Több mint 6 éves csúcson az infláció

Elemzések2019. máj 9.Harsányi Péter

A várakozásokkal összhangban 3,9 százalékkal emelkedett az infláció Magyarországon. Leginkább a dohánytermékek és szeszes italok, az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok drágultak. Jó hír azonban, hogy a kevésbé ciklikus, indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató csökkenni kezdett.

Hogyan alakultak az inflációs mutatók?

Az erős belső kereslet és a bázishatások következtében 3,9 százalékkal növekedett áprilisban az infláció Magyarországon. Az idei első négy hónapban átlagosan 3,4 százalékos volt a drágulás mértéke.

Megtört azonban a jegybank által leginkább figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció emelkedő trendje, miután a mutató a márciusi 3,5 százalékos emelkedést követően áprilisban már csak 3,4 százalékkal növekedett.

A 0,1 százalékpontos csökkenés főképp az iparcikkek és a nagy változékonyságot mutató repülőjegyek árainak mérséklődésére vezethető vissza.

Inflációs mutatók alakulása

Forrás: MNB

Megállt emellett a maginfláció emelkedő dinamikája is, áprilisban 3,8 százalékon stagnált a mérőszám.

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó keresletérzékeny, illetve a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.

Milyen termékkörök drágultak leginkább?

Az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8 százalékkal magasabb, míg a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,0, az üdülési szolgáltatásokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.

Hogyan alakult az infláció a V4 országokban?

Az alábbiakban mutatjuk, hogy miként változott az infláció (még március hónapban éves alapon) a visegrádi országokban.

 

Infláció

Magyarország

3,7%

Csehország

3,0%

Szlovákia

2,7%

Lengyelország

1,7%

A V4 országok között Magyarországon a legmagasabb az infláció, ezzel párhuzamosan viszont a magyar gazdaság növekedési üteme lehet az egyik legmagasabb az egész régióban az idei első negyedévben.

Milyen hatása lehet a kamatpolitikára?

Az áremelkedés tendenciája többnyire megegyezik az MNB korábbi előrejelzéseivel, azaz a friss adatok hatására nem várható a monetáris politika nagyobb mértékű változása. Legfeljebb a nem-konvencionális eszközökön keresztül láthatunk kisebb finomhangolásokat júniusban, amikor is már rendelkezésre állnak a legfrissebb inflációs és gazdasági prognózisok.

Ami a jegybanki eszköztárat illeti, az egynapos betéti kamatlábak további nagyságrendileg 10 bázispontos megemelése vagy a likviditásnövelő deviza-swap állomány egy-két százmilliárd forinttal történő mérséklése lehet a következő lépés.

Komolyabb szigorítást azért nem várunk, mert az év második felétől a gyengébb külső konjunktúra és az olajárakhoz köthető bázishatások mérsékelhetik a hazai inflációt, amely visszahúzhatja az éves átlagot, illetőleg az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak.