyártó vállalatok betartották volna az Európai Unióval kötött beszerzési keretszerződésekben foglaltakat - jelentette ki csütörtök este Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállamok vezetői által szervezett videócsúcs első napját követő sajtótájékoztatón.

Az ügyben a napokban megszólalt a brit védelmi miniszter, Ben Wallace. A Sky News számára adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy rendkívül kontraproduktív lenne és sokat árthat az Unió nemzetközi megítélésének ha beavatkozik az oltóanyag exportba.

Wallace szerint az EU-nak imázs veszteség lenne, egy ilyen tiltó intézkedés elfogadása, egy olyan szervezet számára, amely büszke a jogállamiságára, ráadásul úgy véli, az export-tilalom az európai oltási kampány lehetőségeit is csökkentheti. Az utóbbi állításának lényege, hogy egy uniós export-korlátozásra egy hasonló korlátozás lehet a válasz, ami tényleg érzékenyen érintheti az EU-ban működő vakcina-gyárakat.

Magas az EU-ban működő vakcina-gyárak importra utaltsága

A védelmi miniszter az interjúban azt is kiemelte, hogy ugyan mind az EU, mind az Egyesült Királyság az AstraZeneca brit-svéd gyártóval állapodott meg, de tudomása szerint az Unióba nem ugyanazok a vakcinák érkeznek, mint amivel a brit lakosokat oltják, az öreg kontinens lakóit másik gyárból látják el. Ennek fényében úgy véli, hogy ez a villongás „csak az átláthatóságról és a nyitottságról szól”.

Ben Wallace szavai nem előzmény nélküliek, hiszen korábban az EU pénzügyi stabilitási biztosa Mairead McGuinness nem volt hajlandó kizárni a kivitel megtiltását és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is ragaszkodott ahhoz, hogy az Uniónak jogában áll az export betiltása.

Brüsszelben folyamatos a feszültség, mert az EU nem kapja meg az AstraZenecától a várt oltóanyagmennyiséget, közben pedig számos tagországban drasztikusan növekszik a fertőzések száma, és égető a vakcinahiány. A gyártókapacitásról szóló térkép a Bloomberg információit tartalmazza.

"Kijelöltük az együttműködési területeket, a koronavírussal kezdjük, ahol biztosítani kell a gyártási láncot az oltóanyagoknál" – mondta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel az EU-csúcson, ahol továbbra sem zárták ki az export-tilalmat.

Ez azonban nem csak az AstraZeneca vakcinájáról szól, Pfizer/Biontech és Moderna vakcinák is készülnek az Unióban, és ezek kivitelének a tilalma is az asztalon van.

Rendkívül kitett az uniós oltóanyag termelés, 83 gyártótól érkezik hozzá alapanyag a világ számos pontjáról. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy komoly veszélyt hordoz magában az Európai Unió által indított vakcinaháború, és ez esetben nem a közösség reputációjának romlására kell gondolni.

Ha ugyanis az exporttilalomra válaszlépésként az érintett országok megtiltják ezeknek a komponenseknek az EU-ba való behozatalát, az katasztrofális következményekkel járna, így kétséges, hogy mennyire járható ez az igen rögös út, amin most Brüsszel elindult.

Nincs teljes egyetértés az EU tagállamok vezetői között sem

Nem lehet meglepő mindennek fényében, hogy a közösségen belül sincs teljes egyetértés a tilalom bevezetéséről. Az ír miniszterelnök Michael Martin szerint az export korlátozás bevezetése egyenesen „retrográd lépés” lenne, írja a Reuters. Belgium és Hollandia szintén nem tartozik a terv támogatói közé. Ellenben a németek, a franciák és az olaszok mindhárman a tilalom mellett állnak.

Közöttük is Olaszország a leginkább elkötelezett a szigorú lépések bevezetése mellett. Nekik köszönhető, hogy már most blokkolva lett egy Ausztráliába tartó szállítmány, ez a lépés pedig igencsak felkorbácsolta a kedélyeket, a nemzetközi színtéren.

Ursula von der Leyen és az AstraZeneca közt is történt egy levélváltás

Az ügyben, a leginkább bűnbaknak tekintett gyártó az AstraZeneca és Ursula von der Leyen között is történt egy üzenetváltás. Ennek során az EU Bizottságának elnöke megfenyegette a gyárót, hogy ha nem teljesíti a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeit, akkor ahogy ő fogalmazott: „Lehetőségünk van betiltani a tervezett kivitelt.”, írja az ORF.at.

A vádakra reagálva, a gyógyszergyártó válaszában arról biztosította az elnökasszonyt, hogy csak azután kezd el más országokba is szállítani, ha már teljesítette az EU felé vállaltakat.